Múltidéző
2018. augusztus 21. 12:38

Nem volt eleve eldöntött, hogy milyen lakótelepekkel építik tele Magyarországot a szocializmus évtizedeiben. A nagyüzemi építkezéseket kísérleti telepek előzték meg.

Írta: Domonkos Csaba

 

A II. világháború utáni égető lakáshiányt az 1950-es évek erőltetett iparosítása tovább növelte, hiszen a városokba egyre több ember költözött, egyre több családnak kellett új lakás. Ennek megoldásaként születtek a hatalmas lakótelepek. Azonban nem volt törvényszerű, hogy a házgyári házak úgy nézzenek ki, ahogyan ma ismerjük őket. Az 1950-es évek végén több előre mutató terv is született. 

A lakáshiányra választ – Európa más, nem csak szocialista országaihoz hasonlóan – az előre gyártott házakban látták a tervezők. Az 1960-as években megindult lakótelepépítéseket sok kísérletezés előzte meg, ennek keretében 1958-1964 között Budapesten kísérleti, prototípus épületek épültek azzal a céllal, hogy gyorsan, olcsón és a korábbinál magasabb komforttal rendelkező épületeket próbáljanak ki. Egy időben a családi házakat is panelből képzelték el. (Panelből családi ház?)

A legnagyobb szabású kísérlet az Óbudai Kísérleti Lakótelep volt, amelyet az Építésügyi Minisztérium 1958-ban kiírt építészeti pályázatának díjazott pályaművei alapján építettek meg, a nyertes művekből 3-3 ház épült meg. Óbudán 1958 és 1964 között összesen 701 lakás készült el. E lakótelep felépítését pár éve a Kiscelli Múzeum Korszerű lakás, 1960 – az óbudai kísérlet című kiállítása be is mutatta. 

A kísérleti lakótelepen olyan épületeket próbáltak ki, amelyek gyorsan, olcsón, típusterv alapján készültek. Van közöttük sorház kétszintes, 80 négyzetméteres lakásokkal, de nagyobb, panelekből készült épület is. Sok itteni házból lett típusterv, amelyekkel az ország más részein is találkozhatunk.

Mindegyik sajátja, hogy a korábbiakhoz képest kisebb alapterületűek, átlagosan 43 négyzetméteresek, 1-2 szobás, viszont összkomfortos kialakításúak voltak, beépített bútorokkal, konyhaszekrényekkel, így ellensúlyozva a kisebb lakásméretet. Elvétve ennél nagyobb, több szobás épületek is készültek.

A Kísérleti Lakótelep második ütemének építése (1968, Fotó: Fortepan.hu)


Azonban 1958-ban nem csak Óbudán épültek olyan házak, amelyek célja az új, gyors technológiák bevezetése a tömeges lakásépítésbe. Az IPARTERV mérnökei, akik korábban ipari épületeknél már tapasztalatot szereztek az előre gyártott elemekből való építésben, egy újfajta építési módot kísérleteztek ki, mégpedig kohászati melléktermékből, kohósalakból. 

Az akkori tervekről a Népszava 1958. február 9. száma így számolt be: 

„A régi, ezeréves téglaépítés helyett most a szerkezeti részek olcsóbb kialakításával korszerűsítik az építkezést. A téglát nagyobb blokkokkal, panelekkel pótolják, vagy pedig kiöntik a házfalait és födémrészeit — ismerteti az új eljárást az IPARTERV főmérnöke. — A panelek körülbelül négyszer ötméteres darabok, tehát könnyebb és gyorsabb a munka, mint a téglaépítkezésnél. Amellett könnyebb az építőanyag szállítása és azalapozás sokkal olcsóbb. Így egy munkás kétszer annyit tud termelni. —Ezek figyelembevételével dolgozott ki új lakásépítési rendszert Bajnay László építészmérnök, az IPARTERV dolgozója. Nagypanelekből rakjuk össze a házat, aminek anyaga újszerű könnyűbeton, amit kohóhabsalakból állítunk elő. Az így készülő beton csak fele annyi súlyú, mint az eddig használt beton, s amellett, mint az öntödékből kikerülő melléktermék, nagyobb befektetés nélkül rendelkezésre áll.”

A Fehérvéri úton álló ház habbetonból épült, és az eljárás előnyei között megemlítik, hogy „a habanyag mint kavics­pótló is sokkal olcsóbb, és jobb a hőszigetelése, mert amíg téglából 38 centiméter vastagságú falat kell húznunk, addig habbetonból elég a 25 centis falvastagság. A paneleket a felállítás után csak festeni kell. Eddig a ház falát először felhúzták, utána vakolták, majd meg kellett várni, amíg kiszáradt, és csak azután festhették. Most nem kell száradásra várni, mert a ház vízmentesen készül, így a parketta sem hólyagzik fel. A ház homlokzatát fémvázzal látjuk el, amelybe üvegburkolatokat helyezünk.”

Az új ház kohósalakból épült, amely – ahogy a cikk is említi – melléktermék. Akkor, 1958-ban úgy vélték, hogy évi 5-600 ház felépítéséhez elég melléktermék keletkezik. Akkor úgy gondolták,  ha a kísérlet sikeres, akkor az új házakat már házgyárakban, tömegesen gyártják majd. 

A Fehárvári út 33-35. alatti ház ma

 

A Fehérvári út 33-35. alatt álló házat Pomsár János tervei szerint építették fel. Az eredetileg hétszintesre tervezet épületre nem került fémburkolat, de így is jelentősen eltér a később tömegesen gyártott panelháztól. A házra később sátortetőt és tetőtéri lakásokat építettek. A ház terveit Borostyánkői László fejlesztette tovább, és 1964-ben e típusterv alapján épült meg az Óbudai Kísérleti lakótelep II. ütemében F1-jelű prototípusként egy nyolcemeletes ház. 

Azonban a tömeges lakásépítés más utat választott. 1959-ben átadták az ország első házgyári kísérleti panelházát Dunaújvárosban. Magyarországon – az első dán rendszerű gyártól eltekintve – a rosszabb minőségű lakásokat kínáló, de ideológiailag megfelelőbb szovjet házgyárakat vették át és gyártották tömegével a vasbeton épületeket. A kísérleti házakból egy-egy épület vagy épületcsoport született csak, de a legtöbb ház a magyar mérnökök által kis mértékben módosított, javított szovjet rendszer alapján épült fel. 

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Bővebben az óbudai kísérleti lakótelepről itt: https://fovarosi.blog.hu/2011/..



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó