2017. szeptember 11. 10:28

Most még lezárt építési terület, jövő tavaszra Budapest egyik legszebb műemléki jellegű irodaháza, sőt a környék új kilátóval gazdagodik. A felújítás alatt álló Budai Postapalotánál jártunk.

Írta: Albert Enikő

 

Hiába az egyedi homlokzat, a jellegzetes forma, már építésekor sorjáztak a kritikák. Nem véletlenül: a Postapalota az 1920-as évek magyar építészetének egyetlen divatos irányzatához sem illeszkedett. Ugyanúgy távol állt a Bauhaus minimál hangulatától, mint a historizáló vagy a népi hagyományok ápolását célul tűző vonaltól.

Igaz, születésének körülményei is sajátosak. A főváros első, kizárólag irodai célra emelt középülete szomorú korban született: az első világháborús veszteségek, a trianoni trauma, majd a ’20-as években következő gazdasági gondok nem kedveztek a nagy befektetéseknek. Nem is folyt ekkoriban hasonló volumenű építkezés. Mégis nyilvánvaló volt: az ország hírközlését, a postaforgalmat mielőbb helyre kell állítani. Az anyagi lehetőségek olyannyira korlátozottak, hogy az elodázhatatlan feladatot, a postaközpont megépítését is külföldi kölcsönből kellett fedezni.

Az egyik legfontosabb szempont tehát a takarékosság, kerülni minden fölösleges pazarlást, túldíszítettséget. A nyilvános tervpályázatot 1922-ben írják ki, a győztes Sándy Gyula, műegyetemi tanár. Tervrajzait sokan kritizálják, nem értik. Bár az épület mutat szecessziós jegyeket, de az itthon megszokott Lehner-féle irányzattól eltérően inkább az európai vonalat követve. Megjelennek nála a XX. század elején fellendülő amerikai irodaépítések jellegzetes megoldásai, a premodern irányzat nyomai – olyan elegyet alkotva, amely hozzáértők szerint művészeti szempontból értelmezhetetlen.

A Postapalota régen

 

Az építkezést 1924-ben kezdik, a külső falakat téglából rakják, a középsőket vasbetonvázakkal erősítik. A telek erősen lejt, így kétszintes pincét ásnak, közben egy addig ismeretlen vízérre bukkannak, ahonnan azóta is szivattyú emeli át a vizet a csatornarendszerbe. A takarékosság jegyében – a kor szokásaitól eltérően – alacsonyabb belmagasság készül, ez később még jól jön a II. világháborút követő nehéz időkben. Azért a gazdaságosság nem megy a minőség rovására, tartós, erős alapanyagokat használnak, szem előtt tartva, hogy a nehéz munkapiaci helyzetben minél több magyar vállalatot foglalkoztassanak. A nemzeti szimbólumok közül az országcímer nem maradhatott el, a Várfok utcai sarokra pedig Bory Jenő Földgömb című alkotása került.

Alig két év kellett a Postapalota felépüléséhez, amelyben külön épületrészt alakítottak ki távbeszélőközpont céljaira. 1926 márciusában a vezérigazgatóság már itt tartja ülését, a közel 19 ezer négyzetméternyi irodaterületen pedig megkezdődik a munka. Érdekesség, hogy itt üzemelték be az ország legelső, mai napig működő páternoszterét. A második világháborúban erősen megrongálódik az épület, a romeltakarításnál négyszáz fuvarnyi épülettörmeléket szállítanak el innen a Vérmező feltöltéséhez. Nem csoda, ha eredeti pompáját nem is nyeri vissza többé, a míves, játékos elemek, a finom részletek eltűnnek. Az angyalokkal díszített országcímer-mozaik és a Földgömb megsemmisül. A homlokzatot lefestik, a tágas dísztermet apró irodákra szabdalják.

Látványterv a Postapalota teraszáról

 

Az épület egészen 2008-ig ad otthont a postának, majd történetének újabb zavaros időszaka következik. Mélyen áron alul, mindössze kétszázezer forintos négyzetméter áron ad túl a posta vezetése a palotán – a Wallis Ingatlannal kötött adásvétel körülményei jogilag is gyanúsak.

Szó volt arról, hogy luxusszállóvá alakítják, esetleg bevásárlóközpontként működjön tovább, ám ezekből a tervekből semmi nem valósul meg. Évekig kong az ürességtől, romlik az állaga, míg idén a jegybanki Pallas Athéné Alapítvány vásárolta meg hétmilliárd forintért és kezdett átfogó felújításba. Azt ígérik, a 2018 tavaszáig tartó munkálatok során helyreállítják az épület eredeti állapotát, sőt a funkció is változatlan marad: Buda Palota néven minőségi szolgáltatásokat nyújtó irodaházként működik tovább. De nem csupán egy megszépült műemléki ingatlant nyer Budapest, tornyát megnyitják a nagyközönség előtt, ahonnan páratlan kilátás nyílik a városra.

Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


2008-ban, egy ingatlanpiaci válság idején, egy évtizeddel ezelőtt miért volt mélyen piaci ár alatti a 200.000 forintos négyzetméterár?


Azért, mert Bajnai Gordon leverette az árakat, hogy olcsón megvehesse‼


Akkor próbálok úgy fogalmazni, hogy megértse: 200.000 forintos négyzetméterár 2008-ban nem számított "mélyen piaci ár alatti" árnak.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó