2019. július 30. 10:00

Tudta, hogy Budapest ikonikus magas épületét, „felhőkarcolóját” 50 évvel ezelőtt bontották vissza? A Fiumei út 19. szám alatti OTI-székház Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján 1912-1913-ban készült el, majd 1929-ben bővítették, többek között a tulipános pártázattal díszített 73 méter magas, 18 emeletes toronnyal. Biztonsági megfontolásokkal indokolták 1969-ben a torony bontását, mivel a szerkezet bauxitbetonból épült.

Írta: Domonkos Csaba

Mi is az a bauxitbeton, és miért építettek ebből házat, ha veszélyes? Azért, mert a bauxitbetonnak jelentős előnyei voltak, mint például a hagyományosnál gyorsabb kötés, így ott, ahol ez fontos volt, az 1920-as évektől kezdve előszeretettel használták több európai országban is. 

A bauxitbetont máshogy készítették, mint a hagyományos portlandcementet, mivel ahhoz bauxitból készült cementet adtak. Azonban a használatának kezdete után néhány évtizeddel felfedezték, hogy a bauxitbeton idővel veszít szilárdságából, így a használatával az 1940-es évek végére általánosan felhagytak. 

Az 1960-as években elővigyázatosságból elkezdték felmérni a bauxitbetonból épült épületeket, ugyanis néhány épületen problémák, károk jelentkeztek, sőt kisebb omlások (például a Margitszigeti Nagyszállónál)  is előfordultak. Ezért 1967-től elkezdték az ilyen házak rendszeres ellenőrzését. 

Az Országos Társadalombiztosítási Intézet Fiumei út 19. szám alatti épületének tornya 1931-ben (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum) 

Az Országos Társadalombiztosító Intézet Fiumei út 19. szám alatti épülete Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján 1912-1913-ban épült fel, ám ez az 1920-as évekre kicsinek bizonyult, ezért az épülethez egy második szárnyat építettek, szintén Komor Marcell és Jakab Dezső tervei szerint (amely munkába ekkor bevonták Komor Jánost és  Sós Aladárt is) 1930-1931-ben.

Az ötemeletes épület fölé – a két szárny összekapcsolásaként – egy 73 méter magas torony emelkedett. Az új torony és az új épületszárny követte az eredeti szárny szecessziós stílusát, így a torony tetejére tulipános pártázat került, a négy sarkán kétemelet magas szobrok kaptak helyet, és a torony mind a négy homlokzatát egy-egy óra, valamint egy-egy kettős kereszt koronázta.

Az épület az ikonikus torony nélkül ma (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A II. világháború után az órákat és a kettős kereszteket hatalmas vörös csillagokkal takarták el. A toronyban, amely eredetileg az irattárnak adott helyet, működött a Szabad Európa Rádió zavaróberendezése, amely biztosította, hogy e rádió adását ne lehessen fogni Budapesten.

Amikor elkezdték felmérni a bauxitbetonos épületeket az 1960-as évek második felében, három osztályba sorolták az ebből épült szerkezeteket, és a legrosszabb állapotúaknál a bontás is szóba került. Ebbe a csoportba került a szintén bauxitbetonból épült székház, és egyben a tornya is.

Az sem volt biztos, hogy az épület egyáltalán megmaradhat, a Fővárosi Tanács városrendezési és építészeti főosztálya azon a véleményen volt, mivel a toronynak az alapjai is bauxitbetonból készültek, ezért jelentősebb bontást javasolt, sőt az illetékes osztály szakvéleménye szerint úgy vélték, hogy 10-15 év múlva úgyis lebontják majd az egész épületet.

Azt is vizsgálták, hogy egyáltalán van-e értelme a meglévő épületet megerősíteni, nem lenne-e olcsóbb egy új épületet építeni. Végül a torony drasztikus, 33 méteres visszabontásáról döntöttek, erről a Magyar Hírlap 1969. július 15-i száma így írt: 

„Szegényebb lesz egy megszokott látvánnyal a budapesti városkép: a Középületépítő Vállalat megkezdte a Mező Imre úti SZTK-torony lebontását. Amint ismeretes, a meggyengült bauxitbeton-szerkezetek miatt kell lebontani a tornyot. A legfelső hét emeletet távolítják el és lapos tetővel borítják be a megmaradt, jócskán tehermentesített alsó épületrészt. Egyelőre egy brigád bontja a tornyot. Robbantásról szó sem lehet, mivel az épület alsó részeiben dolgoznak, így csak kéziszerszámokkal bontanak, a falakat és födémeket légkalapáccsal, a fémszerkezeteket pedig lángvágóval aprítják, hogy elférjenek a csúszdán, amellyel a felvonóhoz továbbítják a törmelékeit. A tervek szerint jövő év közepén adják át a 33 méterrel „megrövidített” épületet.”

A „lefejezett” torony ma (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A bauxitbetonos épületeket egyébként a mai napig figyelemmel kísérik, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben kiderült, hogy a bauxitbeton szilárdságának csökkenése nem akkora mértékű, mint korábban gondoltak. Az épületek felmérését, vizsgálatát az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs NKFT végzi, sőt a jegyzékbe vett bauxitbetonos épületek listája nyilvános. Országos szinten valamivel több, mint 2000 épület tartozik ebbe a körbe. 

A torony valamiféle, akár szimbolikus visszaállítása többször szóba került, de végül nem került rá sor. Sajnálatos, hogy e szép, jellegzetes épület bauxitbetonból épült, mert ellenkező esetben ma is a város dísze lenne. 

Nyitókép: Az Országos Társadalombiztosítási Intézet Fiumei út 19/a szám alatti központi épülete 1948-ban (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


"Illetékes osztály szakvéleménye szerint úgy vélték, hogy 10-15 év múlva úgyis lebontják majd az egész épületet." Ennyit érnek a szakvélemények. A szobrokról nincs közeli kép?


"A torony valamiféle, akár szimbolikus visszaállítása többször szóba került, de végül nem került rá sor."
Én és gondolom sokan nagyon örülnének, ha legalább szimbolikusan helyreállítanák a tornyot.
Biztosan megoldható lenne, hogy könnyű anyagokból a torony külsejét felépítenék, és belül egy üveggel fedett belső tér keletkezne.


nem tudom szerző milyen "szakvéleményt" olvasott, én egy szakvéleményt ismerek (BFL XV.17.f.354.c.656), azt Csonka Pál (remélem nem kell bemutatni) készítette 1969. január 26-án, ebben 3 alternatívát vázolt fel: 1. a torony újabb megerősítése, ez ugyanannyiba került volna, mint a felépítése. 2. felső emeletek visszabontása, kb. 40 évig megoldaná az állékonyságot, és ez a legköltséghatékonyabb, 3. a torony teljes bontása és újjáépítése, ami kb. ugyanannyiba kerül mint az első. A torony problematikája az 1956-os károk helyreállítása során derült ki, 1958-ban a pillérek jelentős részét megköpenyezték, ezek ma is jól láthatók az épületen belül, ami vizuálisan eléggé kedvezőtlenül befolyásolja a tereket, a Csonka-féle szakvéleményre azért volt szükség, mert 1967-ben további 10%-os szilárdságcsökkenést mértek, ez volt a város egyelten bauxitbetonból készült tornya, amit ráadásul nagy mennyiségű irat raktározására építettek, nem voltak tapasztalatok arra nézve, hogy a bauxitbeton hogyan fog az elkövetkezendőkben változni, ezért a visszabontás mellett döntöttek. A 2001-2002-es felújítás során a toronytestet lezáró párkányt rekonstruálták, további rekonstrukciónak semmi esélye, főleg nem üvegből. szóval csak óvatosan a sok kívánsággal, és nincs semmi szükség a szakvélemények degradálására sem, meg kell nézni ki csinálta, és akkor kell véleményt formálni.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó