2019. február 27. 13:23

Fontos eredményt hozott a belvárosi távhővezeték munkálatai miatt kezdett ásatás: a XIII. században Pestet körülvevő védőárok részlete került napvilágra az Erzsébet hídnál.

Írta: Flier Gergely

 

A csaknem tökéletesen elpusztultnak hitt középkori Pestből egyre több részlet kezd kirajzolódni az utóbbi években. A Belvárosi templom több évszázad után felfedezett freskói, és ugyanezen templom altemplomának feltárása, valamint a Királyi Pál utcában szépen bemutatott városfal-részlet betekintést engednek ebbe a rég letűnt világba.

A Belváros távhőellátását szolgáló vezetékek jelenleg zajló építése adott alkalmat most az Erzsébet híd pesti lejárójának térségében régészeti munkálatokra. Felkerestük a jelenleg itt zajló ásatás helyszínét, ahol Szolnoki Tamás régész ismertette az eredményeket a pestbuda.hu-nak.

Szolnoki Tamás régész, az ásatás vezetője (A szerző felvétele)

Az ásatás vezetője elmondta, hogy a Belvárosnak ez a területe volt a középkori Pest magja. A mostani munkálatok során a vezeték számára kiásott árok mentén, a Március 15. tér déli oldalán egy időre ismét napvilágra kerültek a XIX. században Rómer Flóris által felmért és Szent Mihály kápolnaként azonosított épület romjai, mely mai tudásunk alapján azonban nem kápolna, hanem nagyméretű középkori lakóépület lehetett. Kisebb régészeti munkákat itt is végeznek majd, de az ásatás igazi jelentőségét a kissé távolabb előkerült leletek jelentik. 

Ugyanis a Dunától távolabb, a Szabad sajtó út mentén, az Erzsébet híd lehajtó sávjának kanyarulatában lévő területen egy újabb akna mélyítésébe kezdtek, ahol újabb régészeti rétegek jelentkeztek. Emiatt a gépi földmunkát fel kellett függeszteni, és ezt követően kézi bontó munkával kezdték feltárni a területet.

Városi régészet: a felszín alatt különböző korszakokból származó falmaradványok "hálózzák be" a területet (Fotó: Kozics Júlia)

Szolnoki Tamás itt kitért a városi régészet sajátosságaira, vagyis arra, hogy általában számos, gyakran egymásra épülő, kesze-kusza réteg található ezeken a területeken, illetve a kutatható felületek nagy része is behatárolt a ma is álló épületek és a város életében nélkülözhetetlen útvonalak miatt.

Az említett területen elsőként XIX. századi épületrészek jelentkeztek a felszín alatt, továbbá egy pince boltíve is láthatóvá vált. Ahogy a kézi bontó munka haladt a régebbi rétegek felé, előkerült egy törmelékkel, földdel feltöltött árok, melynek kora azáltal vált beazonosíthatóvá, hogy a feltöltés felett a XIII. század második feléből származó rétegeket találtak. Azaz az árok feltöltésének ennél korábbinak kell lennie. Ez alapján valószínűsíthető, hogy az árok a középkori Pest legkorábbi erődítésének része lehetett, melyet a tatárjárást követő újjáépítés során töltöttek fel.

A középkori árok, és késő középkori fal feltárása (Fotó: Kozics  Júlia)

A feltárt árok jellegzetességeiről beszélve Szolnoki Tamás elmondta, hogy állapota alapján nincs annak jele, hogy hosszútávon használták volna, azaz nem mutatkozik erózió és nincsenek bemosódott rétegek. Úgy tűnik, hogy a kiásását követően rövid időn belül betemették, feltöltötték.

Esetleg egy, a tatárjárás idején kitisztított, rendbe tett védőárokról is lehet szó, melyet a pusztítás után betemettek, hiszen a történelmi forrásokból tudjuk, hogy a tatárjárás után Pest megerősítése helyett IV. Béla király úgy döntött, Budán építtet várat, amely ellenáll a támadásoknak. Pesten valamivel később épült megerősített városfal.

De az Alföldről ismer a régészeti kutatás több olyan templomot, ahol a veszedelem hírére a templomokat körítő árkokat ásták ki mélyebbre, vagy újabb árkot, árkokat ástak, hogy fokozzák a védelmet. Ehhez hasonló tevékenység akár Pesten is folyhatott a városmag védelme érdekében.

Pest városfalainak történetére kitérve a régész elmondta, a legismertebb, Mátyás korabeli városfal az, amelynek több részlete máig fennmaradt a mai Kiskörút mentén, az ennél korábbi védőfal a mai Városház utca mentén haladt. Azonban ennél korábban, a tatárjárást megelőzően is kellett lennie egy városfalnak, mely körülbelül a jelenleg kutatott területen is húzódhatott.

Az úgynevezett Szent Mihály kápolna ismét napvilágra került falrészlete a kép jobb alsó sarkában (Fotó: Kozics Júlia)

A Belvárosnak ezen a részén állt egyébként a római kori erődítmény is, melynek korai periódusához egy árok (úgynevezett fossa) tartozott, azonban a most feltárt árok iránya kizárja az ezzel való azonosítást.

A kutatott területen az árok feltárásán kívül durva mészkőből épült, középkori eredetűként azonosítható házfalak is előkerültek, melyek a fölöttük lévő, XIX. századi, az Erzsébet híd építésekor lebontott házak mutatta alaprajzától teljesen eltérő tájolásúak.

Az előkerült tárgyi emlékekről szólva Szolnoki Tamás elmondta, a nagyon sok előkerült állatcsont és a régészek számára fontos információkat hordozó cseréptöredékek mellett előkerült egy nagyon érdekes lelet is, egy Itáliában, Velencében készült úgynevezett cseppdíszes üvegpohár darabja.

Fent a régészek által talált XIII. századi velencei cseppdíszes üvegpohár-töredék (Fotó: Kozics Júlia), a lenti képen pedig épp cseppdíszes poharak (Forrás: Wikipedia)

Szolnoki Tamás szólt végül arról is, hogy ezt a régészeti feltárást az tenné teljessé, ha az árok partján sikerülne megtalálni az azt segítő falat is, azonban a későbbi építkezések sajnos sok mindent eltüntettek a területen, ezért ezeknek a falaknak eddig nem bukkantak nyomára.

Nyitókép: Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél végzett ásatás helyszíne (A szerző felvétele)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


".. a tatárjárás után Pest megerősítése helyett IV. Béla király úgy döntött, Budán építtet várat, amely ellenáll a támadásoknak. Pesten valamivel később épült megerősített városfal."
--------------------------------------------------------------
IV. Béla zseniálisan felmérte, hogy a támadás az ország ellen mindig keletről fog érkezni. A török időkben Pestet gyakorlatilag lerombolták.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó