2017. május 19. 08:20

Budapest gőzerővel készülődik a nyári vizes vb-re. Az esemény farvizén egy olyan épületegyüttes felújítására is sor kerül, amelyet már évtizedek óta rendbe kellett volna tenni. Folyamatban van az Ybl vendéglő újjászületése a Margitszigeten.

Írta: Viczián Zsófia

Írta és fényképezte: Viczián Zsófia, archív képek: fortepan.hu

 

Emlékeznek a Margit-sziget déli csúcsához közel álló Margitszigeti Casino (avagy a Holdudvar) épületére? Nem nagyon? Nem csoda, mert nem is volt benne semmi emlékezetes. Hacsak nem a kádári buhera és a '90-es évek vadkapitalizmusos építészeti hagyatéka, megspékelve egy kis romkocsmás bájjal. Végtelenül kínos volt az egész. Különösen azért is, mert a Margitszigetnek ez a csücske – a Citadella matyós-fakanalas bódésorához vagy az évtizedekig rohadó Várkert-bazárhoz hasonlóan – kifejezetten kedvelt turisztikai célpont, ahol jobb időben naponta ezrek (ha nem tízezrek) fordulnak meg.

Pedig az épület története messzire nyúlik vissza, és sokáig nagyon elegáns és felkapott hely volt. Állítólag a késő Árpád-korban még látszottak itt egy római őrtorony nyomai. Helyére a Johannita lovagrend 1246-1278 között négy saroktoronnyal megerősített várat és rendházat épített, az akkor még a nyulakról elnevezett szigeten (amely tulajdonképpen több szigetből állt). A néhány évszázadnyi nyugodt időszak után a kolostor a török időkben elnéptelenedett és az épület is pusztulásnak indult. Talán különleges helyzetének köszönheti, hogy köveit nem volt egyszerű széthordani a város újjáépítéséhez: így a kolostor maradványai a XIX. században még láthatóak, sőt, felhasználhatók voltak. József nádor, akinek az egész Margit-sziget (szó szerinti és átvitt értelemben is vett) felvirágoztatását köszönhetjük, ide, a meglévő alapokra egy majorsági épületet emeltetett az 1830-as évek közepén.

Aztán változott a koncepció: a szigetből „rekreációs” terület lett, korabeli terminológiával: fürdő. Az északi részen Zsigmondy Vilmos áldásos munkája nyomán gyógyvíz fakadt, melyre alapozva aztán Ybl Miklós gyönyörű fürdő- és szállóépületeket tervezett. Meg minden továbbit még, amit az úri közönség kiszolgálása megkívánt: így gépházat, mű-vízesést és romokat, no meg nyaralóházakat és vendéglőt is.

Ilyen volt a Nagyvendéglő

 

Így épült meg Ybl tervei alapján 1867-1869 között az úgynevezett Alsószigeti Nagyvendéglő. A felvirágzó Pest és Buda egyik legmenőbb helye lett, ahol kitűnő volt a konyha, hetente négyszer katonazenekar játszott, ahol mindig hűs dunai szél fújdogált, és ahonnan lóvasúton elérhető volt a sziget északi része is (ahol a nagy szálló és a másik vendéglő volt). A vendéglő mellett több kisebb nyaralóház (korabeli nevén „nyári-lak”) is épült, szintén az ő tervei szerint: ezeket jó pénzért bérelni lehetett.

Ybl elegáns, nyugodt arányú vendéglőépületét utóbb, már a XX. század elején megtoldották egy fedett terasszal, majd az 1930-as évek közepén a kor igényei szerint –főleg gépészetileg – modernizálták. Aztán átvonult rajta a történelem, mellette híd robbant, majd a közelében ideiglenes hidat ácsoltak a nádor egykori fenyveséből. Budapest 1944-1945-ös ostromakor még SS-főhadiszállásként is funkcionált. Az '50-es évektől újra étteremként üzemelt – és időről időre egy kicsit kipofozták, toldozgatták azt az Ybl-torzót, amit a háború megkímélt. A nyári lakokból csak egy vészelte át az ostromot, az kisebb változtatásokkal csendben rohadt. (És szerencsére megmaradt a platán is az épületek mellett, még József nádortól, töretlenül terebélyesedve.)

„A vendéglő épülete hellyel-közzel megvan, csak éppen a dél felé néző hatalmas, két sorban oszlopokkal alátámasztott portikusz hiányzik a széles előlépcsővel, a földszint nagyméretű félköríves nyílásai, a mellékszárnyak előtti ballusztrádos földszinti terasz és az épület közepét kihangsúlyozó, messziről látszó torony. Tehát mindaz, ami építészeti karaktert, és mással össze nem téveszthető külső megjelenést adott a háznak” – írta róla Őrfi József a 2014-ben megjelent Ybl összes kötetben, látleletként. Hasonlóan lehangoló állapotban volt a vendéglő mögötti egykori, szintén Ybl tervezte nyaralóépület, amely akkoriban már üresen állt.

A kibontakozó eredeti épületrészek

A nyaralóház már kész

Kibontakozó Ybl-jegyek

 

A kalandos történetű épületek számára a megújulást egy látszólag igencsak távolról kapcsolódó esemény, az idén Budapesten megrendezendő vizes vb hozta el. Valószínűleg a döntéshozók is érezték, hogy ezt a kínos állapotot tovább már nem lehet fenntartani: ezért a Margit-sziget átfogó rendezési koncepciójába bekerült egy ilyen tétel is. Nem is kicsit tétel: a tervek szerint közel egymilliárd forintot költenek rá. Minden visszaépülhet abból, amit a három évvel ezelőtti látlelet hiányolt: a torony és a toronylépcső, a portikusz és a hozzá kapcsolódó tetőszerkezet, meg a terasz is. Meg persze meglesz reménység szerint a meglévő épületek teljes felújítása és korszerűsítése is. Mindezt pedig rendkívüli sürgőséggel, heteken belül be kéne fejeznie a miskolci BO-TO BAU Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek.

Mostanra a különálló nyaralóépülettel szemlátomást el is készültek, az legalábbis kívülről már késznek tűnik. Ránézésre semmi különös nincs benne: magától értetődően áll a helyén. A felújítás során visszakapta egykori oszlopokkal alátámasztott erkélyét (az oszlopközök eddig be voltak falazva, ennek helyére most üvegezés került), szépen kiemelkedik a masszív kő erkélykorlát is és az épület sarkait díszítő rizalitok is hangsúlyosak lettek. A nagyvendéglő még nem áll ilyen jól: de legalább már meg lett tisztítva az összes hozzábuherált kiegészítéstől, és így szépen kibontakoztak az épület eredeti Ybl-féle arányai. Még a mester épületein szokásos ikerablakok, félkörívek, alacsony hajlásszögű tetőmegoldások is kivehetők.

Reménykedve várjuk a folytatást, és ezzel egyúttal azt, hogy egy újabb Ybl-épület nyerje vissza egykori szépségét Budapesten. 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó