A Városligeti-tó (Csónakázótó)

Kezdjük a legkézenfekvőbbel, a tóval. A tó a XVIII–XIX. század fordulóján történt csatornázások, illetve földmunkák eredményeképp alakult ki (előtte mocsaras terület volt itt). Továbbá ekkor hozták létre a tóban lévő két szigetet: a Mocsár-szigetet (ma a Széchenyi fürdő áll a helyén), illetve a Drót-szigetet (1861-ben átkeresztelték Széchenyi-szigetté, a későbbiekben erre építették fel Vajdahunyad várát).

Ugyanakkor volt még egy sziget a tóban, amit Páva-szigetnek hívnak. 1826-ban adták át Pest első hídját, ami a szigetet kötötte össze a szárazfölddel. A bécsi Anton Frigyes tervezte, és 22 méter hosszú volt. Az évtizedek alatt a Páva-sziget „félszigetté” lett. A Liget Projekt egyik célja, hogy helyreállítsa a Páva-szigetet.

Csónakázó emberek a Városligetben 1930-ban (Forrás: Fortepan) 

…és 1939-ben (Forrás: Fortepan)

Itt kell szót ejtenünk a korcsolyázásról is. 1869-ben jött létre a Pesti Korcsolyázó Egylet Kresz Géza vezetésével. A városvezetés engedélyezte Kresznek és 15 társának, hogy díjtalanul átalakítsák a Városligeti-tó egy részét korcsolyapályává. A pálya mellett kezdetben egy egyszerű kis melegedő állt, ami fából készült. Mivel ez 1874-ben leégett, az újnak már kőből kellett készülnie. Lechner Ödön tervei alapján épült fel az új épület. Lechner jóval később saját munkájáról azt mondta, hogy ez volt az egyik legjobban sikerült épülete. Ám ezt is gyorsan kinőtte a korcsolyázó társaság, így újat kellett felépíteni (Lechner nagy bánatára). Az ekkor készült épület mind a mai napig ki tudja szolgálni a számában egyre csak bővülő vendégeit.

A lechneri épület 1880 körül, Klösz György felvétele (Forrás: Fortepan)

Gondtalan korcsolyázók 1930-ban (Forrás: Fortepan)

A Széchenyi gyógyfürdő

1868-ban a főváros Zsigmondy Vilmos bányamérnök javaslatára artézi kút fúrásába kezdett a mai Hősök terén. Rá is találtak a termálvízforrásra, amelyre egy ún. fúrházat építettek (a bányamérnök után Zsigmondy-háznak hívták), és ez látta el termálvízzel az Artézi fürdőt. A főváros már 1884-ben elkezdett foglalkozni a fürdő jelentős átépítésével, illetve egy teljesen új felhúzásával. Meg is bízták a tervek elkészítésével Czigler Győző műegyetemi tanárt. Ám a Fővárosi Közgyűlés csak 1903-ban hozott határozatot az új fürdőről.

Ezt követően hosszas vita bontakozott ki a fürdő elhelyezéséről. A tényleges kivitelezés végül 1909-ben kezdődhetett csak meg, és 1913-ig tartott. Az új fürdőt gróf Széchenyi István után nevezték el. A „Szecska” (ahogy a fővárosi szleng nevezi a fürdőt) azóta is töretlen népszerűségnek örvend a budapestiek körében, valamint egyre több látogatóra tesz szert a turisták köréből is.

A Széchenyi gyógyfürdő 1913-ban (Forrás: Fortepan)

Már 1930-ban is tömeg volt itt (Forrás: Fortepan)

Kutak Liget-szerte

A Városliget történetét átszővik az ivó-, illetve szökőkutak. Ívókútként funkcionált az egykori Artézi-kút, valamint a Szent István-kút. Mind a kettőből fogyasztható termálvíz folyt, amely jót tett az egészségnek. Így nem is csoda, hogy egykor ezen kutak igen közkedveltek voltak.

Az Ybl Miklós tervezte Gloriett, ami az Artézi-kutat rejtette magában. Helyét a Millenniumi emlékműnek adta át. Ma a Széchenyi-hegyen található. Klösz György felvétele 1890 körül készült (Forrás: Fortepan)

A Szent István-forrás 1935-ben. Ma a Szent István II. nevű forrás látja el termálvízzel a Széchenyi gyógyfürdőt (Forrás: Fortepan)

De nem csak egészséges termálvizet adó ivókutak voltak a Városligetben. Az ide látogatók egykor díszes szökőkutakat találtak szerte a Ligetben, amelyek nemcsak gyönyörűek voltak, de a forró nyári napokon kellemesebbé tették környezetüket, illetve a vizük semlegesítette a levegőben lévő szennyeződés egy részét is.

Szökőkút a „városligeti köröndön” (a Rondón) 1890 körül, Klösz György felvétele (Forrás: Fortepan)

A Sió tündér regéjét elmesélő szökőkút 1896-ban (Klösz György felvétele). Az egykori Iparcsarnok (a Petőfi Csarnok elődje) előtt álló szökőkút az 1960-as években tűnt el végleg (Forrás: Fortepan)

Szökőkút és park a Millenniumi emlékmű előtt 1930-ban. A teret az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszusra alakították át, mivel itt zajlottak a főbb események (Forrás: Fortepan)