2020. február 21. 14:00

A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán újraavattak egy eredetileg 1927-ben állított emléktáblát. Az épület helyén 1911-ig a Remetéhez címzett vendéglő állt, amely 1849-ben a budai Várat ostromló honvédsereg főhadiszállása volt.

A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika (XII. Városmajor u. 68.) helyén korábban a Remetéhez címzett vendéglő állt, ahonnan 1849 májusában, néhány napig Görgei Artúr fővezér irányította a budai Vár ostromát. Erre emlékeztet az a XII. kerületi önkormányzat által újraállított tábla, amit közösen leplezett le Pokorni Zoltán polgármester és dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora – írja a hegyvidek.hu

Az eredeti emléktábla nagy valószínűséggel a második világháború idején, Budapest ostroma alatt tűnt el, most újraállították (Fotó: hegyvidek.hu)

Az avatóünnepségen dr. Hermann Róbert történész, a Hegyvidék díszpolgára elmondta, hogy az eredeti emléktáblát 1927-ben állították Aggházy Kamil, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum alapítójának kezdeményezésére. A tábla nagy valószínűséggel a második világháború idején, Budapest ostroma alatt tűnt el, ám utána sem pótolták.

1945, de főleg 1948 után ugyanis Görgei Artúr nem tartozott a rendszer kedvencei közé: ismét felmelegítették vele kapcsolatban az „áruló” mítoszát, azt a legendát, aminek semmi alapja nem volt.

1849 májusában, néhány napig Görgei Artúr fővezér ebből az épületből irányította a budai Vár ostromát. Erre emlékeztet az a XII. kerületi önkormányzat által újraállított tábla (Fotó: hegyvidek.hu)

A Remetéhez címzett vendéglőben – ami 1911-ig állt a Városmajor utcában, a mai Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika helyén – 1849. május 4-én, a budai Vár ostromának kezdetén alakította ki főhadiszállását Görgei Artúr. A történész felidézte, hogy a honvédsereg fővezére egy megadásra felszólító levelet juttatott el innen Heinrich Hentzi várparancsnoknak, aki azonban nem kért a kegyelemből, és lövetni kezdte a főhadiszállást. Ennek hollétét az az Adalbert Stefan nevű hadnagy fedhette fel, akit hadifogolyként küldtek a Várba a fővezér levelével.

Május 6-án döntöttek úgy Görgeiék, nem kísértik tovább a sorsot, az ágyútűz miatt inkább átköltöztek a zugligeti Laszlovszky-majorba. A Zugligetből viszont nem lehetett látni a Várat, ezért néhány nappal később ismét továbbálltak. Ezután az istenhegyi Óra-villából követték végig az ostromot.

A Remetéhez címzett vendéglő 1911-ig állt a Városmajor utcában, a mai Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika helyén, Budapest, XII. Városmajor u. 68. (Fotó: hegyvidek.hu)

A tábla avatása (Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)

Hermann Róbert emlékeztetett rá, hogy a budai Vár visszavétele volt 1848-49 legrövidebb várostroma. Az 1849. május 4-étől 21-éig, összesen tizenhét napig tartó ostrom jelentős befolyást gyakorolt a későbbi hadműveletekre, osztrák oldalon nagy veszteségként élték meg a honvédek gyors sikerét.

Eredményük történelmi jelentőségű, hiszen 1541 óta először és utoljára sikerült a magyar csapatoknak saját erejükből visszavenni az ország fővárosát az ellenségtől.

Forrás: hegyvidek.hu

Nyitókép: Görgei-emléktáblát avattak a XII. kerületben (Fotó: hegyvidek.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó