Színes híradó: ilyen volt Budapest hat évtizede
2017. augusztus 7. 11:35
Nagyjából 1959-ben készült, színes riportfilm mutatja be a korabeli Budapestet. Retró, nosztalgia és propaganda egy elsüllyedt korból. Van emléke róla?
Kapcsolódó írások
A Múzeumkert, ahol Petőfi is járt – A szabadság, a szerelem, a történelem színtere
2022. november 20. 13:00
A Magyar Nemzeti Múzeum kertje egy szimbolikus hely, az 1848. március 15-i események emblematikus helyszíne, amely a nemzet kertje elnevezést is kiérdemelte. Budapest egyik legkedveltebb közparkjáról van szó, amely már a XIX. században is a városlakók népszerű pihenőhelye volt. A Múzeumkertben híres írók, szabadsághősök szobrait láthatjuk, legrégebbi fái közé tartozik az a japánakác, amely már látta Kossuth Lajos 1894-es temetését, itt játszottak a Pál utcai fiúk Molnár Ferenc híres regényében. Videónkból kiderül, mennyit kellett régen a padon üldögélésért fizetni, mit dolgozott itt a későbbi albán királyné, és mióta ünneplik meg március 15-ét a szabadság és szerelem kertjében.
Időutazás Klösz Györggyel – A régi Budapestet évtizedekig fotózta
2022. szeptember 7. 16:00
Fotós hagyatékának köszönhetően részletes képet kapunk az egyesítés utáni Budapest állapotáról, a város szerkezetéről, felépítéséről, a régi házakról, az épületek díszítéséről, az utcákon megjelenő emberekről, az öltözködésükről, életstílusukról, a magyar főváros mindennapi életéről. Klösz György városképei tárgyilagosak, mégis különleges esztétikai élményt nyújtanak, nélkülük teljesen másként tekintenénk a korabeli Budapestre. Az általa megörökített helyszíneket a Pestbuda fotográfusával kerestük fel, és videón mutatjuk be.
Buda, Óbuda és Pesthidegkút határán – Séta a Hármashatár-hegyen
2022. augusztus 26. 14:00
A Budai-hegység 495 méter magas csúcsán, a Hármashatár-hegyen jártunk. Buda, Óbuda és Pesthidegkút határa itt találkozott 1873 előtt. Innen, a Guckler Károly-kilátóból jó időben ellátunk egészen a Kékestetőig, és gyönyörűen látszódnak a főváros északi részei: Óbuda, Békásmegyer, Mocsárosdűlő, a Róka-hegy. Elsétáltunk a Vörös-kővárnál lévő tanösvényig, jártunk az egykori repülőtéren, s videónkban azt is megmutatjuk, milyen állapotban van ma a középkori eredetű gercsei pusztatemplom. Járják be velünk a Hármashatár-hegyet és környékét!
Ezek a cikkek is érdekelhetik
Már a tetőt építik a budavári palotán
2026. január 28. 18:00
Az újjáépítés alatt álló Budavári Palota északi szárnyán megkezdődött a manzárdkupola acélszerkezetének építése. Ennek látványos eleme a manzárdtető és a kupolák tartószerkezeteinek beemelése. A kivitelezés utolsó fázisában kerülnek fel a tetőablakok, a padlásbevilágítók, trófeumok, valamint a csúcsdíszek.
A pesti Hadik-házban halt meg Deák Ferenc 150 évvel ezelőtt
2026. január 28. 11:00
A magyarországi lapok gyászkeretes tudósításokban adták hírül 1876. január végén, hogy meghalt Deák Ferenc. Súlyosbodó betegségéről szinte az egész ország tudott, és sejteni is lehetett a vég közeledtét, mégis megrendítően hatott a hír, hogy a „haza bölcse” január 28-án este „3/4 11-kor lehelte ki nagy lelkét.”
Ybl Miklós Duna-parti Vámházából 75 éve lett pesti egyetem
2026. január 27. 14:00
Az egykori Fővámház, az Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz palota a II. világháborúban súlyosan megsérült. Szerencsére nem bontották el, hanem 1951-re átépítve helyreállították, és új funkciót kapott: ide költözött az önállóvá vált Közgazdaságtudományi Egyetem. Az egyetemisták 1951. január 25-től vehették birtokba az új épületüket.
További cikkeink
A pesti Hadik-házban halt meg Deák Ferenc 150 évvel ezelőtt
A magyarországi lapok gyászkeretes tudósításokban adták hírül 1876. január végén, hogy meghalt Deák Ferenc. Súlyosbodó betegségéről szinte az egész ország tudott, és sejteni is lehetett a vég közeledtét, mégis megrendítően hatott a hír, hogy a „haza bölcse” január 28-án este „3/4 11-kor lehelte ki nagy lelkét.”
Ybl Miklós Duna-parti Vámházából 75 éve lett pesti egyetem
Az egykori Fővámház, az Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz palota a II. világháborúban súlyosan megsérült. Szerencsére nem bontották el, hanem 1951-re átépítve helyreállították, és új funkciót kapott: ide költözött az önállóvá vált Közgazdaságtudományi Egyetem. Az egyetemisták 1951. január 25-től vehették birtokba az új épületüket.
Sósborszeszgyárból épült Budafokon a Kós Károly stílusát idéző városháza
A budafoki városháza falai között egykor a híres Brázay gyár működött, a múlt század első évtizedeiben itt állították elő a világhírű sósborszeszt, amelyért a kor írói és közéleti hírességei is rajongtak. Az egykori gyárépületből két budafoki szakember elképzelései által született meg az a középület, amely hármas árkádíves bejáratával, a homlokzat középső részének magas, keskeny ablakaival, boglyaíves nyílásaival, tornyaival leginkább Kós Károly népies ihletésű építészeti stílusát idézi. A ma már műemléki védettségű épület elődje száz évvel ezelőtt került Budafok tulajdonába. Akkor, amikor a frissen városi rangot kapott településnek új városházára volt szüksége.
Peronkapuk helyett villamosjegy
Negyven éve változott meg a fizetési rend a metróban. Az addigi peronkapuk helyett, amelyekbe pénzérmét kellett dobni, megjelentek a jegykezelő automaták. A változtatás egyik célja a zsúfoltság enyhítése volt, de a mélyebb ok a viteldíjak emelkedésében volt kereshető.
Buda új vízműve, ami drága volt, de rossz
A régi, elavult vízrendszert kívánta Buda városa megújítani, amikor 1855-ben új vízmű építéséről határozott. Az 1856. január 16-ra el is készült, és valóban növelte a vízellátás mennyiségét, de igazi megoldást, azaz megfelelő mennyiségű és tiszta vizet nem tudott adni. Az akkor új kútról már korábban írtunk itt a PestBudán, most arra térünk ki, mi volt a baj ezzel a rendszerrel.
Az első női autóbusz-vezető Budapesten
Az első női autóbusz-vezető Budapesten 75 éve állt munkába. Az 1950-es években egyre több, korábban férfiaknak „fenntartott" munkakört töltöttek be nőkkel, akkor is, amikor esetleg a feltételek erre alig voltak alkalmasak. Az első autóbusz-vezető hölgyet pár társa követte, utána negyedszázadig megint nem voltak női buszsofőrök Budapesten.
Verseny a jéggel 80 évvel ezelőtt
A Kossuth híd építői halálos versenyt folytattak az idővel és az időjárással 80 évvel ezelőtt. A tét az volt, hogy előbb lesz-e kész a híd, mint ahogy az ideiglenes hidakat elviszi a zajló jég. A jég 1946. január 11–12-én valóban pusztított, de az új híd átadása napokra volt.
Citadella, Vár, múzeumok, egyetem: ezek a legfontosabb építkezések Budapesten 2026-ban
Év eleje lévén idén is összegyűjtöttük azokat a fontosabb budapesti építkezéseket, épületeket, amelyek már a befejezésükhöz közelednek, és nemsokára átadhatják őket, amelyek 2026-ban is folytatódnak, és olyanokat is, amelyek hosszú ideje húzódnak – az új évben talán ezek is újrakezdődhetnek.
Fordulatot hozott Kossuth Lajos életében 185 évvel ezelőtt az új esztendő
Mind közéleti, mind magánéleti, szempontból jelentős fordulatot és szerencsét hozott Kossuth Lajos életében 185 évvel ezelőtt az új esztendő. Az általa szerkesztett Pesti Hírlap 1841. január 2-án indult útjára, egy héttel később, január 9-én pedig házasságot kötött Meszlényi Teréziával.
Akik elsőként akarták a Várhegyet átfúrni – A Budai Alagút Társaság megalapítása
A Budai Alagút Társaság első ülésére 1846. január 4-én került sor. A társaság elnöke Széchenyi István lett, és a cél nem volt más, mint átfúrni a Várhegyet, hogy a Lánchidat könnyebben el lehessen érni. De miért nem építették a hidat olyan helyre, ahol nem kellett volna alagút hozzá?
Egykor a városképet is meghatározták, mára a forgalomból is kivonták az utolsó Ikarusokat
A BKV az év végével kivonja a forgalomból az Ikarus 412-es autóbuszait. Ehhez kapcsolódva azt idézzük fel, hogyan uralták, majd tűntek el lassan a budapesti városképből az Ikarus buszok.
Az első karácsony a háború után – Így ünnepelt Budapest 80 éve
Megkönnyebbülten, de nem felhőtlenül élték meg az emberek 1945 karácsonyát: végre eljött a béke, de a város romos volt, a gazdasági helyzet nehéz, a pénz kevés, a veszteség elviselhetetlenül nagy. Díszes külsőségek híján ugyan, de az ünnep mégis felcsillantotta a reményt, hogy az új világ jobb lesz annál, mint ami az elmúlt években volt. Az aggasztó jelek azonban már ekkor megmutatkoztak.
A Duna-parti panoráma legyőzte az Erzsébet teret – Az Országház méltó helyének megtalálása
London és Párizs volt a minta a budapesti Országház helyének kijelölésekor: a Temze-part és a Szajna-part parlamenti épületeinek különleges vízparti látványa döntő érv volt a Duna-parti helyszín kiválasztásához. Szenteste napján, 145 évvel ezelőtt hirdették ki azt a törvényt, amely kimondta, hogy az Országházat az V. kerületi Tömő téren – a mai Kossuth téren – kell felépíteni.
A kerékpárok kitiltása a belvárosból
Kilencven évvel ezelőtt gyakorlatilag kitiltották a kerékpárokat Budapest belvárosából, sőt a hidakon való közlekedésüket is megnehezítették. A szabályszegőkre akár 200 pengős büntetés is várhatott.
A Szabadság tér vonzásában – Árverezik a székesfőváros egykori közlekedési társaságának székházát
A Szabadság tér szélén, az ikonikus óriások árnyékában megbúvik egy kisebb, de nem kevésbé takaros épület. Sorsa a szomszédaihoz hasonlóan igen fordulatos, eredetileg ugyanis a mai BKV elődje, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság építtette, az utóbbi másfél évtizedben viszont a Nemzeti Adó- és Vámhivatal használta. A közelmúltban több belvárosi középülethez hasonlóan ezt is árverésre jelölték ki.
A szántóföld közepén épült a cinkotai buszgarázs
Ötven évvel ezelőtt, 1975. december 15-én vette birtokba Cinkotán az új buszgarázst s benne az új buszokat a BKV. A korszerű járművek és a korszerű telephely hozzájárult ahhoz, hogy a BKV jobban ki tudja szolgálni a budapesti közlekedési igényeket.
Az első gőzvasút első próbamenete
Ünnepélyes keretek közt tartották meg az első magyar gőzvasút első egy mérföldjén a próbameneteket 1845. november 10-én. A próbán József nádor is részt vett, aki több száz más kiválasztottal együtt 14 perc alatt elvonatozhatott Pestről Rákospalotára.
A Közlekedési Múzeum autóbuszai I.
Az Ikarus autóbuszok a hazai járműgyártás ékkövei. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum az elmúlt évtizedben tekintélyes autóbusz-gyűjteményt hozott létre, amelyben régi és viszonylag új típusok is helyet kaptak. E buszok közül most azokat mutatjuk be, amelyek a korszakos Ikarus 200-as család előtt készültek. Két ilyen múzeumi autóbusszal a karácsonyi-szilveszteri időszakban Budapest utcáin is találkozhatunk.
Szintlépés a József Attila utcában – Pollack Mihály eladott bérháza
A Belügyminisztérium nemrég értékesített hatalmas székháza mögött megbúvik egy kisebb épület, mely közel száz évvel idősebb a szomszédjánál. Pollack Mihály tervei szerint emelték még a XIX. század első felében, és eredetileg kétemeletes volt. A város fejlődésével párhuzamosan húztak rá további három szintet, így érte el a mai ötemeletes magasságát. A közelmúltban ezt a klasszicista gyökerű épületet is elárverezték a belügyminisztériumi épülettömb részeként.
A Magyar Rádió 100 éves
A Magyar Rádió százéves. A hivatalosan, mindenki számára elérhető rádióadások 1925. december 1-én indultak el Magyarországon. A rádió nem volt már ismeretlen a magyarok előtt, hiszen „illegálisan” több mint két éve hallgathatták a kísérleti adásokat.
Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály barátsága
Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály nemcsak kortársak voltak, hanem egymást kölcsönösen tisztelő és becsülő igen szoros barátok is, ami később köztük családi kapcsolattá is fonódott. Megismerkedésük 1824-ben Pesten kezdődött és az egész reformkoron át tartott. Barátságuk Vörösmarty halálával ért véget 170 évvel ezelőtt, 1855-ben.
A Lánchíd második születésnapja
A Lánchíd második születésnapja sem szólt a nagy ünnepségről, egy ködös reggelen, néhány fős küldöttség átadta a három év alatt teljesen átépített hidat. Az I. világháború alatt érthető, hogy elmaradt a vigalom, holott lett volna mit ünnepelni, hiszen a Lánchidat sikerült szépen átépíteni, sőt még el is nevezni.
A Récsei autóbuszgarázs építése 1930-ban
Hatalmas, 7200 négyzetméteres autóbuszgarázst avattak fel 1930. november 15-én Budapesten, Zuglóban. Építészeti kialakítása kifejezetten igényes volt, és bár a kivitelezésekor még gigantikusnak tűnt, valójában a budapesti autóbuszüzem pár év alatt kinőtte.
10 érdekesség a 75 éves Árpád hídról
Az Árpád hidat 75 éve adták át. Az évfordulóhoz kapcsolódva 10 olyan érdekességet gyűjtöttünk össze az Óbudát és a XIII. kerületet összekötő dunai átkelőről, amelyek kevésbé ismertek a nagyközönség előtt.
Pest-Buda a reformkor kezdetekor: ezeket a házakat már az Akadémia-alapító Széchenyi István is látta
A reformkor kezdete, az 1825-ös év óta eltelt idő történelmi távlatban ugyan nem sok, ám olyan eseménydús két évszázad van mögöttünk, amely gyökeresen formálta át Pest és Buda városképét. Maradt azonban jó pár épület, amely már 200 évvel ezelőtt is állt, így valószínűleg a reformkori időutazó számára is ismerős lenne.
40 éves a ferihegyi 2-es terminál
Az új, évi 2 millió utasra tervezett 2-es terminálépület 1985. november 1-én nyílt meg Ferihegyen. Az új repülőtér épületét a régitől viszonylag távol, a két futópálya között építették fel. A 2-es terminál első vázlatát egy éttermi papírszalvétára skiccelték fel.
Az Erzsébet téren tervezték felépíteni a pesti Országházat a reformkorban
Az 1843–1844-es pozsonyi országgyűlésen döntöttek arról a honatyák, hogy egy nemzetközi tervpályázat keretében Pesten, a mai Erzsébet téren Országházat építtetnek. Az itthon és külföldön meghirdetett pályázatra összesen 42 pályamű készült, de elbírálásukra főként a történelmi események alakulása miatt sohasem került sor. A ma álló Országházhoz pedig 1882-ben már egy másik, új pályázatot hirdettek.
Miért ilyen hosszú és ilyen széles a 30 éves Rákóczi híd?
A Rákóczi híd, átadásakor használt nevén Lágymányosi híd október 30-án lett 30 éves. Történetéről, arról, hogy milyen viták vezettek a megépítéséhez, öt éve, a 25. évfordulón már írtunk. Most azt nézzük meg, miért lett olyan hosszú és olyan széles, amilyennek ismerjük.
Ötvenéves múzeum a föld alatt
A Deák téren található Földalatti Vasúti Múzeum egy felhagyott pályaszakasza a Kisföldalattinak. A nem használt alagútban 1975. október 28-án, ötven éve kiállítás nyílt, amely azóta is, természetesen többször megújulva, várja a látogatókat.
Százötven éve felépítették, hatvan éve felrobbantották – A Népszínház, amelyből a Nemzeti lett
Ami a csinosságát illeti, versenytárs nélkül áll a monarchiában – írták a korabeli lapok a 150 éve épült Népszínházról, a későbbi Nemzeti Színházról. A díszes és ragyogó palota Budapest egyik ékessége lett, a pompás külső mögött aranyozott falakkal, freskókkal, elegáns nézőtérrel, pazar csillárokkal. A híres Fellner és Helmer építészpáros alkotása 90 évig állt a Blaha Lujza téren.