Örökségünk
2018. december 14. 08:12

Különleges helyszínen mutattak be egy izgalmas kötetet: a magyar kereskedelmi tengerészet egyik központjában, az Adria Tengerhajózási Rt. Szabadság téri épületében, ahol meglepő mértékben megmaradtak a század eleji reprezentatív belső terek.

Írta: Domonkos Csaba

 

A XIX. század utolsó éveiben felfutó tengerhajózási cég hajói Fiuméből futottak ki, ott volt a cég üzleti központja is, de a székhelye Budapesten volt. A Tőzsdepalota szomszédságában, látótávolságra az Országgyűlés épületétől 1902-ben adták át reprezentatív központjukat, az 1898-ban lebontott Újépület helyén kialakított Szabadság tér észak-nyugati, a Parlament felé eső végében. 

Ebben a házban tartották meg a Pelles Márton – Zsigmond Gábor szerzők által írt Fiumei magyar kereskedelmi tengerészet története (1868-1918) című könyv bemutatóját, amely tudományos igénnyel, két nyelven (magyar-angol), nagyon sok dokumentummal és képpel járja körül a dualizmus kori magyar tengerhajózást. A kötetben nemcsak a cégek és Fiume történetét olvashatjuk el, hanem az egyes hajókról is izgalmas leírásokat találhatunk.

Faburkolat


A könyvbemutatónak a kísértetiesen üres és elhagyatott palota adott otthont. (Valójában csak az épület Szabadság tér felöli oldala elhagyatott, a Zoltán utcából nyíló bérház rész lakott.) Az épületben – annak ellenére, hogy szocialista vállalatok, köztük az Express utazási iroda, használták székhelynek – elég sok minden megmaradt.

Ha kívülről nézünk rá az épületre, akkor egy koszos házat látunk, de, ha a légszennyezettségből lerakódott vastag réteg alá tudunk tekinteni, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy az épület meglehetősen jó állapotban van kívülről is. A hajót formázó díszei, faragványai aránylag épek. A félemeleten, ahol a cég eredeti irodái voltak, faburkolatok, díszes nyílászárók, az eredeti páncélszekrény és egy fantasztikus velencei tükör árulkodik arról, hogy milyen pazar körülmények között dolgoztak az Adria – a valaha volt legnagyobb magyar gőzhajózási vállalat – cég emberei.

Az emeleten – amely valójában a második emelet – két nagypolgári, főúri lakás található, ahol eredetileg a cég főtisztviselői dolgoztak. Az elmúlt évtizedek pusztítása ellenére fantasztikus dolgok maradtak meg, pl. a télikert, a szalon, az ebédlő faburkolata, mozaikjai és kandallói vagy a lépcsőházban a Tardos Viktor által készített freskó. 


Az épület ma üres, azonban, ahogy a bejáráson elhangzott, az egyik „legismertebb” budapesti épület, ugyanis nagyon sok filmet forgatnak, forgattak itt, mind a belső udvaron, mind a belső terekben. Olyan filmek is forogtak itt, amelyeket itthon nem is mutatnak be, mert például távol-keleti filmek ritkán kerülnek hazai mozikba.

A szalon


A Meining Artúr által tervezett házat várhatóan a közeli jövőben felújítják, remélhetően úgy, hogy helyreállítják az egykori Adria Tengerhajózási Társaság által megrendelt pazar belső tereket. A koszosan és lepusztultan is impozáns épület megmutatja azt, mennyire volt fontos egy XIX. századi magyar vállalatnak, hogy ilyen módon is megmutassa magát, reprezentatív tereket, és igényes épületeket (mivel volt egy hasonlóan reprezentatív palotája Fiuméban is) alakítson ki. 

 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó