Írta: Domonkos Csaba

2020. június 16. 14:00

A Március 15-e tér mélyén egy római erőd maradványai találhatók. 1970 és 2010 között a romok a szabad téren is láthatók voltak. A tér kialakítása nem volt egyszerű feladat, az elmúlt 90 évben a mostani a harmadik bemutatási módja a római erőd maradványainak.

A római Pannonia provincia a birodalom határprovinciája volt. A budai oldalon Aquincum mellett egy sor más római tábor, település húzódott, mert ez a térség fontos katonai és kereskedelmi csomóponként szolgálta a birodalmat.

A terület történetét bemutató tábla a téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A Duna akkor még másképp nézett ki, a mai pesti belváros helyén egy sziget állt, amelyen rómaiak egy erődöt alakítottak ki. Contra-Aquincum erődjét valószínűleg a II. században építették, a Duna itteni legkeskenyebb szelvényében, a pesti oldalon. A III. század végén kibővítették, és egy 84×86 méteres erődöt emeltek itt. 

Az egykori római erőd rekonstrukciója (Forrás: FSZEK) 

A középkorban a területet beépítették, a római erőd feledésbe merült. Az erőd első maradványai 1863-ban kerültek elő, de ekkor még sokáig a régi pesti középkori városfallal azonosították azokat. Az Eskü tér és környéke sűrűn beépített terület volt, amelyet a XIX. század végén, az Erzsébet híd építése miatt teljesen átalakítottak, ekkor újabb romok kerültek elő, amelyekről csak az 1930-as években végzett ásatások nyomán bizonyosodott be, hogy rómaiak.

A romok feltárása 1932-ben (Forrás: FSZEK)

A feltárt római maradványok fölé 1932-ben védőtetőt emeltek. Ugyanekkor készült el a Március 15-e tér, akkori nevén Eskü tér központi eleme, Erzsébet királyné szobra és a felette álló kupolás épület, Zala György szobrász és Hikisch Rezső építész alkotása.

A háború után Erzsébet királyné emlékművét elbontották, és a területen a bemutatóhely is romlásnak indult. Az új Erzsébet híd megnyitásának idejére a tér teljesen tönkrement. Az 1960-as években több terv is született arra, hogy az addigra feltárt római erődöt miképp kellene bemutatni a nagyközönségnek. 

Rendezetlenül, a hídépítés felvonulási területeként 1962-ben (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet HU_BFL_XV_19_c_11)

1961-ben Pfanl Egon Ybl-díjas építész, grafikus régészeti park létrehozását javasolta az egész tér lesüllyesztésével az egykori római kori terepszintre, így az egész terület bejárható lett volna. 

Az 1960-as évek végén meghívásos pályázatot írtak ki a tér rendezésére, építész-szobrász párosoknak. Az 1969 márciusi határidőig kilenc elképzelés érkezett be. A pályázók egy része azt javasolta, hogy a tér északi részén a római falmaradványokat tárják fel, a térnek ezt a részét mélyítsék le. Az egyik tervező széles lépcsősort képzelt el a tér északi részén. Egy pályamű az egész teret lesüllyesztette volna, és a római romokat egy szoborkerttel egészítette volna ki. A javaslatok közül többen szökőkutakat, sima vízfelületű medencéket terveztek, egy pályázó, hatalmas, kör alakú szökőkutat álmodott a tér déli részén, amely valójában egy szabadtéri körszínház lett volna, a nézők a szökőkút peremén foglaltak volna helyet, míg a vízmedence közepére tervezte a színpadot. Egy másik terv modern szabadtéri szoborkiállítást javasolt a római falmaradványok mellé, de érkezett olyan elképzelés is, amely a korban ultramodernnek számító védőkupolás szerkezettel kívánta befedni a római romokat. 

A terület 1970-ben, a romkert kialakítása közben (Fotó: Fortepan/Hlatky Katalin, Főkert) 

A pályázat eredményét 1969. április 2-án hirdették ki, a 20 000 forintos első díjat Hollay György építész és Tar István szobrászművész terve kapta, de a zsűri egyik terv megvalósítását sem támogatta. A Magyar Építőművészek Szövetsége 1969 áprilisában még nyilvános vitát is tartott a tervekről. 

Az akkor véglegesnek szánt megoldás végül a győztes pályaművön alapult, de egy hibrid változat volt, a tér egy részét lesüllyesztették, a római romokat így láthatóvá tették, míg a szinteket és a teret modernista beton és fém lépcsőkkel, falakkal és burkolatokkal formálták meg. A téren egy kisebb szökőkút-szobor (Tar István: Harcosok-Cohors) is helyet kapott. 50 éve, 1970. június 29-én a Magyar Hírlap így írt: 

„Augusztus 20-tól múzeumpark a Március 15-e tér Római emlékeket bemutató pihenő-park lesz a budapesti Március 15-e tér északi oldala. A csaknem 3700 négyzetméter alapterületű részen megkezdték a régészeti munkát, és ennek során feltárják a római kori városfal-maradványokat. 
A fővárosi tanács határozata értelmében a Castrum-fal oldalhomlokzatán vitrinsort helyeznek el, amelyben régészeti leleteket, kőmaradványokat és egyéb emlékeket mutatnak be. A parkot teraszosan építik meg, a föld alatti múzeumokba lépcsőkön lehet majd lejutni. A múzeum és a tér különleges díszkivilágítást kap. A múzeumparkot augusztus 20-án adják át rendeltetésének.”

A park végül 1970. szeptember 25-én a Budapesti Művészeti Hetek keretében nyílt meg. Sajnos a szabadtéri, szabadon látogatható nyílt múzeum nem igazán lett sikeres. Az akkori műemléki koncepciónak megfelelt a bemutatás, de az egyszerű járókelők elég nehezen tudták azonosítani a romokat, nem igazán „jött át” az az üzenet, hogy azok a romok egy hatalmas római erőd részei voltak. 

Az elkészült part 1975-ben (Fotó: Fortepan/Hlatky Katalin, Főkert) 

A terület az ezredforduló környékétől kezdve leromlott, az egykori üvegtárlókat bedeszkázták, a szökőkút kiszáradt, a park hajléktalanok szállása lett. 

Ma a római romok ilyen betekintő ablakokon keresztül láthatók (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

2010-2011-ben új koncepció, a Budapest Szíve program keretében a teret rendezték, az autóforgalmat visszaszorították, és a romokat ismét befedték, azok most csak felülről, üvegpadlón keresztül látogathatók. 

A Március 15-e tér 2020 június elején A két vonal a kövezeten nem karcolás, a kövezetbe bevésték a terület korbbi térképét, a két vonal a Dunát jelképezi (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) ​

 

Nyitókép: A Március 15-e tér ma igazi park (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Nagyon helyes, hogy a ronda beton gödröt betemették és esztétikusabb felszínt alakítottak ki. Ugyanakkor a modern gladiátor kutat eldugták a fák közé. Nem érvényesül, sőt a szökőkút jellege is megszűnt.


A hetvenes évekbeli kialakítás sokkal átgondoltabb volt. A gladiátorokat ábrázoló szobor sokkal jobb helyen volt, és a romok sem voltak egy karcos, átláthatatlan üvegfal mögé elrejtve. Ez az átalakítás több szempontból sem lett jó - bár a kőbe gravírozott, a római erődöket soroló jelölés jó ötlet.


Egyetértek, síküveg fedés kéne jóval nagyobb felületen kibontva. Remek tervek születtek az erőd látványos bemutatására, de fontosabb volt a büfé terasza, mert az több pénzt hoz. A barbárok kútját a piaristák árkádjának tengelyébe kell tenni egy vízfelületre, ahogy volt.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó