Írta: Flier Gergely

2020. augusztus 20. 14:00

Az augusztus 20-án megrendezett Szent Jobb-körmenet a magyarság legfontosabb vallási eseménye, a Szent István-nap pedig minden magyar számára a legnagyobb ünnep. Ezért is fájó, hogy idén a hagyományoktól eltérően sem körmenet, sem tűzijáték nem lesz. A rendkívüli helyzetben érdemes kicsit visszatekintenünk a múltba, hiszen a Szent Jobb és a hozzá kapcsolódó körmenetek hosszú és viszontagságos története során sok érdekes és tanulságos esemény történt. Az ereklye 1771-ben Mária Terézia jóvoltából érkezett Budára, az első körmenet pedig 1818-ban volt a budai Várban. A XX. században viszont mindinkább a pesti oldalra került át az ünnep, melyet ekkor már országos érdeklődés kísért.

Államalapító Szent István királyunk épségben megmaradt jobb keze a Szent Korona és a koronázási ékszerek mellett legbecsesebb nemzeti ereklyénk. Az ereklyét a középkori források szerint Szent István sírjának felnyitásakor titokban vette magához egy fehérvári kanonok, aki ezután Bihar vármegyei birtokára vitte. Az ügyben rendet Szent László király tett, 1084. május 30-án visszaszerezte a Szent Jobbot, és saját fiát, Álmos herceget bízta meg, hogy az ereklye őrzésére kőmonostort építsen ahelyett a faépület helyett, ahol Biharban a nemzeti kincset annak eltulajdonítója törvénytelenül elhelyezte.

Fehérvártól Raguzáig

A Nagyváradtól körülbelül 40 kilométerre északkeletre fekvő monostort és a mellette elterülő várost Szentjobbnak nevezték el. Szinte az egész középkoron át itt volt a kézereklye, mígnem a XV. században a monostor hanyatlása miatt Székesfehérvárra vitték. Ekkor azonban már közel volt a török invázió. Hogy milyen úton-módon, pontosan nem tudjuk, de a Szent Jobb a dalmáciai Raguza városába (mai horvát nevén Dubrovnikba) került, ahol Szent István koponyaereklyéjével együtt őrizték a dominikánusok.

A Szent Jobb első ábrázolása Pray György 1771-ben Bécsben megjelent művéből

A magyar királyokkal hagyományosan jó viszonyt ápoló Raguza híres volt tekintélyes ereklyegyűjteményéről és ereklyetiszteletéről, állítólag raguzai kereskedők, látván a fehérvári királysírok és ereklyék török általi feldúlását, pénzért vásároltak és mentettek meg a fehérvári bazilikából származó ereklyéket.

A Szent Jobb hazatér – Mária Terézia gesztusa a magyarok felé

A Szent Jobb visszatérésére évszázadokat kellett várni, mígnem a magyarságnak tett nemes gesztusként Mária Terézia 1771-ben, uralkodásának vége felé visszaszerezte a magyar nemzetnek. A Szent Jobb Bécsből Győr és Pannonhalma érintésével 1771 őszén ünnepélyes keretek között érkezett Budára, ahol nagy öröm és harangzúgás fogadta. A becses ereklye őrzési helye előbb a budavári palota Zsigmond-kápolnájának sekrestyéje, majd 1778-tól az e célra épített Szent István-kápolna volt. Az 1848–49-es szabadságharcban a budavári palota Zsigmond-kápolnája kiégett, az Ybl Miklós által elkezdett, majd Hauszmann Alajos által folytatott és befejezett helyreállítás során újáalkották a Szent Jobbott őrző kápolnát is, mely bár méreteiben az eredetinél kisebb, de művészi kivitelezésében a barokk kori kápolnához méltó, igazi ékszerdoboz lett. Gyönyörű üvegmozaikjait Lotz Károly kartonjai alapján Róth Miksa készítette. E kápolnának, melyben egészen 1944-ig őrizték a Szent Jobbot, a sorsa igen érdekesen alakult. Épségben vészelte át a második világháborút, majd a romos budavári palotából darabjaira szedve Balatonalmádiba vitték, ahol újra összeállították, így e nemzeti kincsünk az akkori plébános, dr. Pintér Sándor értékmentő tevékenységének köszönhetően ránk maradt, és ott máig felkereshető. A kápolnában, ahol Szent Imre- és Boldog Gizella-ereklyéi is megtalálhatók, 2001-ben, a Millenniumi ünnepségek során a Szent Jobb egy darabkáját, "fragmentumát" helyezték el.

Az egykor a budavári királyi palota Szent Zsigmond-kápolnájából nyíló Szent Jobb-kápolna volt 1944-ig a Szent Jobb őrzési helye. A kápolnát 1956-ban a romos budavári palotából darabjaira szedve Balatonalmádiba vitték, ahol máig felkereshető (Kép forrása: Élet és Tudomány, 1982. február 26.)

A Szent István-napi körmenetek hagyománya

Szent István napja, melynek augusztus 20-i megünneplését Mária Terézia rendelte el, I. Ferenc idején, 1818-ban lett a vasárnapokhoz hasonlóan munkaszüneti nap. Ekkor tartották meg Budán az első Szent Jobb körmenetet is, melynek aztán pontos szabályait József nádor főherceg a következő évben, 1819-ben határozta meg. Ő kötelezte a társadalom vezetőit is az ünnepen való részvételre. Az 1848. évi Szent István-napi körmeneten a kormány tagjai is részt vettek. A szabadságharc leverése után 1860-ig tilos volt megtartani a körmenetet.

Miután újra lehetővé vált az ünnep megtartásat, a budavári Szent Jobb-körmeneteket már országos érdeklődés kísérte. Ekkor kezdett kialakulni az általunk ma ismert nagyszabású Szent István-napi ünnep. 1862-ben készült el Lippert József prímási főépítész tervei alapján a Szent Jobb díszes ereklyetartója, az a díszes, gótikus stílusú kápolnaszerű alkotás, melyben ma is őrzik.

A Szent Jobb díszes ereklyetartója 1862-ben készült el Lippert József prímási főépítész tervei alapján (Kép forrása: A Vasárnapi Ujság füzetekben, 22. kötet)

A XX. század első felének nagy pillanatai

A boldog békeidők után a XX. század viszontagságai között is Szent István jobbjától várt védelmet a magyarság. Az első világháború kitörése után, 1915 májusában 120 ezer ember részvételével tartottak rendkívüli, „könyörgő” körmenetet  Budapesten. Minden bizonnyal ekkor látogatott története során először a főváros pesti oldalára a Szent Jobb, amit a koronázáskor használt díszkocsin vittek őrzési helyéről a Belvárosi Plébániatemplomba, majd innen indult a körmenet a Szent István bazilikához, ahol Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök mondott beszédet.

Szent István-napi körmenet a millenium évében (Kép forrása: Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története)

Hasonló rendkívüli alkalom volt az 1930. augusztus 20-án tartott ünnepi körmenet. A Szent István király fiatalon elhunyt fia, Szent Imre herceg halálának 900. évfordulóját megelőző Szent Imre emlékév részeként a Szent Jobb mellett a Győrben őrzött Szent László-hermát, valamint Szent Imre-ereklyéket és más Árpád-ház szentek ereklyéit is körülhordozták az ünnepi körmenetben, mely ekkor a Szent István bazilikából az Andrássy úton végigvonulva a Hősök terén ért véget.

Az 1930-ban a Szent Imre-emlékév részeként megtartott körmenet. A Hősök terén készült képen többek között a Szent László-herma is látható (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A legnagyobb szabású körmenet kétségkívül az 1938-as volt, Szent István halálának 900. évfordulóján: az Eucharisztikus Világkongresszus évében nyolcszázezer ember jelenlétében került sor a Szent Jobb-körmenetre. Ehhez az évhez kötődött a Szent Jobb országjárása is, melyre a híres, napjainkban végre hosszas munkával rekonstruált Aranyvonat szállította az ereklyét.

A Szent Jobb országjárásához készült plakát (Kép forrása: Magyar Nemzeti Levéltár, Bács-Kiskun Megyei Levéltár XV.)

Ez a nagyszabású ünnepségsorozat azonban már a végét jelezte egy korszaknak, bár Szent István ünnepét az elkövetkezendő, háborús években is igyekeztek méltóképpen megünnepelni, de 1944-ben a légiveszély miatt már nem tudták megtartani a körmenetet. A Szent Jobb-ereklyét autón szállították a budavári főtemplomba, melynek falai között mutatta be az ünnepi szentmisét Serédi Jusztinián hercegprímás augusztus 20-án reggel 8 órakor.

Újrakezdés és üldöztetés

Ismert tény, hogy a front közeledtével a Szent Jobbot is kimenekítették az országból, és Salzburgban helyezték védett helyre. A háború után innen egy amerikai katonai küldöttség hozta vissza Budapestre, és adta át Witz Bélának, a Szent Jobb akkori őrzőjének 1945. augusztus 19-én.

Így másnap, pontosan 75 évvel ezelőtt újra meg tudták tartani a Szent Jobb-körmenetet, a harcok során súlyosan megsérült budai Vár helyett a pesti oldalon. A körmenet a pesti ferences templomból vonult a Szent István-bazilikához.

A háborús összeomlás után a kezdet tehát aránylag biztató volt, hamarosan azonban hosszú időre megszűnt annak lehetősége, hogy templomon kívül lehessen megemlékezni államalapító királyunkról, Szent Istvánról. A következő évek a Mindszenty József hitvalló és hazafi hercegprímás nevével fémjelzett „klerikális reakció” elleni harc, majd leszámolás jegyében teltek.

1947-ben Mindszenty József hercegprímás vezetésével még katonai tiszteletadás és az úgynevezett közjogi méltóságok részvételével zajlott a körmenet (Korabeli filmhíradó részlete, MAFIRT Krónika 34.)

Miután 1947-ben közel félmillió ember vett részt a Mindszenty vezette Szent Jobb-körmeneten, a következő évben, 1948-ban már ellehetetlenítették a körmenet megrendezését. Ez év december 26-án Mindszentyt letartóztatták, majd megkezdődött ellene a koncepciós per. Mindszenty József magyar földön soha többet nem vett már részt Szent István-napi ünnepségen.

Mindszenty kiiktatásával úgy tűnik, a hatalom már nem tartott annyira, legalábbis ideiglenesen az augusztus 20-ai körmenet engedélyezésétől, hiszen a következő évben, 1949-ben megtartották az ünnepet, a helyszín pedig a budai Vár volt... Mondhatni minden úgy alakult, ahogy a hatalom akarta, hiszen a főpásztor nélkül, a romos budavári utcákon lezajlott vallási ünnepség túl nagy port már nem verhetett fel. Az ünnep ennek ellenére történelmi jelentőségű, hiszen az utolsó Szent Jobb-körmenet volt a budai Várban.

Szent István-napi körmenet 1949-ben a romos budai Várban (Fotó: Fortepan/Képszám: 96204)

1950-től természetesen már Budán sem kerülhetett sor a körmenetre, hosszú évtizedeken át az egyre romló állapotú Szent István bazilika falai között mutatták be az ünnepi misét a Szent Jobb jelenlétében.

1991-ben II. János Pál pápa is részt vett az ünnepen

Az enyhülés fokozatosan érkezett el. 1985. augusztus 20-án, mintegy tizenötezer ember vett részt a bazilika előtti téren az ünnepi szentmisén, ekkor a Szent Jobb hosszú idő után újra szabad ég alatt, közterületen volt látható. 1987. augusztus 20-án Paskai László esztergomi érsek felszentelte a bazilika Szent Jobb-kápolnáját, majd 1988-ban az ereklye ismét országjárásra indult, és felkereste az ország püspöki székvárosait. Ezek voltak a főbb állomásai annak az enyhülési folyamatnak, aminek eredményeképp 1989 óta ismét minden évben megrendezik az augusztus 20-i Szent Jobb-körmenetet. 1991-ben pedig újabb nagy esemény történt: magyarországi látogatása során a később szentté avatott II. János Pál pápa is részt vett a körmeneten, mely ezúttal újból rendkívüli módon zajlott: Szent István ereklyéjét az úgynevezett pápamobil szállította a bazilikából a Hősök terére.

Nyitókép: Árpád-házi szentek ereklyéi az 1930-ban megtartott körmeneten, a Hősök terén (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó