Írta: Flier Gergely

2020. április 14. 15:00

Még váratott magára Pest, Buda és Óbuda egyesülése, mikor az 1870. évi X. törvénycikk életre hívta azt az intézményt, mely Andrássy Gyula miniszterelnök elképzelése szerint a Budapest nagyvárossá fejlesztését volt hivatott megtervezni és lebonyolítani. A Fővárosi Közmunkák Tanácsához máig ható folyamatok kötődnek, általa született meg az a Budapest, melyet ma ismerünk.

Legnagyobb államférfiaink, legnemesebb történelmi vállalkozásaink bizonyítják, csak úgy lehetünk igazán európaiak, ha legelőször is hazánkat szolgálva cselekszünk. De a külhoni jó példákat bölcs dolog hazánk javára fordítani. Akárcsak Széchenyi István, a reformkori „legnagyobb magyar”, a kiegyezés korának vezető személyiségei is európai folyamatokba kapcsolódtak be, és mint Széchenyi nem egy vállalkozása esetében, úgy a kiegyezés után is gyakran angliai példák mutatták az utat a haza építésére.

Andrássy Gyula miniszterelnök az 1867-es kiegyezés után jól tudta, erős és a kor kihívásainak megfelelő fővárosra van szüksége az országnak. Széles látókörű, tájékozott politikusként ismerte az ilyen irányú külföldi törekvéseket. A legfőbb ilyen a londoni Metropolitan Board of Works volt, mely 1855-ben alakult, azzal a céllal, hogy koordinálja az urbanizáció folyamatát Londonban, melyhez 28 kisebb települést csatoltak ebben az időszakban.

Andrássy Gyula a kiegyezés korának miniszterelnökeként tudta, hogy erős fővárosra van szükség (Forrás: Kiscelli Múzeum Fényképtár)

De a korszak más európai nagyvárosokban is hasonló folyamatokat hozott, példaként elég csak Párizsban Georges Eugène Haussmann báró tevékenységére gondolnunk, de Bécsben is alakult egy Városbővítési Bizottság (Stadterweiterungs-Commission) 1859-ben, a Ringstrasse építése idején.

Az 1870-ben életre hívott Fővárosi Közmunkák Tanácsának felállítása nem volt előzmények nélküli esemény. A József nádor által 1808-ban létrehozott Szépítő Bizottmány 1857-ig működött, feladatait az Pest Városi Építő Bizottmány vette át, emellett Óbudán 1861-ben jött létre az Építési Bizottság, amely a városegyesítésig, Budapest megalakulásáig tevékenykedett.

A Szépítő Bizottmányt József nádor hozta létre 1808-ban, ez a szervezet volt az előképe a Fővárosi Közmunkák Tanácsának (Forrás: Wikipédia)

Andrássy Gyula 1868-ban egy ideiglenes bizottságot hívott össze a városfejlesztés megszervezésére, az úgynevezett a Buda-pesti Szépítési Vegyes Bizottságot, majd jött az 1870. évi X. törvénycikk, mely megadta a jogi és anyagi alapot ahhoz, hogy az ország fővárosának fejlődése lendületet vegyen.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa felállítását elrendelő törvénycikket 1870. április 8-án és 9-én tárgyalta az Országgyűlés, és április 10-én szentesítette a király. A megalakult szervezet 1870. június 23-án tartotta Andrássy Gyula miniszterelnök elnöklete alatt első, alakuló ülését.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának első székhelye, a Lánchíd Palota 1890 körül, Klösz György felvételén (Fotó: Fortepan, Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.041)

A törvény a majdani beruházások anyagi hátteréül 24 millió forintnyi kölcsönről is döntött, melyet az Erlanger Bankház segítségével biztosítottak, és sorsjátékkal kötöttek össze. Ami ezután következett, az fővárosunk azóta eltelt élete szempontjából kimondhatatlan jelentőségű. Már maga az 1870. évi X. törvénycikk meghatározott több sarokpontot, köztük a Lánchíd megváltását, és egy vagy két új Duna-híd építését.

Olyan intézkedések vették kezdetüket, mint az egész fővárosra, illetve az egyes városrészekre kiterjedő szabályozási munkák, az utak, utcák irányzatának és szintjének meghatározása, a Duna szabályozása, rakpartok építése, utak burkolása, vízvezetések létesítése, csatornák építése és fenntartása, a közvilágítás kiépítése, egyszerű bérházak, és reprezentatív középületek emelése, közterület-elnevezések, és más, a nagyvárosi lét szempontjából alapvető fontosságú feladatok.

Ma is áll a I. kerület, Fő utca 1. alatti Lánchíd Palota, amelyet Ybl Miklós tervezett, és amely a Fővárosi Közmunkák Tanácsának első székhelye volt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mindezt egy olyan szervezet égisze alatt, melynek működése önkormányzati alapokra épült, nem pedig fentről meghozott, ésszerűtlen, vagy a gyakorlati részleteket figyelmen kívül hagyó döntésekre. Lényegében kormány és önkormányzat bölcs együttműködése vezetett a sikerhez. Mindazonáltal a Közmunkatanácsnak igen nagy hatalma volt. Felügyeletet gyakorolt a főváros területén minden építési és építésrendészeti ügyben, úgy a városi hatóság, mint az egyes lakosok felett, egyben fellebbviteli hatóságként működött.

A megalakulás után hamarosan elkészült a városrészek rendezési terve, olyan, valóban máig ható határozatokkal, mint a pesti belvárosban a Kossuth Lajos utca kiszélesítése, a Városliget rendezése és bővítése, a budai és pesti oldal szerves összeköttetésének megszervezése.

Az Andrássy út felülnézetből. A várost, ahogyan ma szeretjük, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának köszönhetjük(Fotó: Civertan Grafikai Stúdió, Jászai Balázs) 

Döntő fontosságú a Közmunkatanács tevékenységében a közlekedési fővonalak kialakítása, így a Sugár út, a majdani Andrássy út kiépítése, melyről az 1870. évi LX. törvényerejű rendelet döntött, és a Nagykörút megépítése, melyről 1871. évi XLII. törvényerejű rendelet határozott.

Ezeknek, és más részben nagyszabású, részben kisebb volumenű munkáknak során jött létre a régi Pest, Buda és Óbuda helyén az a Budapest, melyet máig ismerünk: a körutak, sugárutak, hidak, paloták fényes, ragyogó nagyvárosa.

Az Andrássy út mentén lévő Kodály körönd napjainkban. Andrássy Gyula miniszterelnök vetette fel annak a sugárútnak a tervét, mely 1885 óta az ő nevét viseli és 2002 óta Budapest világörökségi helyszíneinek része (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Közmunkatanácsnak köszönhetjük továbbá, hogy Budapest a kontinensen elsőkén valósította meg a földalatti tömegközlekedés vívmányát: a Millenniumi Földalatti Vasutat. A kezdeti, legtermékenyebb években különösen jelentős volt Reitter Ferenc tevékenysége. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa szakosztályfőnökeként nevéhez fűződik többek közt a dunai rakpart építése, a pesti Duna-szakasz szabályozása, az Andrássy út és a Nagykörút terve, valamint Budapest csatornázási tervének kidolgozása.

De ha a Közmunkatanácsról beszélünk, rajta kívül természetesen meg kell emlékeznünk még „Budapest vőlegényéről”, Podmaniczky Frigyesről, és a teljesség igénye nélkül fontos megemlíteni még Csengery Antal, Gerlóczy Károly, Hollán Ernő, Királyi Pál, Széher Mihály és Szentkirályi Mór nevét, hiszen valamennyiükről utcát neveztek el a fővárosban.

A ma már a világörökség része a Millenniumi Földalatti Vasút, amelyet 1896. május 2-án adták át, a kontinens első földalatti vasútjaként (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szólnunk kell még a Közmunkatanács székházairól. Az intézménynek története során több székhelye is volt, mindegyik önmagában is érdekes épület. A Lánchíd fent említett megváltása olyannyira fontos célkitűzés volt, hogy az intézmény 1870-es megalakulása után ide, a híd budai hídfőjénél álló Lánchíd Palotába költözött be, miután az állam megvásárolta az Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz épületet. A palota hamarosan a Budapesti Államhidak Felügyelőségének is otthont adott.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának 1897 tavaszáig volt itt a székhelye, ekkorra készült el az a nagyszabású székházépület, melyet a Közmunkatanács részére építettek a Döbrentei téren, mondhatnánk, ugyancsak egy híd lábánál, ám az Erzsébet híd építése csak egy évvel később, 1898 tavaszán kezdődött.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának Döbrentei téri székháza az Építő Ipar című folyóirat 1897. évfolyamának mellékletében

A Fővárosi Lapok 1896. december 23-i száma így ír az intézmény költözéséről: „A fővárosi közmunkatanács számára a budai Döbrentei téren új palotát építettek. A háromemeletes palota már tető alatt áll. A közmunkatanács csak az épület első és második emeletét foglalja el, a többi helyiséget pedig bérbe adják. A budai rész a palota építésével ismét jelentékenyen fog szépülni, mert a palota környékét nemsokára szépen rendezik és átalakítják. A közmunkatanács a jövő tavaszon fog beköltözni új otthonába.”

Régi épületek bontása a Döbrentei utcában. A kép több szempontól is kapcsolódik a Közmunkatanácshoz: a bontások a városfejlődést jelzik, hátul pedig, a tabáni szerb templom tornya alatt a Közmunkatanács székháza, melyben 1897-től működött a testület (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. február 6.)

A közmunkatanács ülésterme a Döbrentei téri székházban, a falon Podmaniczky Frigyest és Andrássy Gyulát ábrázoló festményekkel (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának székháza a Döbrentei-téren 1931-ben, Divald Károly felvétele (Forrás: Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? 1870-1930/Fővárosi Közmunkák Tanácsa, Budapest, 1931)

Az épülő Erzsébet híd, szemben a pesti hídfőnél a Belvárosi templom 1901-ben (Fotó: Fortepan, Adományozó: Magyar Földrajzi Múzeum, Erdélyi Mór cége)

A következő költözés már egy egészen másik világban, egy, az első világégés után újjáalakult Közmunkatanács idején történt. A Tabán sorsa beteljesedett, a szomszédságában lévő Döbrentei téren is átalakítások zajlottak. Az épület bontását a Pesti Napló 1938. július 2-ai száma szerint az indokolta, hogy a Tabánban megépítendő gyógyszállónak szabad kilátása legyen a Dunára.

Az új székház – mely immár nem Budán, hanem Pesten épült – Budapest egyik meghatározó épülete, valószínűleg mindenki ismeri furcsa monumentalitását, a városképből kilógó modernségét.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának 1938-ban átadott székháza a munkálatok befejezése körül, 1938. június 20.-án (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)

A Magyarország így számolt be a költözésről 1938. július 7-én: „A múlt hét végén elkészült a Fővárosi Közmunkák Tanácsának a Madách Imre út torkolatában lévő új székháza. Az épület külső, belső és installációs munkái meglehetősen hosszú időt igényeltek, mivel építészi szempontból különösen nehéz feladat volt a Madách Imre út kezdetét áthidaló vasbeton építkezés megoldása. A Közmunkatanács hétfőn megkezdte átköltözését Döbrentei téri régi székházából.”

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának 1938-ban átadott székháza napjainkban a Madách téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)​ 

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának emblémája a testület 1938-ban átadott székházán a Madách téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

1938-at írtak ekkor, a vöröstéglás épület hatalmas kapujából induló, tervezett Madách Imre útból nem lett semmi, hamarosan megkezdődött a második világháború, melynek tragikus végét a Közmunkatanács alig pár évvel élte túl. 1948. november 17-én szüntették meg, hatásköreit részben a főváros, részben a Budapesti Építés- és Közmunkaügyi Főigazgatóság kapta meg. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának művei azonban velünk élnek mindmáig.

Nyitókép:  A főváros látképe (Fotó: Civertan Grafikai Stúdió, Jászai Balázs)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A Dobrentei teri szekhaz egyike volt a negy (tovabbi ket eklektikus es egy szecesszios) palotanak amit foloslegesen lebontottak 1938-ban a szecesszios tabani elemi iskolaval egyutt. Mind az ot viszonylag uj, nagyvarosias es meglehetosen mutatos epulet volt. Nagy kar ertuk, foleg hogy a helyukon azota sincs semmi, nehany autopalyalehajtot leszamitva.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó