2018. szeptember 25. 08:21

A bécsi Anton Stuwer pirotechnikus mester rendszeresen rendezett tűzijátékot a Városligetben. Tűzszökőkutakkal, tűzoszlopokkal szórakoztatta a vurstli közönségét; az alkalmakról a korabeli lapok tudósítottak.

Írta: Osgyán Edina 

 

A Városligetben a Bethesda Kórházzal szemben fekvő, Hermina út melletti teret Tűzijáték térnek nevezték egykor. A név Anton Stuwer pirotechnikai mester tevékenysége nyomán alakult ki, aki a reformkorban érkezett hazánkba és mutatványosként lépett fel. Korábban is tartottak tűzijátékot az országban, az elsőt Aragóniai Beatrix és Mátyás esküvőjén, 1476. december 22-én. Ám Stuwer bemutatói már a tömegszórakoztatás elemeként jelentek meg.

A XVIII. századba vezethető vissza a bécsi Stuwer család tevékenysége, akik koruk legkiválóbb pirotechniai fejlesztői voltak. Az ingolstadti Johann Georg Stuwer tüzértiszt 1774. május 27-én a bécsi Práterben mutatta be első tűzijátékát, miután Mária Teréziától iparengedélyt kapott. Őt követte fia, Kaspar, majd az unoka Anton, akit Bécsben már a pirotechnikai művészeként jegyeztek. Az idősebb mester kizárólag az osztrák fővárosban tevékenykedett, Anton azonban a környező országokban, nagyvárosokban is járt.

Johann Georg Stuwer a Práterben mutatkozott be tűzijátékával 1774-ben (forrás: Wikipédia)

 

Általában nyár elején érkezett a Városligetbe. Bemutatókat tartott Medárd napján, a Szent István napi ünnepségeken, a Szent János fővételi vásáron, majd szeptemberben, a szüreti kóstolók idején is. „Fölrepül végre a jeladó rakéta, s alig enyészik el víg sziporkája, megnyílik ropogás között az első homlok díszítvény ezer csillagból szövött felirataival, fölötte középen tűzszökőkút fejlődvén ki, zöld s vörös csillag cseppjeit hatalmas erővel ég felé lövellve” – írja K. J. a Honművész 1837-es évfolyamában.

A szerző meg is nevezi a látványosságokat cikkében: egymást követték a „szekfűrakéták”, „hullóernyős rakéták”, „mellyek iszonyu zajjal, mint az Israelitáknak világítő tűz oszlop, fellegek közé szállva, két, három, négy csillagot is fejtének ki, mellyek csuda bájú fény-sugáraikkal az ég csillagait, ha fénylettek volna elhomályosítandák, míg végre közel a földhöz eltűntek…”.  Ezt követték a „csillagokat nemző kígyórakéták”, a „légűrt eltöltő két sárkány által őrzött honi czímer a magyar koronával, mellynek rubin, smaragd s gyémánt csillagai, e hazai kincsnek valódi köveit fényökkel felül múlák”. 

Anton Stuwer tűzszerész a későbbi Mutatványos térről lőtte fel tűzijátékait (forrás: FSZEK/Budapest Gyűjtemény, 1930 körül)

 

A Jelenkor című lap tudósítója 1840-ben ugyancsak lelkendezve számolt be a számára is lenyűgöző tűzijátékról: „A nézőjáték valóban elragadó vala. A Stuwer által föltalált bukernyős-rakéták, szóval az egész, bámulatos remeke volt a művészetnek több rendü csillagzó magyar feliratokkal…”.

A tűzijátékoknak egyetlen akadálya volt: a rossz időjárás, ami sokszor elmosta a mutatványt. Ezekre az alkalmakra Stuwert bilétát adott ki, így a közönség később ingyen visszatérhetett a helyszínre. Stuwer mester tűzijátékai ihlették meg Emmerling Adofot, aki az osztrák előd nyomán alapította meg tűzijáték-, lampion-, fáklya- és zászlógyárát; nevéhez köthető a magyar pirotechnikai ipar megteremtése.

Anton Stuwer tevékenysége a hazai pirotechnikai ipar kialakulására is hatott

 

Nyitókép: A mutatványosok tere (fotó: FSZEK/ Budapest Gyűjtemény, 1909 körül)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó