2017. június 19. 15:40

A budai Vár kiemelt helyén, a Mátyás-templom és a Halászbástya között áll Szent István szobra, melynek domborművei most felújításon estek át.

Írta és fotózta: Ludmann Mihály

 

A budai vár turisták által kedvel és középkori hangulatot árasztó része a neogótikus Mátyás-templom és a romanika világát idéző Halászbástya.

A két építmény között áll Szent István lovas szobra. A művet Stróbl Alajos mintázta, a két épület tervezőjével, Schulek Frigyessel együttműködve. A szobormű két részből épül fel. Az alsó része kőből faragott és 540 cm magas. Ennek az alsó szintjén, tehát jól kivehetően, szemmagasságban, mind a négy oldalon domborművek kaptak helyet. Most ennek a restaurálása zajlott. A rajta álló bronz szobrot 1997-ben újították fel.

A posztamensen levő domborművek fontos Szent Istvánhoz köthető eseményeket örökítettek meg.

Az elsőn a törvényhozást láthatjuk. Az ülő király mellett látható Gellért és a gyermek Imre herceg.

A második domborművön Szent István koronázását ábrázolja a művész. Stróbl korának legkitűnőbb portrészobrásza volt és ennek megfelelően az itt látható szereplők kortársainak arcképei. A szembenézeti baloldalon Justh Zsigmond író, Simor János esztergomi érsek és Nádler Róbert festőművész portréját ismerhetjük fel. A kettős keresztet tartó személy Liszt Ferenc, a koronázó főpap Raucher Lajos építész alakja. Szent István természetesen fiktív, tehát nem egy kortárs portréja, azonban az utána levő figura Alpár Ignác építész. A háttérben Thaly Kálmán történész áll. A kardot tartó Henrik herceg Wekerle Sándor miniszterelnök, utána Fadrusz János szobrász és Hauszmann Alajos építész arcát ismerhetjük fel. Az imádkozó idős nő a szobrász édesanyja, a mellette ülő fiatal szép nő pedig Erzsébet királynő arcvonásait hordozzák. Rajtuk kívül még Stróbl felesége és nővére, Zsófia, valamint báró Szalay Lili látható. 

A harmadik reliefen a Templomalapítás látható, ez néz a Halászbástya felé. Ezen egy építész, akiben Schulek Frigyest ismerhetjük fel, templom modellt mutat be az uralkodónak. A mögötte álló főpap Rauscher Lajos építész és még három személy azonosítható.  Lotz Károly festőművész, maga a szobrász, Stróbl Alajos és Kurtz Vilmos apát alakja.

A negyedik, hosszabb domborművön Bécs város hódolatát örökítette meg a szobrász. A történet alapja, hogy II. Konrád rátámadt Magyarországra, Szent István legyőzte őt és meghódította Bécset. A meghódoló Karl Lueger, Bécs polgármestere volt. 

A kőtalapzat felső részén a négy evangélista szimbólumai, valamint az Isten bárányának és a kettős kereszt aranyozott medalionba helyezett domborművei láthatók.

A Szent Istvánt ábrázoló lovas szobor első változata még a nyeregben felemelkedő uralkodót ábrázolt, magasra tartott kettős kereszttel. Fején a Sylvester pápa által küldött korona volt. A szobor kivitelezése 1898-ban kezdődött és 1901. október 22-én mutatta be a szobrász a bíráló bizottságnak. Ezt megfelelőnek találták és ez alapján készítette el a mester a teljes méretű alkotást, amit az Országos Képzőművészeti Tanács kijelölt szakemberei megtekintettek és néhány változást javasoltak. Többek között azt, hogy Szent István fején a Szent Korona legyen és a kezében lándzsát tartson. Ez utóbbit azonban többek között az uralkodó kérésre cserélte vissza a szobrász a kettős keresztre. A négy méter magas bronz szobrot 1905. november 8-án állították fel. Ünnepélyes leleplezésére 1906. május 21-én került sor.

Szent István alakja nyugodt és méltóságteljes. Ez és a frontalitása kissé archaizálóvá teszi. Ezt erősítik a finoman és részletgazdagon mintázott felületek. A szíjakat összefogó csaton honfoglalás kori díszítő motívumok láthatók. Ez ekkor természetes volt, mert például a nagyszentmiklósi kincs díszítő motívumait szívesen alkalmazták, nem csak Stróbl Alajos, hanem az építész Lechner Ödön is, például a Postatakarékpénztár élcserepeinél. A felújított szobor méltó helyén felújítva várja a látogatókat a budai Vár egyik legszebb építészeti környezetében.

 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó