2017. szeptember 28. 08:27

Az archív felvételeket mai szemmel nézegetve elképesztő látni, mennyi budapesti homlokzatról nézett le ránk vörös csillag egykor, torzítva a városképet és a tudatot egyaránt.

Írta: Bukovszki Péter; fotók: Fortepan

 

Bár a csillag ősi jelkép, a szabályos, általunk ismert formátumú, önmagában álló vörös csillag a XX. századi történelmet ismerve már korántsem olyan ősi. A különféle eredetmagyarázatok dacára, amelyek a vörös csillagot az öt földrésszel, a munkáskézzel és a forradalmárok kiontott vérével társítja, a szóban forgó szimbólum nekünk, magyaroknak egyértelműen a kommunizmus elnyomó kegyetlenségét jelenti.

A XX. században ugyanis, amikor az orosz típusú kommunizmust még működőképesnek hitték, és megtörtént a hatalomváltás, Budapestet is hamar ellepték ezek a szimbólumok. Mivel a járókelőkre minden fontos épület tetejéről megvetően letekintett egy-egy vörös pléh, acél, esetleg üvegszörny, a látványuk kezdett megszokottá válni, sokszor már fel sem tűnt, hogy van a fejünk fölött egy.

A régi fotókat elnézegetve ezért újra és újra meglepetten kiálthatunk fel: „Nahát, ott is volt!”, ám a meglepődés érzésébe ilyenkor némi csodálkozás is vegyül… A korabeli hatalom ugyanis sokszor egészen abszurd helyekre is képes volt kibiggyeszteni uralma jelképét.

 

1. Az egyik legjellegzetesebb, mindenki által ismert helyszín nem más, mint az Országház kupolájának csúcsa, a lanterna tetején ugyanis az ötvenes évek elejétől egészen 1990-ig világított a hatalmasnak tűnő, valójában az embermagasságnál alig nagyobb vörös csillag. (1977)

 

2. Egy másik emblematikus helyszín a János-hegyi Erzsébet-kilátó csúcsa, amelyen szintén hatalmas, világító csillag fénylett a város felett. Az elhelyezés módja azonban legalább olyan barbár és szakszerűtlen volt, mint a rendszer maga: a csillag vasszerkezetének többtonnás súlya ugyanis megroggyantotta a kilátó szerkezetét. (1954)

 

3. A Nemzeti Múzeum timpanonjának tetejére ácsolt vörös csillag tényleg az abszurditás csúcsa: durva tartószerkezetével az alatta lévő szoborcsoport főalakjával, a középen trónoló Pannóniával groteszk ellentétet alkot. A fotó 1953-ban készült.

 

4. Városképi szempontból szintén fontos helyszín a Clark Ádám tér, amelyről a szállodaépítés kapcsán nemrég írtunk is. Egykor azonban a tér képét még egészen más uralta, a körforgalom közepén lévő, virágokból és cserjékből álló vörös csillag ugyanis nem volt elég, az Alagút tetejére is jutott egy szokatlanul csúnya példány. (Ritka kincs, színes fotó 1958-ból.)

 

5. Mai szemmel nézve egészen érdekes, néha komikus, ahogyan a diktatúra durva jelképeit az esztétikummal próbálták ötvözni. Erre látunk példát a Keleti pályaudvar homlokzatán: ezen az 1952-es képen az órát vonja körbe egy vörös csillag, amelynek elhelyezését bizonyára igen bravúrosnak ítélték egykor.

 

6. A Szent István körút éke, a Fellner és Helmer építészpáros szép alkotása, a Vígszínház sem úszta meg a „díszítést”. A háború utáni újjáépítésben a homlokzat szobrainak jó része eltűnt, lett azonban helyettük más: egy világító vörös csillag, amely látványosan idegen elemként éktelenkedett az 1951-1961 között Magyar Néphadsereg Színházaként működő Vígen. 1956-ban azonban – legtöbb társához hasonlóan – ezt is leverték.

 

7. Egy kakukktojás: ez a vörös csillag nem egy ház tetején, hanem egy tűzfalon volt, mégpedig a Kálvin tér egyik foghíja fölött. 1956-ban az elsők között verték le, helyére pedig „Ruszkik haza!” felirat került. A fénykép 1954-ben készült, balra a Múzeum utca és a Múzeumkert fái láthatók.

 

8. Az 1951-ben Moszkvára átnevezett, régi-új Széll Kálmán tér 1955-ben, háttérben a Postapalota. Az épület remek fekvését kihasználva a toronyra egy „többdimenziós”, három felől is látható, világító vörös csillag került. A durva alkotás uralma azonban csak 1956-ig tartott.

 

9. A Nyugati (Marx) tér 1953-ban. A képen több furcsaság is feltűnhet: egyrészt hiányzik a funkcióját tekintve hasznos, ám elmondhatatlanul csúnya felüljáró, (hiszen ezt csak 1981-ben adták át), másrészt a szemben lévő, Váci út és Szent István körút sarkán álló ház tetején látványos neonreklám helyett világító vörös csillag terpeszkedik.

 

10. Ez a Deák téri épület sok minden volt már: eredetileg az Adriai Biztosító Társulat székházának épült 1918-ban, de volt már Le Meridien szálloda, a legutóbbi időkben pedig a Hotel Ritz-Carltonnak ad otthon. De mi volt a kettő között? Nos, az ötvenes években a Budapesti Rendőr-főkapitányság birtokolta az épületet, amelyet belül szinte teljesen, kívül kevésbé feltűnően, de átalakítottak. A palota evangélikus templom felé eső oldalhomlokzatának tetejére pedig természetesen méretes vörös csillag is került, ahogy ez az Uvaterv 1951-es fotóján jól látszik.

 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó