2019. július 26. 13:00

Ki ne ismerné a Duna-korzót? Már több, mint egy évszázada a fővárosiak és a turisták egyik kedvenc helye Budapesten. Nem is csoda, hiszen a fák, a Duna közelsége és a budai oldal nyújtotta panoráma könnyen lebilincsel bárkit. De nem csak ezek, hanem a korzó menti épületek is hozzájárulnak a hely megítéléséhez. Cikkünben e kultikus hely épületeinek történetét tárjuk fel.

Írta: Filepkó Dominik

Történetünk egészen a XIX. század első feléig, a reformkorig nyúlik vissza. Ekkoriban épült ki a korzó elődje, a pesti palotasor a Duna-part mentén. Szebbnél szebb klasszicista épületek sorakoztak itt. Többek között itt állt a Pollack Mihály által tervezett eredeti pesti vigadó, a Redoute, illetve az angol királynőnek címzett szálloda, ahol a későbbiekben Deák Ferenc lakott.

A szemkápráztató épületek csak úgy vonzották a pesti polgárokat, akik még annak ellenére is itt sétálgattak, hogy alig pár méterre, a Duna partján folyt az árurakodás. Sajnos a palotasor súlyosan megrongálódott, előbb a nagy 1838-as árvízben, majd 1849-ben, amikor a budai Várból Heinrich Hentzi császári vezérőrnagy ágyútűz alá vonta a pesti oldalt.

A szabadságharc leverése után hosszú időre visszaesett a hely látogatottága, kedveltsége. Fordulópontot majd csak a Lánchíd átadása és a Feszl Frigyes által tervezett új Pesti Vigadó megépítése hozott, amellyel ismét felkapottá lett a helyszín. Nézzük meg, hogy milyen épületekkel gazdagodott a leendő korzó!

A pesti Redoute, tőle jobbra az Angol Királynő Szálló 1845-ben, Alt Rudolf grafikája (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Ferenc József (ma Széchenyi István) tér déli részétől indulva elsőként Stein Náthán (Stein Aurél édesapja) bérházát kell említenünk, amelyet 1867-1871 között építettek fel koraeklektikus stílusban. Noha az épületből pazar kilátás nyílt a budai oldalra és a Dunára, a lakók nem igazán szívelték a palotát.

Ez abban mutatkozott meg a leginkább, hogy egyre csak költöztek el máshova. Végül Stein Náthán 1891-ben eladta a palotát a Magyar-Francia Biztosító Társaság Rt.-nek. A biztosító még egy fél évtizedig sem volt a az épület tulajdonosa: 1895-ben továbbadták.

A Stein-ház 1875 körül, Klösz György felvétele (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

Végül 1909-ben a palota a Ritz Hotel Development Company brit céghez került, amely lebontatta az épületet, majd felhúztak egy új, ötemeletes luxusszállodát: ez lett a Ritz Szálló. A szállodát Fellner Sándor építész tervei alapján építették fel 1910 és 1913 között. A szálloda vendégeinek kényelmét szolgálta többek között a tető- és télikert, a bár, a grillszoba, a központi fűtés, illetve a 3 személy- és a 4 teherfelvonó.

Sajnos a szálloda üzemeltetője tönkrement az első világháborúban, így az 1916-ban bezárt. Szerencsére hamar akadt egy új üzemeltetője a szállodának, amely Dunapalota néven egészen Budapest 1944-1945-ös ostromáig várta vendégeit. Ekkor ugyanis az épület súlyos károkat szenvedett. Később romeltakarítás címén lerombolták, a szálloda megmaradt részeit lebontották. Később itt épült fel a Fórum nevet viselő szálloda, amely ma Hotel Intercontinental néven működik.

A Ritz Szálló 1916-ban, Klösz György felvétele (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

A volt Ritz Szálló már Dunapalotaként 1930 körül (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A korzón továbbhaladva dél felé, a Stein-ház tőszomszédságában lévő lévő telken építették fel Pesti Lloyd Társulat és a Budapesti Áru- és Értéktőzsde közös épületét. A négyemeletes eklektikus székház Kolbenheyer Ferenc, valamint Benkó Károly építészek tervei alapján készült el. Amíg az alsó szinteken az üzleti élet résztvevői (például kereskedőházak, brókerek) kaptak helyet, addig a negyediken bérlakásokat alakítottak ki.

A ház ékének számított a nagyterem, illetve a két sarokkupola, amelyeket egy-egy aranyozott Merkúr-szobor díszített. A tőzsde 1905-ben költözött ki az épületből, mivel ekkor készült el új, Szabadság téri palotájuk, amit a neves építész, Alpár Ignác tervezett. A felszabadult helyen újabb irodák jöttek létre.

A tőzsdének is helyet adó épület az 1870-es években, Klösz György felvétele (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A régi tőzsde az 1870-es években (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Ha továbbhaladunk a Duna-parton déli irányban, akkor eljutunk a Vigadó tér 3. szám alatti épülethez. Ezt a házat 1869 és 1871 között építették fel Koch Henrik és Szkalnitzky Antal építészek tervei alapján (az építkezés vezetője az ekkor még inaséveit töltő Hauszmann Alajos volt). Az koraeklektikus, olasz reneszánsz stílusban épült házat a tulajdonosa után Thonet-udvarnak hívták.

A Thonet-udvar a Vigadó tér felől 1877 körül, Klösz György felvétele (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Thonet-udvarral átellenben, a tér túloldalán, a Vigadó tér 1. szám alatt állt az Első Magyar Általános Biztosító Társaság (EMÁBT) székháza, amelyet Frey Lajos építész tervei alapján építettek fel eklektikus stílusban. A székház érdekessége a homlokzatán lévő Atlasz-szobrok voltak. De természetesen nem erről volt ismeretes a ház, hanem az aljában működő Negresco Kávéházról.

Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság székháza a Vigadó tér felől 1877 körül, Klösz György felvétele (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

A Negresco Kávéház az 1930-as években (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

1868-ban gróf Széchenyi Ödön (gróf Széchenyi István fia, az állami tűzoltóság megszervezője) kezdeményezésére létrejött az Első Magyar Szálloda Rt., amelynek célja nem kevesebb volt, mint megépíteni az első modern, négyemeletes szállodát a fővárosban. Fel is kérték előbb Pucher Józsefet, majd Incze Györgyöt a tervek elkészítésére, de egyikőjük sem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket.

Így Szkalnitzky Antalhoz (az Oktogonon lévő házak, a Nemzeti Színház átépítésének és az ELTE Egyetemi Könyvtárának tervezője), aki Koch Henrikkel közösen dolgozott. Az építészpáros a bécsi Heinrichshofot vették példának: az olasz reneszánsz stílusú, tömbszerű épület egyhangúságát a közép-és oldalrizalitok tetején kialakított pavilonokkal törték meg. Az 294 szobás épületet 1871-ben fejezték be és a Grand Hotel Hungária nevet kapta.

A hotel a luxus iránti igényeket is ki tudta elégíteni többek között a liftjeivel és a távírójával. A szálloda többször is az érdeklődés középpontjába került: 1873-ban itt szállt meg Edward walesi herceg (később VII. Edward brit király és India császára), 1877-ben itt mutatták be Magyarországon elsőként a telefont, illetve 1900-ban itt vett ki 84 szobát a perzsa sah és kísérete.

Miután 1919-ben a kommunisták puccsal átvették a hatalmat és kikiáltották a tanácsköztársaságot, a Hungáriában alakította ki a székhelyét az úgynevezett Forradalmi Kormányzótanács (itt volt a szállása a népbiztosoknak és a vörös terrort irányító Szamuely Tibornak is). A lakosai után „Szovjetháznak” nevezett épület 1919. június 24-én jelentős károkat szenvedett, amikor is a fellázadt matrózok a Dunán lévő monitorokról (folyami hadihajó) tüzet nyitottak a vörös katonákra.

A tanácsköztársaság bukása és a rend helyreállítása után a Hungáriában keletkezett károkat is kijavították, így ismét tudta várni vendégeit egészen Budapest ostromáig.

Középen a Grand Hotel Hungária az 1880-as években, balra az Első Magyar Általános Biztosító Társaság székháza, jobbra a Bristol, Klösz György felvétele (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

A pesti szállodasor 1912-ben. A Vigadótól jobbra az Első Magyar Általános Biztosító Intézet székháza, a Grand Hotel Hungária, a Hotel Bristol és a Hotel Carlton épületei a Dunáról nézve. A kép szélén a Nagyboldogasszony ortodox székesegyház (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.085)

A Grand Hotel Hungária étterme 1890 körül, Klösz György felvétele (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

Az 1860-as évek végén a leendő Hungária nagyszálló melletti telken felhúztak egy négyemeletes, eklektikus lakóházat, ami báró kisteleki Lévay Henrik, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság alapítójának ingatlana lett. A báró igen hamar túladott az épületen: az új tulajdonos az Első Magyar Szálloda Rt. lett. A házat Pucher József tervei alapján átalakították és szállodaként kezdték el működtetni. Az új szálloda a Bristol nevet kapta. A szálloda aljában (mint ahogyan az a korzón szokás volt) kávéház nyílt, majd a későbbiekben egy kisebb színházat is kialakítottak a Bristolban. Budapest 1944-1945-ös ostromában alig sérült, így ellentétben a szomszédos szállodákkal, meghagyták és Duna Szálló név alatt működtették tovább.

A Hotel Bristol egy 1897-es plakáton (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Hotel Bristol terasza 1943-ban (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

Az egykori Hotel Bristol mint Duna Szálló 1960-ban (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

Szintén az 1860-as években, ám annak közepén építtette fel kétemeletes házát Heinrich István. A szomszédos telkekkel együtt ezt az épületet is megvette az Első Magyar Szálloda Rt. 1868-ban, hogy a már említett Pucher József építész tervei alapján kibővítsék és átalakítsák az immár háromemeletes épületet, amit nem meglepő módon szállodaként üzemeltettek.

Az új, 93 szobás szálloda előbb a Hotel Bristol, majd a Hotel Carlton nevet kapta. A szomszédos hoteleket követve, itt is élénk társasági élet folyt a korzóra nyíló kávéházban. Budapest 1944-1945-ös ostromában súlyos sérüléseket szerzett, ám teljesen csak az 1960-as években takarították el a romjait.

A Hotel Carlton 1872-1884 között, Klösz György felvétele (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Hotel Carlton főlépcsője 1940-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A második világháború, és azon belül is Budapest ostroma 1944-1945-ben nem kevés rombolást okozott a magyar főváros épített örökségében. Nem kivétel ez alól a pesti Duna-korzót szegélyező épületsor sem: az ostromot, illetve a romeltakarítást követően csak a Thonet-udvar és a Hotel Bristol maradt meg. A terület rendezésével az Erzsébet-híd 1964-es átadásával tudtak foglalkozni. Először is 1967-ben bezárták, majd lerombolták a Duna Szállót. Az EMÁBT-székház, a Hungária, a Bristol, illetve a Carlton helyén még ugyan ebben az évben hozzáláttak a Finta József által tervezett, monumentális Hotel Duna Intercontinental felépítéséhez, amit 1969-ben fejeztek be. Napjainkban a szálloda a Hotel Marriott nevet viseli.

Az épülő Hotel Duna Intercontinental (ma Marriott) 1969-ben (Fotó: Fortepan)

A már kész szálloda szintén 1969-ben (Fotó: Fortepan)

A Hotel Duna Intercontinental 1974-ben. Jól látszik, hogy az új szálloda mennyire dominálja a környezetét a méreteivel (Fotó: Fortepan)

Sokáig parlagon hevert a valamikori Dunapalota és a Llyod-palota telke. Mígnem a már említett Finta József építész tervei alapján fel nem húzták a területre a Fórum Szállót, ami 1981-ben nyitotta meg kapuit a vendégek előtt. A hotel igencsak meglepő küllemmel bír, hiszen homlokzata fekete színű. 1997-ben a szálloda megváltoztatta a nevét: a Fórum lett az új Hotel Intercontinental, ami mind a mai napig várja a vendégeket.

 Az híres-neves pesti Duna-korzót szegélyező egykori épületekből ma már csak a Thonet-udvar áll. Az épület sikeresen állt ellen a történelem viszontagságainak, így még mai is gyönyörködhetünk benne a korzón sétálgatva vagy a Dunán hajózva (igaz, szobraitól az idők folyamán sajnos meg kellett válnia). Viszont ez az utolsó épület, ami őrzi a régi korzó szellemét.

Nyitókép: Középen a Grand Hotel Hungária az 1880-as években, balra az Első Magyar Általános Biztosító Társaság székháza, jobbra a Bristol, Klösz György felvétele (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

A Fortepan-képe adatai:

Az épülő Hotel Duna Intercontinental 1969-ben (Fotó: Fortepan, adományozó: Erdei Katalin)

A Hotel Duna Intercontinental 1974-ben (Fotó: Fortepan, adományozó: Kádas Tibor)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A Dunakorzó épületei nem eltűntek, hanem lebombázottak.. Amúgy helyre lehetett volna építeni, akárcsak a Budai Várat, de a szocializmus megvetette a pompát. Kortárs vagyok, tanú is vagyok. 1960-ban még bőven volt annyi épületmaradvány, hogy azokra a falakat felhúzva az eredeti állapotot helyreállíthatták volna.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó