Írta: Földváry Gergely

2020. szeptember 6. 15:00

Barabás Miklós, a XIX. század egyik legjelentősebb festője 1840-ben a zajos, piszkos Pesttől távol, a Városmajorban építtette fel saját tervei alapján híres villáját, amelytől éppen 150 évvel ezelőtt, 1870-ben vált meg. Az ott eltöltött harminc év a családi élet idilli hangulatát jelentette számára. Megfordult az épületben a reformkor szinte minden jelentős szereplője, köztük Bajza József, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Erkel Ferenc is. De miért vált meg nagy festőnk a szeretett háztól, ahol gyermekei is felnőttek?

A Déli pályaudvartól nem messze, a Városmajor utca 44. alatt áll egy gyönyörű klasszicista épület, a Barabás-villa. Nevét nem véletlenül kapta a híres mesterről, ugyanis Barabás Miklós 180 évvel ezelőtt 1840-ben építtette a villát, az akkor még szinte teljesen beépítetlen, erdős, idilli hangulatú Városmajorban.


A felújított Barabás-villa napjainkban a Városmajor utcában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A Barabás-villa kertje napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A villa szerencsére kiállta az idő próbáját, habár Barabás Miklós utáni lakói sokszor, sokféleképpen toldozgatták, bővítették, így ennek eredményeként az eredeti villaépületre szinte alig lehetett ráismerni. Végül, hogy megmentsék az épületet a XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzata 2000-ben döntött az épület teljes felújítása mellett, így pályázatot írtak ki, amit Basa Péter építész nyert meg.


A lepusztult villa a felújítás kezdetekor (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)


A négy akantuszos kompozit oszlopok egyike (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Az oszlopokkal alátámasztott timpanon alatti főbejárathoz lépcső vezet (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az eredeti villát akarták rekonstruálni, így minden későbbi toldalékot lebontottak az épületről. Helyrehozták a csodálatos kovácsolt vaskaput, amin belépve egy szökőkút fogadja a látogatókat. A felújított épületegyüttes az európai építészet egyik legrangosabb kitüntetését, az Europa Nostra-díjat is elnyerte 2004-ben. Érdekesség, hogy talán nem sejthette Barabás Miklós, hogy az épület rekonstruálását az egykori akvarellje is segíteni fogja, amelyen megfestette saját villáját.


A Barabás-villa 2000-ben a felújítás előtt (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)


A helyreállított kovácsolt vaskapu és a bejárat napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

 

Barabás Miklós: A művészvilla (Forrás: BTM - Fővárosi Képtár)

A villa épülete eredetileg három helyiségből állt, melyet ugyanúgy állítottak helyre. A középső, két irányból megközelíthető térből szimmetrikusan nyílnak a szobák. Jelenleg itt van a XII. kerület hivatalos házasságkötő terme. Természetesen az új funkciók miatt új építmények is készültek, de ezek jelentős részét a tervező a föld alatt helyezte el.

A villa helyet ad könnyű- és komolyzenei koncerteknek, könyvbemutatóknak, író-olvasó találkozóknak és felolvasóesteknek, kamaraszínházi előadásoknak, filmvetítéseknek, ismeretterjesztő előadásoknak, gyerekprogramoknak, kiállításoknak és kézműves műhelyeknek is. A kertben egy hangulatos étterem is várja az érdeklődőket.

Aki még nem látogatta meg ezt a gyönyörű klasszicista stílusú villát, feltétlen sétáljon egyszer erre, megéri. A villa egykori története is sok izgalmat ígér, mivel a villa a reformkor egyik fontos találkozóhelye volt.


A villa belső terme, ahonnan nyílik a két oldalsó terem (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A villa belülről: az egyik oldalsó terem (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Barabás Miklós a magyar biedermeier festészet egyik legkiválóbb mestere volt, bár hírnevét elsősorban portréfestőként szerezte, miután számos kiváló ember arcképét készítette el, egyebek között Wesselényi Miklósét, Vörösmarty Mihályét, Petőfi Sándorét, gróf Széchenyi Istvánét és Arany Jánosét is, de például az 1848-49-es szabadságharc szereplőit is jóformán csak az ő munkái alapján ismeri az utókor.


Széchenyi István képmása, Barabás Miklós munkája (MNM Történelmi Képcsarnok/Hungaricana)

Barabás Miklós Érdi János unszolására vette meg 1839-ben a Városmajorban a későbbi villája telkét, amin akkor még csak szőlő volt, egy kis présházzal és egy kis konyhaszerűséggel. A festő a források szerint saját tervei alapján építtette fel klasszicista stílusú villáját 1840-ben. A hagyatékában fennmaradt jegyzőkönyveinek egyikében így fogalmazott erről 1840-ben: „Szabó Vencel kőmívessel alkura léptem, hogy házat épít Budán a telkemre.”

 Barabás Miklós: Városmajor, Ördögárok (Forrás: BTM – Fővárosi Képtár)

Az önéletrajzában az összes magyarországi történet, amely a családjával kapcsolatos, a Városmajorban játszódik. Ebből következtethetünk arra, hogy valószínűleg ez a villa volt Barabás Miklós számára a családi életet igazi színtere. A következő esztendőben, 1841-ben feleségül vette Bois de Chesne Zsuzsannát, akivel kezdetekben csak üdülőnek használta a villát, majd szinte teljesen ideköltöztek, az eredetileg nyári lakásnak készült házba.


Barabás Miklós családjával a városmajori villa lépcsőjén (Forrás: Fotóművészet, 2006. május-június)

Több izgalmas és érdekes családi anekdota is található az 1944-ben kiadott önéletrajzában, ilyen például, hogy a villában szültetett az egyik lánya. A következőkben ezt idézzük önéletrajzából: „1844 nyár elején meglátogatott ipám. A budai városmajor-utczai házamban laktunk s nőm erősen várandós állapotban lévén, az öreg úr haza akart sietni, nehogy valahogyan nálunk legyen a családi esemény bekövetkezésekor. De a sors másképen akarta. Július 14-dikén, vasárnap délután egy öreg barátom, Preuszner József volt nálam s a verandán ipámmal egészen belemelegedtek a beszélgetésbe, mikor észreveszem, hogy a szalon felől a sógornőm, Szilágyi Ferenczné, titkon integet nekem. Hozzá mentem és azt súgta: küldjek hamar a bábaaszszonyért. Miután az uzsonnához még nőm terített föl, a két öreg úr nem is sejtette, hogy mi lesz. Én látszólag higgadtan mentem a kapuig, de onnan rohantam a házmesteremhez, hogy rögtön üljön bérkocsiba és siessen a bábaasszonyért Pestre. Müllerné, a madame, egy óra múlva érkezett meg és szinte észrevétlenül jutott be nőmhöz, a kihez épen a legégetőbb perczekben érkezett. Annyi ideje sem volt, hogy levetkőzzék és kalappal a fején végezte teendőit. Mikor aztán már föl is öltöztette Ilka leányomat (mert ő volt az új szülött), vette le a kalapját. Ilka szép nagy szemeit úgy kinyitotta, úgy nézett körül, mintha már legalább két hét óta szokott volna a világossághoz. Szilágyiné azt mondta: ha tudná, hogy ilyen szép leánya lesz, még egyszer ráadná magát a szülésre. Az öregek még mindig nem tudtak semmit arról, a mi a szobában történt, és tágra meresztették a szemöket, mikor azzal állítottam oda hozzájok, hogy milyen szép kék szemű leánykát hozott a gólya.”


A három Barabás leány a városmajori villa előtt (Forrás: Fotóművészet, 2006. május-június)

A villáját később bővítette, így alatta nagyméretű pincehelyiséget alakított ki, amely egy föld alatti folyósó által összeköttetésben állt a vincellérházzal. Eleinte főleg a pesti műtermét használta, majd később 1847-ben a villájához épített egy műtermet. Innentől itt fogadta az árnyas fák alatt a neves vendégeit, így városmajori villájában felkereste őt többek között Liszt Ferenc, Bajza József és Erkel Ferenc is.


Liszt Ferenc képmása, Barabás Miklós munkája (MNM Történelmi Képcsarnok/Hungaricana)

Az 1848-49-es szabadságharc elején Vácra költöztek, mivel a budai tartózkodást veszélyesnek érezték, de visszaköltözésük után lett igazán kockázatos a város a budai vár ostroma miatt. Önéletrajzában így írta le az eseményeket: „Mikor Hentzi Pestet bombázni kezdte, épen vacsoránál ültünk. Mikor aztán láttam, hogy házunk fölött repülnek a bombák, kivált mikor egyik a házunk fölött pattant szét és súlyos darabjai iszonyú csörömpölést vittek véghez a házfödél cserepein, beszaladtam a folyosóról a szobába s egy gyermeket én, egyet nőm, egyet a dajka és egyet a szakácsné véve karjára, lesiettünk a pinczébe, hová az egész ház személyzete, egy nagy üres raktárba menekült. Szörnyű volt az a pokoli zaj, a mit a közeli utczákban lehullott bombák okoztak.”

A városmajori villát bizonyára nem a Pestet érő bombázások veszélyeztették, hanem Görgei hadiszállásának bombázása, ami ekkor a Városmajor utca 64.-ben volt, nem messze Barabás Miklós budai villájától. A villa szerencsére jelntősebb kár nélkül élte túl az 1848-49-es szabadságharcot.

Barabás Miklós családjával 1864-ben (Forrás: Fotóművészet, 2006. május-június)

Barabás Miklós önéletrajzából az derül ki, hogy 1870-ben eladta a villát. Így ír erről: „1870-ben budai villámat eladtam és Pesten az új-utczai házamat 1871-ben két emeletnyi magasságra építtettem.” Nem tudni pontosan, hogy mi lehetett az oka a költözésnek, de valószínűsíthető, hogy családja folyamatos elvesztése vezetett ideáig, miután 1861-ben meghalt felesége, majd 1867-ben egyik lánya s végül 1869-ben fia is meghalt. Miután a családot jelentette neki ez a villa, érthető, hogy ezek után nem tudott többet a falai között maradni.  


Az elhagyatott Barabás-villa a XX. század közepén (Forrás: Budapest, 1976. augusztus)

A Barabás-villa ezután többször tulajdonost cserélt, amit később a lakói sokszor átépítettek és mivel a XX. században már alig lehetett felismerni az egykori villát, végül a XII. kerületi Hegyvidéki Önkormányzat újította fel. A Városmajorban így az egykori Barabás-villa és hangulatos kert 2003 szeptembere óta várja a látogatókat, hogy megcsodálják a gyönyörűen felújított épületet és környezetét.

Nyitókép: A Barabás-villa napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó