2019. október 10. 11:00

Budapesten a II. világháború alatt több mint háromezer óvóhely állt a lakosok rendelkezésére, ma azonban ezekből csak egy nagyon kis töredékük tekinthető meg. A budai Hegyvidéken az egyik ilyen kicsi óvóhely a Denevér úton található, és a napokban derült ki, hogy az Edvi Illés utcából nyíló egykori jóval nagyobb magánóvóhely is hamarosan megtekinthető lesz.

Írta: Földváry Gergely

Hatalmas és szűk termek, zegzugos folyosók, nyirkos levegő és mindez közel ezer négyzetméteren a budai hegyek gyomrában. A környék lakói talán csak sejtik, hogy az Edvi Illés úton az Ördögorom északi oldalában lévő óvóhely jelentős szerepet játszott egykor, a II. világháború alatt.

Az Ördögorom Budapest egyik legszebb és legismertebb sziklaképződménye, védett terület, melynek központi részén egykor köszörűkőbánya működött. Az itteni porló dolomit könnyű vájása miatt épülhetett ki itt a két világháború között ez az óvóhelyrendszer, melynek három bejárata is látható a felszínen.

Az Ördögorom magánóvóhely egyik régi bejárata (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)

Az Ördögorom óvóhely mai bejárata (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)

Magyarországon 1938 őszétől jelentős óvóhelyépítés kezdődött, főleg Budapesten, miután a győri program részeként – amely a honvédelem átfogó és gyors fejlesztését tűzte ki célul – a légoltalmat újraszabályozták. Fontos szerepet kapott a légoltalom, az üzemi légoltalom és a lakóházi önvédelem is.

Mivel a II. világháborúban leginkább Budapestet bombázták, így itt volt a legnagyobb a készültség. A háború után, a kommunizmusban az atomfenyegetettség és a hidegháborús helyzet miatt a bunkerek építése már az egész ország területét érintette, így nem csak Budapesten, hanem máshol is épültek komolyabb óvóhelyek és bunkerek.

Az óvóhelyek építését és fenntartását az 1938-ban indult program keretében részben az állam, részben a főváros fizette, de a terheket sok esetben áthárították a gyárakra és a lakóházak tulajdonosaira is. A magántulajdonosok építkezéseit és az óvóhelyek fenntartását azonban az állam jelentős kedvezményekkel segítette.  

Ezek a létesítmények elsősorban ellenséges légoltalmi támadások esetén voltak hivatottak megvédeni a lakosságot. Valószínűleg a szóban forgó óvóhely is ilyen lehetett, mivel a nagyságából következtetve elképzelhető, hogy az Edvi Illés utca elején működő, sokáig igen népszerűnek számító Ördögorom csárda mindenkori vendégeinek és az ott tartózkodó emberek megóvására épülhetett.

Erre enged következtetni az is, hogy egy 2007-es papírrégiség-árverésen olyan címszó alatt is kelt el irat, hogy „belépőjegy az Ördögorom magánóvóhelyre.” Ezek szerint ez egy komolyabb fizetős óvóhely volt, ahová az jöhetett le, aki kifizette a belépőt.

Az Ördögorom csárda kapuja, 1928-ban (Fotó: Fortepan)

A vendéglőt Grubel Emil alapította és az 1930-as években élte virágkorát. A csárda még az 1990-es évek elején is működött, majd lassan bezárták, és miután leégett az épület, ma már nyomát sem nagyon látni.

Az Ördögorom csárda felülnézetből az 1930-as években (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

Az Ördögorom csárda a másik oldalról fotózva, háttérben az Ördögorom (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

Valószínűsíthető, hogy a helyi lakosok segítségével építették ezt az óvóhelyet, miután a hegyoldalban a pincék is sok esetben könnyű célpontok voltak, így fontos volt a környéken lakóknak, hogy legyen biztos helyük bombázáskor.

Máshol leginkább a pincéket használták, miután a síkabb terepen megfelelő védelmet adtak azok is. Csak példaként említjük meg, hogy Varsóban a bombázások idején 15000 épület közül 12000 ház teljesen elpusztult és bár összesen 3 óvóhely volt az egész városban, a 12000 romba dőlt ház közül csak 67-nek a pincéje omlott be.

A veszély nem múlt el! (1942). Az 1937-ben alakult Légoltalmi Liga ingyenes kiadványának egyik illusztrációja. E társadalmi szervezet feladata volt veszély esetén a polgári lakosság tájékoztatása és mozgósítása

Az Ördögorom óvóhely bejárata dupla ajtóval rendelkezik, és a bejáratnál a folyosó többször 90 fokban fordul el, amely azt a célt szolgálta, hogy ha egy bomba vagy gránát robbant volna a bejáratnál, a repeszek vagy a légnyomás ne okozzon jelentős károkat.

Az Ördögorom magánóvóhely mai bejárata, a belső ajtót ellopták (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)

Már 1938-tól egészen az 1950-es évekig az óvóhelyek felszerelései kelendő árucikkek voltak. A korabeli újságok tele voltak ilyen termékekkel kapcsolatos hirdetésekkel: az óvóhelyajtóktól a villamossági berendezéseken, padokon, asztalokon át mindenféle fontos használati tárgyat  reklámoztak az újságok.

 

   

A II. világháború alatt megjelent újságok hirdetéseiben láthatjuk, hogy sok cég szakosodott  az óvóhelyek berendezéseinek, felszereléseinek gyártására

Az Ördögorom óvóhelyet a világháború után sok évig hanyagolták, majd az 1990-es években a bunker szinte tárva-nyitva volt, és leginkább hajléktalanok használták szállásnak vagy szemétlerakónak. Később egy magánember kibérelte és kitakarította, hogy azt tárolásra használja, de hamar kiderült, hogy a magas páratartalom miatt ilyen célokra alkalmatlan a sziklába vájt búvóhely.

A magas páratartalom miatt minden fém rozsdásodik az óvóhelyen (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)

Az Ördögorom magánóvóhely egyik helyisége egy régi ajtóval (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)

Később még nagyobb gondot okozott az emberi kíváncsiság, miután többször betörtek az egykori óvóhely területére. Talán emiatt döntött úgy a tulajdonos, hogy felajánlja az Erődítés Történelmi Egyesületnek, amely több óvóhelyet is rendbe rakott az elmúlt években, tagjai pedig a téma szakértői.

Az Ördögorom magánóvóhely egyik nagyterme (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)

Az óvóhelyben több kisebb-nagyobb fülke is található, amelyek a bombariadó alatt lent lévő családok elszeparálását segítették. Némely fülke bejáratánál még megtalálható az egykori vaskampó, ahol a függöny lóghatott, hogy az egyes családok legalább kicsit eltakarhatóak legyenek.

Az egyik eltakarható beugró, ahol egy család is megszállhatott (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)

Sok helyen a falakon látszik, hogy az egykori elektromos vezetékek hol futottak.A nagyobb fülkékben több vezeték is futott, valószínűleg valamilyen fűtési rendszerhez vagy akkumulátorhoz csatlakozhattak.

Régi vezetékek helye az Ördögorom magánóvóhely falain (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)

Vészkijárata is volt az óvóhelynek, így az egyik nagyobb helyiségből lépcsőfokokkal ellátott szellőzőkürtő vezet a hegyoldalba. Mivel nem volt lent csatorna, ezért tőzeggel működő vécét építettek. Ez egy egyenes fallal kettéválasztott apró beugróban volt egykor, mely ma is látható.

A bunkernek egyébként érdekessége még, hogy nem csak szerteágazó, de mélysége is van, mert több helyen is van lépcső, ami mélyebbre visz minket.

Az óvóhelyen kialakított, fallal elválasztott tőzeg WC (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)

A bunkerban több falfelületen is láthatók különböző német osztagok jelei, az egyik bemélyedésben egy horogkereszt is látható Heil Hitler! felirattal, mellette több más ilyenfajta szöveggel. Ezek azonban nem korabeli firkák, hanem az 1990-es évek rongálásainak eredményei, mivel piros festékspray-vel lettek felfújva.

Huligánok falrongálásai az 1990-es évekből (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)

Az óvóhely hamarosan látogatható lesz. Az Erődítés Történelmi Egyesület azt tervezi, hogy egy-két korabeli tárggyal és eszközökkel még jobban berendezik, hogy történelmileg igazán hű legyen. Itt a környéken egyébként van egy másik óvóhely is a Denevér utcában, amely azonban jóval kisebb, de aki szeretné, az most is megtekintheti.

Az óvóhely egyik bejárati ajtaja (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)

A Denevér úti óvóhelyet is a II. világháború előtt építhették a környék lakosai, leginkább a Bürök utca és az Ágnes utca lakói. Ez közel 100 méternyi járatrendszert tartalmaz, ahol ugyancsak a bejáratnál kétszer 90 fokban megtörik a járat az esetleges légnyomás miatti védelem céljából. A terület adottsága jó volt az ásáshoz, mert a tűzköves dolomit anyaga sziklafalnak tűnik, de körömmel le lehet kaparni.

A Denevér úti óvóhely bejárata (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)

A környék egyébként teljesen egyedülálló egész Európát nézve, mivel az egyik legősibb ipari örökségünk ide kapcsolódik: itt már 40 ezer éve Európa legöregebb kovakő bányája volt. Budapest egyes területeit már az őskorban is lakták és az ősemberek a budai barlangokat sokszor használták „szállásnak”.

Ennek az egyik legszembetűnőbb bizonyítéka a Denevér-völgyben található kovakőbánya. Az 1980-as években ásatások során találtak rá a különleges leletekre. Az innen előbukkanó bányászszerszámok mennyisége (185 darab) páratlan – csak összehasonlításképpen: az ország egész területén összesen nem maradt fenn fele ennyi bányászati emlék a középkorból. Számos érdekes agancsszerszám és más eszközök kerültek elő innen, aminek nagy kereskedelmét mutatja, hogy ezer kilométerre is találtak innen származó szerszámokat.

Az óvóhely, ahogy említettük, csak a XX. században épült, azonban a hegy belsejében itt is megfigyelhető a kovakő, obszidián, vagy más néven a tűzkő, melyet 40 ezer éve már itt bányásztak.

A Denevér úti óvóhely szűkebb járata (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)

A Denevér úti óvóhely Budapest ostrománál értékelődött igazán fel, mivel a budai hegyvidék és különösen a Sas-hegy stratégiailag fontos szerepet játszott. 1944. december 24-én a hegy felett már szovjetek voltak, így az akkor elvonuló németek kiparancsolták az óvóhelyen lévő közel 40 embert, hogy az óvóhelyet felrobbantsák, de végül ez nem történt meg. Végül a szovjetek átvonulása idején is lent tartózkodott az a közel 40 ember.

A feltételezett imahelyiség a Denevér úti óvóhelyen (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)

Az óvóhelyben egyébként van egy mélyedés, amit valószínűleg kis imahelynek használtak, ahol kis oltárt is kifaragtak. Ezt azonban az 1990-es években megrongálták és a jelekből arra lehet következtetni, hogy valószínűleg sátánista és különböző okkult szertartásokat tartottak itt a későbbiekben. Manapság számos firka és égésnyom látható az óvóhely falain, amelyek ugyancsak a későbbi időkben, a hajléktalanok vagy az itt randalírozók nyomán került a falakra.

A falon firkák és a mécseseknek kisebb mélyedések láthatók (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)

Az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a föld alatti bunkerek világa iránt. A téma szakértőit tömörítő Erődítés Történelmi Egyesület tagjai például rendszeresen szerveznek ingyenes sétákat a budai bunkerekbe, mert újabb és újabb csoportok szeretnék megismerni az egykori légoltalmi helyszíneket. Az általuk összegyűjtött tárgyakból, felszerelésekből, dokumentumokból, térképekből egy kiállítást is nyitottak a Karolina úton Bunkermúzeum néven, itt Magyarország 1945 előtti légoltalmával, azaz a Horthy-korszak óvóhelyeivel, bunkereivel, a Budapest elleni légitámadások dokumentumaival ismerkedhetnek meg a látogatók.
 

A Karolina úti kiállítás egyik része (Fotó: bunkermuzeum.hu)

Nyitókép: Az Edvi Illés úton lévő Ördögorom magánóvóhely bejárata (Fotó: Földváry Gergely)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó