2019. március 24. 08:18

Korábban már bemutattunk a Városliget történetéből 5+1 nagyszerű épületet. De a Ligetben nem csak az épületek és a természet nyújtanak szépséget, hanem a szobrok is. Így ebben a cikkben összeszedtünk 5+1 szobrot a parkból, hogy bemutathassuk.

Írta: Filepkó Dominik

1. Anonymus szobra

A Városliget sokáig nélkülözte a szobrokat (akárcsak maga a főváros is). Ez szemet szúrt a királynak, Ferenc Józsefnek is. Az egyik anekdota szerint a magyar király megmutatta a világvárossá fejlődő Budapestet a szövetséges német császárnak, II. Vilmosnak, aki szóvá tette, hogy milyen elenyésző a szobrok száma egy ilyen pazar városhoz képest.

Így Ferenc József elrendelte, hogy a saját költségén állítsanak fel a magyar fővárosban 10 olyan szobrot, amely történelmünk jeles alakjait örökíti meg. Ez lett az úgynevezett tíz szobor, amelyek közül egyet a Ligetben helyeztek el. Ez az alkotás az egyik első magyar történetírót, „P mestert” (vagy ahogyan a köztudatban elterjedt: Anonymust) ábrázolja.

Anonymus szobra egy 1905 körüli képeslapon (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Anonymus a XIII. században élt szerzetes, volt, aki III. Béla király udvarában élt és írta meg legfőbb művét, a Gesta Hungarorumot (A magyarok története). Mivel a mesterről gyakorlatilag nem tudunk semmit, a szobrászoknak igen komoly gondot jelentett, hogyan is kellene megörökíteni. Viszont Ligeti Miklós (aki elnyerte a megbízást) nagyon ötletesen oldotta meg művével ezt a problémát: Anonymust ülve ábrázolja egy szerzetesi csuhában, amely olyan szögben áll, hogy napsütéskor teljesen eltakarja az arcot.

Így meg is lett örökítve P mester, meg nem is. Jobb kezében tartja pennáját, ami hiedelmek forrása lett (például amelyik művész megdörzsöli a tollat, el fogja kerülni az ötlettelenséget). Kijelenthetjük, hogy Anonymus szobra az egyedi megjelenésének köszönhetően mára nem csak a Liget, de a főváros egyik jelképévé is vált.

Ligeti Miklós alkotása az 1920-as években egy képeslapon (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

2. Gróf Károlyi Sándor szobra

A XIX. századi magyar történelem nem szűkölködik jelentős államférfiakban. Az egyik ilyen jelentős politikus gróf Károlyi Sándor volt. Részt vett az 1848-1849-es szabadságharcban, ahol Klapka György oldalán védte Komárom erődjét. A szabadságharc után Franciaországba emigrált, ahol megismerkedett a korabeli modern felfogásokkal. Az ötéves emigrációt követően hazaköltözött, majd hozzákezdett birtokai modernizációjához (például lóvasutakat építtetett ki). Az 1867-es kiegyezést követően a gróf kivette részét a politikai csatározásokból is, amelyekben végig a mezőgazdaság fejlesztéséért küzdött. De nem csak a haladás és fejlődés foglalkoztatta Károlyi Sándort: rengeteget fordított a szociális ellátás fejlesztésére is.

Többek között az ő nevéhez köthető az újpesti kórház és az istvánteleki idősotthon alapítása. Nagy összegekkel támogatta a Budapesti Első Gyermekmenhely Egyletet, amelynek fiókintézete szintén Istvánteleken épült fel Ybl Miklós tervei szerint. 1896-ban létrehozta a Magyar Gazdaszövetséget, majd 1898-ban a Hangya szövetkezeti hálózatot. Gróf Károlyi Sándor 1906-ban halt meg, de 1908-ban már szobrot kapott Vajdahunyad várának udvarán. A szobrot a kiváló Stróbl Alajos mintázta és a felavatásán Darányi Ignác, az akkori földművelésügyi miniszter a következőt mondta a néhai grófról: „…ami haladásunk és fejlődésünk az újabb korban mutatkozott, abból a maga részét Isten és ember előtt becsületesen kivette.” A szobor ülve ábrázolja Károlyi Sándort, aki kezét könyveken pihenteti (jelezve műveltségét és akadémiai tagságát).

Gróf Károlyi Sándor szobra 1908-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

3. Rudolf trónörökös szobra

Rudolf főherceg Ferenc József és Erzsébet királyné egyetlen fia volt, így nem meglepő módon nagyon nagy gondot fordítottak a trónörökös oktatására és megvédésére. A főherceg élete egy külső szemlélő számára gondtalannak tűnhetett: családot alapított, vadászni járt és újságokban fogalmazta meg véleményét, álnéven, az éppen aktuális politikai csatározásokról.

1889. január 30-án a mayerlingi vadászkastélyban holtan találták szeretőjével együtt. A hír megdöbbentette a Monarchiát és az egész világot is. Ferenc József leromboltatta a mayerlingi kastélyt és egy karmelita apácazárdát építtetett fel a helyén. A kápolna oltára azon a helyen áll, ahol megtalálták az ifjú trónörökös holttestét. Az uralkodó azt a feladatot adta az apácáknak, hogy minden nap imádkozzanak fia lelki üdvéért. Ezek után a bécsi udvar elzárkózott a témával kapcsolatos további kérdések elől.

Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület 1903-ban állt elő azzal az ötlettel, hogy szobrot szeretnének állítani az egykori trónörökösnek. Az egyesület elérte, hogy a bécsi udvar engedélyezze a szoborállítást, így létrehozták a szoborbizottságot. A választás végül Ligeti Miklósra esett, aki Anonymus szobrát is elkészítette korábban.

A 2,7 méteres szobor egyszerű vadászöltözékben ábrázolja Rudolf főherceget (mellőzve mindenféle királyi pompát és utalva a néhai trónörökös egyik kedvtelésére). Ligeti Miklós a művét egy 2 méteres sziklára állította, amelyen csak a főherceg neve szerepel. Az 1908-as felavatáson megjelent a király, Ferenc József és Rudolf özvegye, Stefánia főhercegné is.

Rudolf főherceg szobra egy 1908-as képeslapon (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A szobor egészen a XX. század közepéig maradhatott a helyén. 1950-ben a többi Habsburg-szoborral (köztük a millenniumi emlékművön lévő I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és Ferenc József szobra) egy raktárba került. Onnan 1980-ban került ki, amikor a Balaton melletti Nagybereki Állami Gazdaság főépülete előtt állították fel név nélkül, mint egy egyszerű vadász-szobrot. Végül csak a rendszerváltozást követően, 1995-ben kerülhetett vissza Rudolf főherceg szobra az eredeti helyére, az egykori Olof Palme Ház (a leendő Millennium Háza) mellé.

4. Szent Kristóf a gyermek Jézussal

Botfai Hűvös László az 1900-as években kezdett el foglalkozni szobrászattal Párizsban. Itt faragta ki 1910-ben carrarai márványból a nagyméretű Szent Kristóf szobrot. A szobor éppen azt örökíti meg, amint Szent Kristóf átviszi a megáradt folyón a gyermek Jézust a vállán. Botfai Hűvös László ugyan ebben az évben kiállította művét a híres párizsi Szalonban, ahol rengeteg pozitív kritikát és különdíjat kapott. Végül a mester a szobrot Budapestnek ajándékozta, ahol a Műcsarnok oldalában állították fel.

Az évek folyamán több bronz másolat is készült a szoborról (szerencsére). A második világháború során az eredeti, márványból készült szobor súlyoson megsérült, így sokáig csak egy torzó állt a helyén. Végül az egyik bronz másolatot állították fel a Műcsarnok mellett. Az eredetit legutoljára 1990-ben találták a Fiumei úti temető kertészete mögött több, megsemmisítésre váró társával együtt. Így ma azt mondhatjuk, hogy nagy valószínűséggel az 1910-es szobor azóta elpusztult, sajnos.

Szent Kristóf a gyermek Jézussal 1950-ben (Forrás: Fortepan)

5. Az Íjász

Kevés szobor „mondhatja” magát olyan szerencsésnek, mint az Íjász. Kisfaludy Strobl Zsigmond ezt a szobrát 1918-ban készítette el és rengeteg replika készült belőle az évek folyamán, amely jól mutatja, hogy milyen nagy népszerűségnek örvendett ez a mű. Nem csak Zalaegerszegen található a szoborról másolat (mivel Kisfaludy Zala megyében született), hanem még Svédországban és az Amerikai Egyesült Államokban is fellelhetőek. A szobor szerencséjét mutatja még az is, hogy az 1929-es felállítása óta mind a mai napig a műjégpálya előtt állhat.

Az Íjász 1958-ban (Forrás: Fortepan)

+1 Darányi Ignác szobra

Darányi Ignác egy nagy formátumú államférfi volt a XX. század elején, aki számos kormányban szolgált, mint földművelésügyi miniszter. Egyik elismerésre méltó érdeme volt, hogy funkciót talált a millenniumi kiállítást követően állandónak szánt Vajdahunyad várának, mint Mezőgazdasági Múzeum.

Így nem meglepő, hogy halálát követően gyűjtésbe kezdett a Magyar Mezőgazdák Szövetsége, hogy szobrot emelhessen a néhai földművelésügyi miniszternek a múzeum mellett. A megbízást végül Kisfaludy Strobl Zsigmond nyerte el, aki a szobrot (hasonlóan Anonymuséhoz és Károlyi Sándoréhoz) ülve formázta meg. Az alkotást az ún. „német torony” melletti sziklakertben állították fel 1931-ben, szemben a tóval.

Darányi Ignác szobra 1935-ben (Forrás: Fortepan)

A szobor Budapest bombázásakor súlyosan megsérült. Az 1950-es években egy öntödében találták meg, ahol valószínűleg beolvasztották a készülő Sztálin-szoborhoz. Szerencsére a Mezőgazdasági Múzeum megőrizte a szoborhoz készült makettet. Így a makett és az eredeti szoborról készült képek alapján 2017-ben újra tudták önteni Darányi Ignác szobrát, amelyet nem az eredeti, hanem egy fontosabb helyre (a kerengő elé) helyeztek el. A szobor talapzatán a következő olvasható: „Si momentum quaeris, circumspice („Ha emléket keresel, nézz körül”).

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Tényleg összeszedték...



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó