2018. október 24. 14:40

Felállványozták a belvárosi Veres Pálné utca 17-19. szám alatti műemléki védettségű ház homlokzatának egy részét. A szerb ortodox templomtól néhány lépésnyire található, 1838-ban alapított szerb kollégium épületének rendbetétele során a kiemelkedően szép szobrászati elemeket is restaurálják.

Írta: Osgyán Edina

 

Régóta esedékes a szerb oktatási-kulturális központ, az ún. Tököliánum (vagy Tökölyanum) épületének felújítása. A műemléki védelem alatt álló együttes homlokzata elkoszolódott, a mészkőlábazatot tisztítani kell, a vakolat sok helyen omladozik, az erkélynyílásokban növények sarjadtak. A négyemeletes, késő eklektikus ház bizánci elemek felhasználásával készült, és két zárt sorú beépítésű belső udvar is tartozik hozzá.

A Fellner Sándor tervezte műemléki védettségű házon tisztítás, állagmegóvás és rekonctrukció szükséges

A ház helyén korábban is egy a szerb diákoknak épült kollégium állt. A szerbek a XIV. századtól érkeztek Magyarországra, Budán és Pesten is nagyszámban telepedtek le. Pest a XVIII. században vált az egyetemes szerb kultúra hazai központjává elsősorban Tököly Popovics Száva (1941-1862) tevékenységének köszönhetően.

Az Aradon született szerb földbirtokos, jogtudós 1838-ban megalapította „a szerb tanulókat gyámolító alapítványt” és létrehozta a Tökölyanumot a Pesten és Budán tanuló szerbek számára, az ortodox templom közelében.

Az 1907-ben épült kollégium alapítója Tököly Popovics Száva eredetileg egy klasszicista házat építtetett a telken (Forrás: FSZEK/ Budapest Gyűjtemény)

Száva dédapja (még Popovics) a törökellenes felszabadító harcokban tett szolgálataiért kapta meg a Thököly család előnevét. A jogtudós vagyona nagy részét jótékonysági célokra ajánlotta fel: „Egyedül csak az én kedves nemzetem iránti szeretetből, ezen sz. kir. Pest városában, hol egyetem van, megszereztem az úgynevezett n. kereszt utczában 276. sz. alatt fekvő házat, és ezen házat, mint nemzeti intézetet örök lakásul hagyom azon szegény tanulók számára, kik a pesti egyetemen járnak” – olvashatjuk Vujicsics Sztoján a Pest-Budán élő szerbek történetét feldolgozó könyvében. 

Tököly Száva tehát a diákoknak egy nagyléptékű, klasszicista házat emeltetett, ahol a Matica srpska, a szerbek irodalmi és tudós társasága is helyet kapott. A kollégiumot haláláig vezette, ezt követően vette át a társaság, amely Újvidékre költözött, a kollégium és az alapítvány vezetése pedig a Pesti Görögkeleti Szerb Egyházközösségre szállt.

Az erkélyek, az osztópárkányok, a mellvédek állapota is kritikus

A Veres Pálné utca kulturális-szellemi műhelyeket rejtett: a szerb-magyar író, Vitkovics Mihály házában és a templommal szemben lévő Josef vendéglőben gyakran találkoztak a nyelvújítási kérdésekben összekülönböző pesti és budai szerb értelmiségiek. De Kazinczy, Kölcsey, Kisfaludy és Vörösmarty is rendszeresen megjelent itt.

1907-ben a kollégium épületét lebontották, és még abban az évben Fellner Sándor megtervezte az új épületegyüttest. A Veres Pálné utca 17. alatti északi udvaron ma is megtalálható az egykori klasszicista kollégium homlokzati szoborcsoportja. Az intézmény története egyébként könnyen kiolvasható a második és a harmadik emelet magasságában lévő három bronzöntvény domborműről. A Gönczy Lajos szobrászművész jegyezte alkotásokon látható dátumok: 1790, 1838 és 1907.

Az elsőn Tököly Száva jelenik meg az 1790-es temesvári szerb nemzeti kongresszuson; a második a Tökölyanum 1838-as megnyitása; a harmadikon az 1907-es újraépítést és a felavatást idézi, itt Tököly Száva mellszobrára babérkoszorút helyeztek. Vujicsics Sztoján munkájából tudjuk, hogy Brankovics György szerb pátriárka, korabeli közéleti személyiségek és az építész, Fellner alakja kapott helyet a domborműveken.

Gönczy Lajos szobrászművész bronzöntvényei az épület történetét elevenítik fel (Fotó: köztérkép.hu)

Nagyon mívesek a ház kőfaragómunkái is. Kiemelkedően szép a bélletes kapuzat, amit Andretti Anzelm budapesti kőfaragó tervezett és készített.  A kerámiadíszek Zsolnay gyárából kerültek ki, a burkolatokat Melocco Péter Nagymező utcai gyárából rendelték meg. A belső sem kevésbé értékes: a lépcsőházban ma is láthatóak a színes üvegablakok, amik az épület dongaboltozatos nagytermét is díszítették. 

A négyemeletes ház késő eklektikus stílusú, homlokzatán bizánci elemeket is felfedezhetünk

A kollégiumot 114 éves működés után 1952-ben államosították, majd a kormány 1996-ban visszaadta a budai püspökségnek. Az épületben kapott helyet a Szerb Intézet, itt laknak a budapesti szerb gimnázium tanulói is. A belső tereket korábban restaurálták, ami 2015-ben fejeződött be. A tartományi kormány eddig közel 91 millió dinárt fordított a házra.

A most kezdődő munkálatok során, amiket az L-Art Kft. végez el, megtisztítják a mészkőlábazatot. A földszinti és magasföldszinti durvamészkő falmezőn a tisztítás után kőkonzerválás-restaurálás várható. A földszinti, magasföldszinti sima vakolt felületek a vakolatleverést követően megújulnak, akárcsak az osztó- és könyöklő párkányok, az erkélyek, mellvédek vagy az épületszobrászati elemek.

Nyitókép: Az 1907-ben épült kollégium épülete (Fotó: köztérkép.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó