2019. október 27. 11:30

Még nem volt egységes Budapest, amikor a kiegyezés utáni első miniszterelnök, Andrássy Gyula javasolta egy olyan szervezet létrehozását, amely a leendő egységes város fejlesztéseit koordinálja, illetve határozza meg. Ez lett a 128 éven keresztül sikerrel működő Közmunkatanács.

Írta: Domonkos Csaba

Teljes nevén Fővárosi Közmunkák Tanácsa volt az elnevezése. A kiegyezés utáni számos tervről, elképzelésről a PestBuda oldalain sokszor írtunk, és sok esetben tűnt fel a város történetéről szóló cikkekben a Közmunkatanács is. 
Az ötlet nem közvetlenül Andrássytól származott, hanem külföldi példák álltak előtte, elsősorban a londoni Metropolitan Board of Works. A XIX. században „London”, a világ legnagyobb népességű települése sok kisebb nagyobb önálló városból, közigazgatási egységből tevődött össze. A Metropolitan Board of Works-ot 1855-ben hozták létre azzal a céllal, hogy az egész város infrastruktúrájának fejlesztését koordinálja. (1889-ben váltotta le London megye tanácsa) 

Kossuth Lajos temetésekor, 1894-ben már kiépült a Nagykörút (Fotó: Fortepan, Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.04.019) 


Andrássy ismerte a londoni intézmény munkáját, és mintaként használhatta fel a leendő egységes magyar főváros fejlesztéséhez. Bár a két szervezet működése eltérő volt, azonban az ötlet, hogy egy központi szerv feleljen az egységes, országos érdekeket is képviselő fejlesztések felett, hasonló. 
Mindemellett nem volt idegen az elképzelés itthon sem, hiszen Pesten korábban már működött a Szépítő Bizottmány, amely feladata sokban hasonló volt a tervezett új szervvel. 
Az Andrássy Gyula vezette kormány megalakulása után számos törvényt fogadtatott el az Országgyűléssel a városok fejlődésének előmozdítására, így pl. adómentességet az építtetőknek, vagy a kisajátítási eljárás rendezését. 
Az első lépést egy hivatalos szerv létrehozására 1868. május 18-án tette meg Andrássy, egy ideiglenes bizottság összehívásával, amely már egységes városfejlesztésben gondolkodott. Ezen ideiglenes bizottság mutatta, hogy egy ilyen szervnek van, lehet feladata a városfejlesztésben. Bár 1869 őszére az elképzelések változtak, mert míg az 1868-as májusi ideiglenes bizottság a Táncsics Mihály és Reitter Ferenc nevével fémjelzett, a pesti belvárost körülölelő csatorna tervét favorizálta, közben azt elsősorban a miniszterelnök fejében felváltotta Nagykörút-Sugárót elképzelés, a májusban kitűzött feladatok alapjaiban nem változtak (azaz új hidak, közlekedési utak, stb.) tehát látszott, hogy a kormányzatban és a városoknál is egyre nőtt az igény egy egységes városfejlesztési tervre. 

A Közmunkatanács egykori székháza a Döbrenntei téren 1931-ben (Fotó: FSZEK)


Az egységes Közmunkatanács felállítását Andrássy Gyula 1869. október 23-án benyújtott törvényjavaslatban javasolta, amelynek munkálkodását egy 24 millió forintos pénzalappal biztosította volna a törvény, mégpedig egy sorsjátékként kialakított kölcsön formájában. Azaz a kölcsönjegyeket megvásárlók között évente sorsolással dőlt el, ki kapja meg adott évben a pénzét. Volt, aki tehát szinte azonnal nyert, volt, aki évek, évtizedek múlva.
A felállítandó Közmunkatanács hat fontos feladatot kapott, legalábbis az első időben, ezekre tervezte felvenni az állam a 24 milliós kölcsönt: A magántulajdonú Lánchíd megváltása, egy vagy két új híd építése, a jórészt szabályozatlan Duna szabályozása, az új főútvonalak kijelölése és megnyitása, azaz gyakorlatilag a Nagykörút és a Sugárút kiépítése, az ehhez szükséges kisajátítások költségeinek meghatározása. Mindezeken túl a Közmunkatanács egyfajta fellebbviteli építési hatósági szerepet is kapott.  
A törvényt az Országgyűlés 1870-ben az 1870. évi X. törvénycikként fogadta el. E törvény évtizedekre határozta meg a Főváros sorsát, elsősorban a fentebb felsorolt hat célkitűzés mentén. 

Az egyik első eredmény: a Margit híd közvetlenül elékészülte után, 1876-körül. (Fotó: Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.108)


A Közmunkatanács minden éveben jelentést tett közzé munkájáról. A megalakulásáról így számolt be az 1870-es jelentésében:

„Az 1870. X. t. ez. 10. §-a a fővárosi pénzalap kezelésére s az ugyanazon törvény többi szakaszaiban kijelölt teendők keresztülvitelére egy külön önálló közegnek, a „fővárosi közmunkák tanácsának“ felállítását rendelé el, mely a kormány által kinevezendő elnök és alelnök és 18 rendes tagból áll, melyek sorából g-et szintén a kormány - nevez, 6-ot Pest városa, 3-at pedig Buda városának képviselői választanak közgyűléseiken. 
A kormány Tisza Lajos urat alelnöknek; Cserhalmay Ferencz, Éber Nándor, Hollán Ernő, b. Lipthay Béla, Lukács Antal, Mátyus Aristid, Ribáry József, Reitter Ferencz és gr. Széchenyi Ödön urakat pedig rendes tagoknak nevezte ki. 
Pest városa: Csengery Antal, Preussner József, Sebastiani Frigyes, Széher Mihály, Szentkirályi Mór és Tavaszy Endre urakat választá. 
Buda városa pedig: Andorffy Károly, Lidemann Emil és Stangl János urakat választá. 
Az ezen tagokból álló fővárosi közmunkák tanácsa 1870. junius 23-án tartá gr. Andrássy Gyula miniszterelnök ur elnöklete alatt első alakuló ülését, ki az uj közeg nagy hivatását és a fővárosok jövő fejlődésére oly nagy horderejű feladatát lelkesítő szavakban jelezvén, az uj hatóságot, a „fővárosi közmunkák tanácsát“ megalakultnak nyilvánitá.”

A Közmunkatanács a következő évtizedekben lehetővé tette, hogy Budapest fejlődése egységes elvek mentén történjen. Bár szerepe, valós hatásköre és lehetőségei folyamatosan változtak, pl.  a Tanácsköztársaság alatt ideiglenesen megszüntették, az 1948-as végleges megszűnéséig a fővárosi fejlesztések meghatározó motorja volt.

 

 

Nyitókép: A Közmunkatanács egyik legnagyobb sikere: a Duna part szabályozása  (Fotó: Fortepan, Budapest Főváros Levéltára, Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.183)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A Margit híd képen látszanak a fekete vasoszlopok, amelyeket, a hídfőkön kívül, a pillérekről lespóroltak a felújítás során.
Kár!



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó