A július 14–30. közötti FINA-világbajnokság edzései két balatoni (Balatonfűzfő és Balatonfüred) és három budapesti helyszínen zajlottak, a Tüske Csarnok és a BVSC-uszoda mellett a Császár–Komjádi Sportuszodában. 

A Császárfürdő Budapest egyik legrégebbi fürdőinek egyike, a gyógyforrásokat már Claudius császár (41–54) korában is ismerték és használták fürdő- és ivóvízként egyaránt. A török hódoltság idején a budapesti fürdőket különösen nagy népszerűség övezte, Veli bég itt építette meg korának legszebb fürdőjét az 1570-es években. Buda 1686-os felszabadulását követően a fürdő több tulajdonosváltás után a kincstár birtokába jutott, Thermae Regiae Majoros néven ismerték. A Császárfürdő 1806-ban nyílt meg, az Irgalmas Rend kórházként üzemeltette (nyitóképünkön a korabeli állapot és környezet).

Veli bég fürdője

Hunfalvy János Magyarország és Erdély képekben című 1856-os könyvében ezt olvashatjuk róla: „Jelenleg a Császárfürdőben 27 kőfürdő, 13 kettő fürdő, 3 török fürdő, 64 szoba a vendégek számára s egy étterem van. […] A Császárfürdő tőszomszédjában 12 forrás van, mellyek bősége és hőmérséklete különböző; 3 forrásnak hideg, iható, kettőnek langy s hétnek hő vize van. […] A legmelegebb források vize 46-50 °R ” (58-62 °C).”

A fürdőt a XIX. század második felében alakították át, márványfürdő, női és a férfiuszoda épült, emellett itt működött az egyik első budapesti gőzfürdő. 1860-ban Hild József tervei alapján készült a Frankel Leó úti klasszicista épületszárny, amely ma hotelként funkcionál. A létesítmény 1926-ban versenyuszodával, 1935-ben pedig iszapfürdővel bővült. 

A Komjádi uszoda az 1976-os építésekor

A Császárfürdővel egy egységet alkot a Komjádi uszoda, amelyet 1976-ban adtak át, a terveket az ALUTERV Alumíniumipari Tervező Vállalat készítette. Az 50-szer 21 méteres versenymedencét 2000 néző befogadására alkalmas lelátó övezte, emellett tanmedence, tv- és sajtóközpont, illetve a versenybíróság irodái is ezen az emeleten kaptak helyet. A medence alatti szinten 1000 személyes öltöző, edzőterem, orvosi rendelő és bisztró várta a sportolókat, látogatókat. Az uszoda egyik különlegessége a nyáron nyitható tetőszerkezet, a feszített víztükör és a víz alatti betekintőablakok voltak. Az uszoda vízellátását a Török és Antal hőforrás biztosította.

A gyógyfürdő és a sportuszoda nem csupán a nemzetközi versenyek otthonául szolgált, hanem a lakosság sportolási és strandolási lehetőségeit is szélesítette.

***

Források:

Hunfalvy János: Magyarország és Erdély képekben, 1856.
A Komjádi Béla sportuszoda építése (ÉTK videó, 1976.)
http://www.thermaltours.hu/furdo_ok.php?furd_azon=190

Az 1976-os képek forrása: A Lechner Tudásközpont fotótára. A Komjádi uszoda az átadás előtt.