2019. május 29. 09:00

Negyvenöt évvel ezelőtt új helyszínen, Kőbányán nyílt meg az addig a Városligetben megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásár.

Írta: Domonkos Csaba

A Kőbányán megnyílt Budapesti Nemzetközi Vásár sok mindenben különbözött az addig a Városliget fái és a Városligeti-tó körül megrendezett kiállításoktól. Egyrészt nagyobb, kifejezetten e célra épített „vásárvárosban” mutathatták be termékeiket a keleti és a nyugati országok, másrészt ez volt az első „szakosított” vásár, azaz a látogatók egy téma köré csoportosított árukat láthattak.

A vásár nagy jelentőségét mutatta, hogy a megnyitón az akkori állami és pártvezetés magas rangú tagjai is képviseltették magukat. Ahogy a Magyar Nemzet 1974. május 18-i száma írta: „A megnyitón megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Borbándi János, Huszár István és Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettesei. Megjelent a kormány több tagja, a BNV alkalmából hazánkba érkezett külföldi küldöttség, ott volt a budapesti diplomáciai testület sok vezetője és tagja, a külföldi és hazai kiállítók képviselői.

A Himnusz elhangzása után dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter mondott megnyitó beszédét.” Mintha választási kampány lett volna, annyi politikus sürgölődött a megnyitón (1974-ben természetesen szó sem lehetett választási kampányról).

Teherautók az újonnan átadott Vásárvárosban, az 1970-es években (Forrás: Fortepan)

A budapesti vásárok átalakításáról 1972-ben döntött az akkori kormány. Egyrészt arról, hogy új helyre, a mezőgazdasági kiállítások volt területére, Kőbányára költözzön, másrészt a tematizált vásárok bevezetéséről. Tavasszal inkább a beruházási cikkeket bemutató, ipari jellegű vásárokat terveztek tartani, míg ősszel a fogyasztási cikkeken volt a hangsúly.

Mindemellett több szakvásár rendezéséről is döntöttek. Már ekkor meghatározták, hogy az 1974-es tavaszi vásárnak mik legyenek a témái. Összese 9 ilyen tematikát határoztak meg, amely érintette a közlekedést, a nehézipart, a bányászatot, a gépgyártást, valamint a számítástechnikát is.

Ennek megfelelően a vásáron az érdeklődők és a szakemberek láthatták – a Magyar Hírlap 1974. május 16-i száma szerint – „a KGST -országok egyesített számítógép-rendszerének egyik legújabb szovjet modelljét, az ESZ-1050-es számítógép makettjét, továbbá az Iszkra típusú, könnyen kezelhető, integrált áramkörös asztali számítógépet mutatja be az Elektronorgtechnika külkereskedelmi egyesülés. Az újdonságok között látható a TU 144-es és a NI 6-os helikopter modellje is.”

A KGST az a kereskedelmi-gazdasági szervezet volt, amely a szocialista országok gazdaságát – elsősorban a szovjet szempontok és igények szerint – összehangolta. Az ESZ-1050 egy még kisebb szobányi számítógép volt, ezért csak a makettet mutatták be, ahogy a szuperszonikus Tu-144-es repülőgépét is, amely már nem volt ismeretlen Magyarországon, hiszen a gép egy példánya 1972-ben járt egy alkalommal Ferihegyen. A fent idézett cikkből megtudhatjuk, hogy a látogatók a kelet-német standokon találkozhattak a jól ismert IFA és Barkas teherautókkal. (Amelyeket a vásáron kívül a forgalomban is nagy számban láthattak.)

A látogatók azonban valódi érdekességekkel is találkozhattak, ahogy a cikk írta: „szerdán Krakkóból megérkezett a lengyelek MI-2-es helikoptere. A 400 kilométeres utat mindössze két és fél óra alatt tette meg. »Forró drót« működik majd a francia pavilonban: az ott felállított számítástechnikai berendezések kapcsolatban állnak a Számítástechnikai és Ügyviteltervező Vállalat zalaegerszegi számítóközpontjával. A vásáron felállított központból bárki kérdezhet Zalaegerszegről.” A cikk sajnos arra nem tér ki, hogy mit lehetett Zalaegerszegről kérdezni. 

A Budapesti Nemzetközi Vásár új helyszíne az 1970-es években (Forrás: Fortepan)


Nagy változás volt az is, hogy – eltérően a Városligettől – itt nem voltak nemzeti pavilonok, hanem az egyes csarnokok eltérő ágazatoknak adtak otthont. A vásároknak nem volt célja a közvetlen árusítás, ekkor még jó ideig az érdeklődő közönség nem tudott közvetlenül vásárolni, hanem inkább a hazai importot szolgálták ezek a rendezvények.

Ennek ellenére nagy volt az érdeklődés, amit azzal is segítettek, hogy a vásárra utazók 33 százalékos kedvezménnyel vásárolhattak vonatjegyet. Igaz, utalva a szocialista áruellátás színvonalára, ahogy akkoriban mondták: itt meg lehet nézni azokat a termékeket, amelyeket később nem lehet majd kapni. A vásárok szerepe az 1980-as évektől csökkent, a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár 1992-ben meg is szűnt. A kőbányai vásárváros azonban megmaradt, és azóta is szinte folyamatosan helyszíne valamilyen szakkiállításnak, rendezvénynek. 

 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó