Mesterművek panorámával – A Budavári Palotában jártunk

2020. november 21. 9:00

Kulisszatitkok a Budavári Palotából: biztonsági okokból nincs az épületben gázszolgáltatás, így távfűtés biztosítja a meleget. A jelenlegi kupola pedig magasabb, mint amilyennek Hauszmann Alajos a korábbit tervezte. A századfordulón a palota Duna felőli összefüggő teremsoránál csak a versailles-i kastély teremsora volt hosszabb. Mi még a rendezvénykorlátozó szabályok életbe lépése előtt jártunk az épületben a Budai Várséták programsorozat keretében, a Nemzeti Hauszmann Program szervezésében.

A Mesterművek panorámával című Budai Vársétán, amelyet a Nemzeti Hauszmann Program szervezett, megismerkedhettünk Benczúr Gyula, Csontváry Kosztka Tivadar, Madarász Viktor és más neves alkotók festményeivel, emellett számtalan érdekességet megtudtunk a palota múltjáról és a budavári történelmi eseményekről.

A sétára gyülekező csoport (Fotó: pestbuda.hu)

A palota kupolája a Savoyai-teraszon álló szobor mellékalakjával (Fotó: pestbuda.hu)

A Budai Várséták sétavezetőjével, Lakatos Sárával a Savoyai-teraszon találkoztunk, Savoyai Jenő szobránál . A sétavezető az alkotásról rögtön el is mondta, hogy azt eredetileg Zenta városa rendelte meg, elkészültekor azonban kiderült, hogy a város nem tudja kifizetni Róna József szobrászt. Így az alkotás sokáig a műteremben állt, végül maga Ferenc József járult hozzá a szobor megvételéhez, és így kerülhetett a Budavári Palota kilátóteraszára.

Savoyai Jenő szobra a Budavári Palota előtti teraszon (Fotó: pestbuda.hu)

Lakatos Sára részletezte, hogy az elmúlt évszázadokban milyen előzményei voltak a jelenlegi kupolának a Budavári Palota épületén. A palota 1891–1905 közötti kibővítése során Hauszmann Alajos egy leginkább eklektikus, neobarokk, szecessziós és historizáló stílusjegyekkel rendelkező kupolát tervezett az épület középtengelyébe, amely a mainál három méterrel alacsonyabb volt.

Tetején a Szent Korona rézmásolata állt, érdekesség, hogy a II. világháborúban csak ez maradt épen, a kupolatest számos helyen megsérült. A jelenlegi kupola 1964-ben épült, amelyre kupolaerkélyek és kilátókosár is készült, hogy a panorámát is élvezni lehessen.

Sétánk során a Magyar Nemzeti Galéria kiállítótereiben megcsodálhattuk többek között Benczúr Gyula 25 négyzetméteres Budavár visszavétele 1686-ban című képét, mely az 1900-as párizsi világkiállításon a legrangosabb díjak egyikét nyerte el.

Benczúr Gyula Budavár visszavétele 1686-ban című képe előtt (Fotó: pestbuda.hu)

A kupolacsarnok mennyezetének világítása (Fotó: pestbuda.hu)

Utunk a királyi palota egykori Zenta-terme helyén álló kiállítótérbe vezetett, ahol a magyar történelmi festészet legszebb alkotásait csodálhattuk meg, így például Madarász Viktor Hunyadi László siratása című festményét, illetve Fadrusz János két Mátyás király szobrát is. Az egyik egy lovas szobor, a híres kolozsvári Mátyás-emlékmű főalakjának kicsinyített mása, a másik a kolozsvári emlékműhöz készült Mátyás-tanulmányfej bronzváltozata, amelyet a mai napig láthatunk grafikaként például az ezerforintos bankjegyen.

A Budavári Palota története szempontjából különösen érdekes az előbbi, kicsinyített Mátyás-lovasszobor, hiszen az eredetileg a palota egyik történelmi dísztermébe, a Hunyadi-terembe készült. Mivel a Budavári Palota a magyar történelem egyik szimbóluma, a XIX. századi palotabővítés során Hauszmann Alajos arra törekedett, hogy a haza történelmének kiemelkedő korszakait egy-egy nagy uralkodóhoz kötve mutassa be. Három, uralkodókról elnevezett történelmi dísztermet is tervezett, így a Szent István-termet, a Hunyadi- és a Habsburg-termet.

A Nemzeti Hauszmann Program keretében a Várkapitányság 2020 januárjában elkezdte a Budavári Palota déli összekötő szárnyának és az itt található Szent István-teremnek a rekonstrukcióját, amelynek köszönhetően 2021. augusztus 20-tól az eredeti állapotában helyreállított palotaszárnyat, valamint az újjászületett Szent István-termet is megcsodálhatják majd a látogatók.

Madarász Viktor alkotása, Hunyadi László siratása (Fotó: pestbuda.hu)

A folyosókon továbbhaladva a régi Trónterembe, másik nevén a Díszterembe értünk. A hatalmas, íves mennyezetű terembe tökéletesen beleillik a szárnyas oltárok kiállítása. A Magyar Nemzeti Galériában Közép-Európa legnagyobb gótikus szárnyasoltár-gyűjteménye található. Régen a terem a Nagyszombatból ideköltöztetett egyetem aulájának adott helyet, később pedig országgyűlések megnyitóját tartották itt.

A háború után nem teljesen állították vissza a régi állapotot, de az árkádívek, boltívek és egyes belsőépítészeti elemek még azt idézik. Freskókat és stukkókat azonban nem láthatunk a teremben, de eredeti barokk ajtókat, régi ablakokat és fűtést takaró rácsokat igen. A Díszterem közepén álló hatalmas, XV. századi kisszebeni Keresztelő Szent János szárnyas oltáráról is megtudhattunk izgalmas részleteket, amelynek rekordhosszúságú, 66 éve tartó restaurálása nemrég fejeződött be.

A régi Trónterem balra a kisszebeni főoltárral (Fotó: pestbuda.hu)

Egy eredeti barokk ajtó, háttérben a Díszteremmel (Fotó: pestbuda.hu)

Lakatos Sára sétavezetőnk a múzeum működéséről is mesélt a csoportnak. Megtudhattuk, hogy tilos a budai Várban gázt használni, így a fűtést távhővel oldják meg. A légkondicionálást pedig egy, a Lánchíd melletti hűtőház szolgáltatja. Egy múzeum számára ugyanis a legnagyobb veszélyt a tűz jelenti.

A kupolatérbe felérve az 1945 után keletkezett magyar alkotásokat láthattuk. Szervátiusz Tibor Dózsa György-szobra 550-650 kilogrammot nyom, így nem gyakran szállítják el a helyéről. Ebben a teremben látható El Kazovszkij hatalmas, ülő fekete kutyát ábrázoló alkotása is, amely a 2008-ban elhunyt művész egyik utolsó munkája volt.

A kupolatér a Dózsa György-szoborral és El Kazovszkij feketekutya-installációjával (Fotó: pestbuda.hu)

Sétavezetői tájékoztatás a Budavári Palota panorámateraszán (Fotó: pestbuda.hu)

A Budavári Palota kupolája (Fotó: pestbuda.hu)

A kupolatér Berczeller Rezső Rudolf Apokalipszis című alkotásával (Fotó: pestbuda.hu)

Sétánk végén a kupola melletti oldalteraszra, majd a kupola kilátóerkélyeire is kiléphettünk. A Budavári Palota kupoláját, amely 65 méter, magasságában országos szinten megelőzi az esztergomi bazilika (100 méter), a budapesti Szent István-bazilika és az Országház kupolája (96-96 méter) – részletezte sétavezetőnk.

Mindenkinek szívből ajánljuk, hogy pillantson le innen, hiszen lenyűgöző kilátás nyílik mind a pesti, mind a budai oldalra, és a palota épülettömbjét is érdekes ebből a szögből tanulmányozni. Innen jó időben a Megyeri hídig is el lehet látni. Lakatos Sára levezetésként egy izgalmas játékkal, kvízzel is készült a csoportnak, amiben nagy lelkesedéssel többen is részt vettünk.

Kilátás a kupolából, Savoyai Jenő szobra a Budavári Palota előtti teraszon (Fotó: pestbuda.hu)

Aki szeretne belepillantani egy múzeum működésébe, vagy élőben szeretne látni egy-egy kiemelkedő alkotást, annak érdemes eljönnie ide akkor is, ha már alaposan ismeri a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállítását. Ez a séta akkor is tud újat mutatni, és eddig ismeretlen szempontokat felvillantani mind a hatalmas képzőművészeti gyűjtemény, mind a palota történetének megismeréséhez.

Persze minderre csak akkor lesz lehetőség, ha a járványhelyzet lehetővé teszi. A következő hetekben ugyanis Nemzeti Hauszmann Program keretében szervezett összes tematikus séta elmarad a budai Vár területén. Ha majd feloldják a korlátozásokat, és újraindulnak a Budai Várséták (amelyekről a Várkert Bazár honlapján olvashatunk), akkor tényleg érdemes lesz személyesen is felkeresni ezt a különleges helyszínt, kalandozni a múltban, ismerkedni a Budavári Palotával.

Nyitókép: A Budavári Palota kupolája (Fotó: pestbuda.hu)

Budai Várséta, Budapest, Budavári Palota, építészet, Hauszmann Alajos, kupola, Magyar Nemzeti Galéria, Nemzeti Hauszmann Program, Örökségünk, PestBuda, pestbuda.hu, Savoyai Jenő, Várkapitányság

³⁸ ² ⁶

Kapcsolódó írások

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában

2024. április 24. 12:30

Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban

2024. április 18. 15:00

Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán

2024. április 17. 15:00

A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Zielinski Szilárdra, a hazai vasbetonépítés úttörőjére emlékeztek

2024. április 27. 16:00

Zielinski Szilárd építész, út- és vasúttervező mérnök, egyetemi tanár a vasbetonépítés egyik úttörőjeként számos emblematikus építményt adott a városnak. Halálának 100. évfordulóján megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben, a felújított sírjánál.

Újra jár a zugligeti Libegő

2024. április 27. 14:00

Április 27-től újra jár a Zugligeti Libegő, amelynek befejeződött a karbantartása. A Libegő Zugliget és a János-hegy között szállítja utasait, a két végállomás közötti 262 méter a szintkülönbség.

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es

2024. április 26. 9:00

Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

⁷⁹ ¹ ⁰

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

⁵⁷ ⁰ ⁰

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

¹²⁹ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

¹⁰³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁴⁸ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹⁶² ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁶ ⁷ ³