2018. október 16. 15:42

Előremutató projekt volt a maga korában a városligeti Vakok kertje, ami most a park többi részével együtt újul meg – írja a Liget Budapest blogja.

A Liget Budapest blogja bemutatja a vakok hazai ellátásának és a városliget Vakok kertjének a történetét.

Magyarországon  a 19. század végén  jöttek létre  az első bentlakásos intézetek a látássérültek ellátására. 1899-ben alapították meg Zsófia Habsburg-főhercegasszony védnökségével  a Vakok Országos Nevelő és Tanintézetét. A nevelőintézet épülete 1904-re épült fel a Hermina úton, a Városliget közvetlen szomszédságában. Az ország különböző részeiből érkező látássérült emberek ettől kezdve rendszeres látogatói lettek a közeli parknak, amely biztonságos környezetet nyújtott számukra, akár kísérő nélkül is, a sétára, pihenésre.

Hosszú évtizedeken át nem merült annak gondolata, hogy a Ligetet rendszeresen használó vak emberek számára speciális jelzéseket helyezzenek el vagy sétányt hozzanak létre. Európa más országaiban is viszonylag későn, a 20. század második felében alakítottak ki a közparkok területén olyan elkülönített parkrészeket, ahol a látássérültek könnyebben tájékozódhattak és biztonságban érezhették magukat.

Budapest akkori vezetése nemzetközi viszonylatban is korszerűnek számító döntést hozott, amikor az 1970-es évek elején határozott egy látássérülteket szolgáló kert kialakításáról a Városliget területén. A vakok és gyengénlátók központi intézményeinek szomszédságában, 1972-ben átadott Vakok kertje olyan innovációnak számított a maga korában, amely egy régóta létező, valós igényt elégített ki. Életképességét bizonyítja, hogy évtizedeken át folyamatosan látogatták, és az igény a működésére napjainkban is hasonlóan erős, mint kialakítása idején.

A Liget Budapest blogja emlékeztet: a Főkert kivitelezésében készülő, hazai viszonylatban egyedülálló létesítmény tervezésére a megbízást Csorba Veronika (1939 - 2017) tájépítész kapta, aki a BNV várható kitelepítésével összhangban készítette el a kert tervét. 

Ő maga egy visszaemlékezésben így idézte fel az emlékezetes munkát: „A városligeti Vakok kertje – ezt a munkát nagyon szerettem. Akkor korát meghaladó, előremutató alkotás volt és ma is időtálló. A kavics/murva burkolatot nem alkalmaztam (pedig a vakok elsősorban az ezen való közlekedést hallják), helyette fakocka burkolatot és megemelt ágyásokat terveztem. Illatos, érdes, érdekes tapintású növényekkel dolgoztam, hiszen a látvány nem volt fő szempont“.

A mintegy négyezer négyzetméteres, körülkerített és őrzött kertben a tájékozódást egy kőbe faragott, Braille-írásos térkép, valamint a különböző burkolatú utak segítik. Az útburkolatok (kockakő, fakocka, aszfalt, tégla) nagyjából húszméterenként váltakoznak, hogy a megtett távolság még könnyebben érzékelhető legyen. A látássérültek tájékozódását a különféle  illatok mellett nagyban segítik a hangok, így a víz csobogásának hangja is. Ezért Csorba Veronika a kert közepére akusztikus szökőkutat, egy másik pontra pedig csobogóval kombinált élménymedencét tervezett. Arra is odafigyelt, hogy a csobogók eltérő erősségű és magasságú hangot bocsássanak ki, ezzel is segítve séta közben a tájékozódást.

A látássérültek összetartó közössége évtizedeken át magáénak érezte, és ma is magáénak érzi a létesítményt. 

A Vakok kertje, egy 1998-as, kisebb felújítástól eltekintve, egészen a legutóbbi időkig az 1970-es évekbeli felvételeken látható, eredeti állapotában működött. Rekonstrukciója a megnyitásától eltelt közel fél évszázad után időszerűvé vált. A Liget projekt keretében megújult pihenőkert az idei év októberétől  21. századi körülmények között fogadhatja újra a látogatókat.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 2018. október 15-én, a Fehér Bot Nemzetközi Világnapján megkezdte a speciális parkrész tesztelését, hogy a tesztüzemet követően hamarosan megnyithassa kapuit a látássérültek előtt a különleges, kibővített készségfejlesztő játszóterű, megújult Vakok Kertje.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó