Mint korábban megírtuk, új emlékművet állíttat a XII. kerület a második világháborús áldozatok számára az Istenhegyi út és Böszörményi út kereszteződésében 2005-ben szintén ebből a célból felállított turulszobor helyett, a meglévő alkotást azonban a korábbi hírekkel ellentétben nem nevezik át I. világháborús emlékművé.

Az új II. világháborús emlékmű a városmajori templom melletti területen, a Maros utca és a Csaba utca sarkán épül majd – azoknak az emlékére is, akiket a korábban a hegyvidéki önkormányzat által felkért történészbizottság újonnan felkutatott. Közéjük tartoznak a Maros utca 16. alatti kórházban, a Városmajor utcai Bíró Dániel Kórházban és az Alma utcai idősek otthonában legyilkoltak, közel 370 ember, továbbá az ellenállási mozgalom két kerületi születésű mártírja, Kálló Ferenc esperes és Kiss János altábornagy.

Az új alkotásra 50 millió forintot szán az XII. kerületi önkormányzat. 

A  tervek szerint itt, a városmajori templom szomszédságában, a Maros és a Csaba utca sarkán áll majd az új II. világháború emlékmű (Fotó: Google Streetview)
 

Mégsem nevezik át első világháborús emlékművé a turulszobrot

Pokorni Zoltán egy most hétfői háttérbeszélgetésen a napokban megjelent, édesapjáról szóló cikkre és egy, a Turul-szoborral kapcsolatban készült dokumentumfilm megállapításaira reagált. Közölte: a kialakult helyzet miatt azt fontolgatja, hogy beterjeszt a képviselő-testület elé egy módosítást, hogy a második világháború katonai és polgári áldozatai emlékére állíttatott, nagy vitát kiváltó Turul-szobrot ne nevezzék át az első világháború áldozatainak emlékművévé – írja az MTI.

„Álljon ez a szobor így magában, ne bontsuk el, ne olvasszuk be (...), de tegyünk mellé egy nagyon részletes útmutatót, hogy minek a szimbóluma és minek a története"

- fogalmazott.   

Pokorni Zoltán az egyik hírportálon megjelent, A gyilkosok emlékműve című dokumentumfilmről szólva azt mondta: a hegyvidéki zsidók meggyilkolása történetének feltárása fontos, de a rendező ahelyett, hogy egy megrázóan fontos témát tárgyaló filmet készített volna, aktuálpolitikai furkósbotot faragott az ügyből. Összekeveri az idősíkokat, a 2005 környéki és a mai vitákat, a nyilas tömeggyilkosságok feldolgozása után kialakult helyzetet, egyenlőségjelet tesz a Turul megmaradása mellett ma érvelők és a nyilasok, illetve a nyilasokat védelmezők között - vélekedett. Pokorni Zoltán kiemelte, a rendszerváltozás után legitim, érthető emberi törekvés volt, hogy emlékművet állítsanak a háború áldozatainak.

Tisztáznák a turulszobor szimbolikáját

 A hegyvidéki önkormányzat nem a legjobb szimbólumot, egy első világháborús katonasír turulmotívumát választotta nem kellően végiggondolva, hiszen a Hegyvidéken a második világháborúban meghaltak nagyobb része civil, a meggyilkoltak jelentős része zsidó volt. Így ellentmondásos, már-már kegyeletsértő a Turul használata - mondta a polgármester, hangsúlyozva: az biztos, hogy az önkormányzat kiindulópontja nem az volt, hogy emléket állítson a nyilasoknak.

A polgármester néhány pontban felsorolta a film általa vélt pontatlanságait, tévedéseit, és a többi között rámutatott: nem igaz, hogy bár megígérte, mégsem vették le a szobor talapzatáról a zsidók ellen bizonyíthatóan gyilkosságot elkövetők, köztük a nagyapja nevét. Közölte: nagyapja nevét már tavaly januárban, másik három nevet szeptemberben távolítottak el az utasítására.

Ugyancsak hamis az az állítás, hogy a szobor állításakor ismert volt minden, ami a Hegyvidéken történt, az, hogy mennyi szörnyűséget követtek el a kerületben a nyilas hatalomátvétel után, és ennek tudatában avatták fel a szobrot - mondta Pokorni Zoltán, megjegyezve: a kutató történészek is azt mondják, hogy a történet szörnyű részletei csak 2010 után, nagyrészt pedig 2016-ot követően kezdtek tisztázódni.

Új emlékmű készül a II. világháború áldozatainak 

Azt mondta, hogy neves történészeket kért fel a szobor ügyének rendezése érdekében, az ő szakmai tanulmányuk alapján új szobor elkészítésére írtak ki pályázatot. Döntöttek arról, hogy máshol állítják fel a második világháborús emlékművet, és erre 50 millió forintot különítettek el. Továbbá a képviselő-testület tavaly nyáron döntött arról is, hogy a régi szobrot átminősítik első világháborús emlékművé. Pokorni Zoltán elmondta, nem tartja helyesnek, hogy a szobrot lerombolják, de nem tartja a legjobb megoldásnak az átnevezést sem.

Szerinte a film hazugságot erősít, ugyanakkor mégis felhívja egy igazságra is a figyelmet: arra, hogy a történteket nem elrejteni kell, hanem be kell mutatni.

Átnevezés helyett magyarázó tábla

Az előbbi két megoldás eldugja csak a problémát, és nem mutatja be - mondta Pokorni Zoltán hozzátéve, ezért is gondolkodik a már említett módosítás benyújtásáról. A polgármester szerint legitim az az álláspont is, hogy nem szabad gyilkosoknak adni a jelképet, sokkal több van benne, mélyebb és időben távolabbi, és talán megtisztítható, kimenthető ebből a sáros örvényből. Még akkor is, ha ezen álláspont híve között vannak neonácik is, de az az állítás, hogy mindenki, aki a Turult védi, az fasiszta és a gyilkosok pártján van, túlzó és igaztalan álláspont - mondta Pokorni Zoltán, hangsúlyozva: a dolguk arra törekedni, hogy miként lehet e két szélsőség között kihűteni ezt a vitát.

Elképzelése szerint a Turul-szobor melletti tájékoztató leírhatná a történetet a millenniumtól kezdődően, a Turul Szövetségen, a nyilasokon, az elhallgatott 1950-es éveken, a kerületi önkormányzat nagyon szerencsétlen emlékműállításán, a kerületnek a fővárossal folytatott vitáján át a mai napig.

Abból kellene kitörni, hogy vagy nyilas vagy, vagy hazaáruló, és a Turul vagy ártatlan, vagy gyilkos - fogalmazott Pokorni Zoltán, hangsúlyozva, hogy a Turul összetett jelkép.

Nyitókép: a turulszobor az Istenhegyi és a Böszörményi út sarkán (Fotó: hegyvidek.hu)