Kell egy csapat! – 120 éve, a Millenáris pályán játszották az első magyar bajnoki futballmeccset

2021. február 3. 11:00

Az angol eredetű futball az 1890-es évek közepén honosodott meg Budapesten. Százhúsz éve, 1901-ben alapították meg a Magyar Labdarúgó Szövetséget, és ugyanebben az évben indult el az első hazai labdarúgó-bajnokság, amelynek győztese a Budapesti Torna Club (BTC) csapata lett, soraiban tudva az olimpiai bajnok építészt, Hajós Alfrédot. A BTC csak pár évig volt a bajnokság meghatározó együttese, ezt követően az MTK vagy az FTC csapata állhatott a dobogó legmagasabb fokára.

A világ legnépszerűbb sportjának tartott futball kezdetei az ókori és a középkori előzményekre mutatnak vissza, bár ezek a mai labdarúgás szabályaitól távol álló játékok voltak. A kora újkorban a Brit-szigeteken elterjedt labdajáték a XIX. század közepén két sportágra különült, a lábbal játszott labdarúgásra és a kezet is használó rögbire. Angliában az első futballklubok az 1860-as években alakultak meg.

Magyarországon ebben az időben még az atlétikát vagy a tornasportot favorizáló egyesületek szerveződtek, a labdarúgás – magyarul rugósdi – csak az 1890-es években jutott el hazánkba.

A BTC, a magyar futball első bajnokcsapata 1901-ben (Forrás: mlsz.hu)

Hajós Alfréd az 1955-ben írt, Így lettem olimpiai bajnok című könyvében ezekkel a szavakkal mutatta be a magyar labdarúgás megszületését: „Stobbe Ferenc, a svájci származású, de Budapesten működő építésznek, Ray Rezsőnek a munkatársa volt, akinek a fia, Ray Ferenc, a zürichi műegyetemen tanult. A fiatal Ray 1896 telén meglátogatta szüleit s egy futball-labdát hozott magával, hogy a téli szünet alatt is gyakorolhassa legkedvesebb sportját. Ray Stobbe Ferenctől értesült, hogy Magyarországon még nem láttak szabályos futball-labdát. Ezért Stobbe megkérte, hogy látogasson el egyesületének, a Budapesti Torna Clubnak Markó utcai tornatermébe s ismertesse meg tagjaival a játék szabályait. Tornászok, birkózók, ökölvívók fegyelmezetten és szorgalmasan végezték az előírt gyakorlatokat"– olvashatjuk Hajós Alfréd izgalmas visszaemlékezésében. Majd így folytatja:

„Egyszerre csak megjelent a tornaterem ajtajában Stobbe Ferenc fiatal barátjával, aki se szó, se beszéd – minden előzetes bejelentés nélkül – egy futball-labdát hajított közéjük. Egyszerre felbomlott a fegyelem, a rend, mindenki azon igyekezett, hogy magának kaparintsa meg a labdát. Közben a labda a földre került s ekkor ösztönösen lábukkal adták tovább a játszók. Így született meg 1896. december 18-án este a magyar labdarúgás.”

A futballt a svájci építészhallgató sikeresen megismertette pár lelkes fiatal magyarral, köztük Hajós Alfréddal. Olimpiai bajnokunk a BTC színeiben részt vett az első magyarországi mérkőzésen 1897. május 9-én a Millenáris pályán, ahol a Budapesti Torna Club első és második számú csapata mérkőzött meg egymással. Hajós Alfréd játszott a hazánkban rendezett első nemzetközi találkozón is, amelyet 1897. október 31-én a BTC és a bécsi Cricket and Football Club vívott egymással.

Hajós Alfréd 1896-ban

Erre a mérkőzésre a Millenárist a kor elvárásai szerinti „stadionnak” alakította át a Budapesti Versenypálya Szövetség, amely faszerkezetes kétezer fő befogadóképeségű lelátott létesített.

A zuglói Millenáris pálya 1930-ban (Forrás: magyarfutball.hu)

A bécsiek kétgólos győzelmével végződött összecsapásról a csapatok fényképei mellett kétoldalas beszámolót közült a Sport Világ című hetilap. Nagyon rövid idő alatt a magyar fővárosban az egyik legnépszerűbb csapatsport lett a labdarúgás, amelynek kedveltté válását segítette, hogy szabályai könnyen megtanulhatók, a nézők számára könnyen érthetők.

A XIX. és a XX. század fordulóján Budapesten egymásután alakultak a futballklubok, amelyek közül az 1899-ben létrehozott Ferencvárosi Torna Club tudott sporttörténeti szerepet kivívni magának a későbbi sikereivel. A játék nemcsak egyre több sportolót, hanem még több nézőt is vonzott. Pár év alatt valódi tömegsporttá vált a labdarúgás.

Az FTC-stadion 1925-ben (Forrás: magyarfutball.hu, Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A Millenáris pálya 2008-ban (Forrás: magyarfutball.hu)

Az addigi barátságos mérkőzések után 1901 elején jött el az idő, hogy kiírjanak nemzeti bajnokságot is. Ahhoz, hogy a helyezésekért való versengést ellenőrizni, szabályok közé lehessen szorítani, szükség volt a Magyar Labdarúgó Szövetség megalakítására. A szövetség alakuló ülését 1901. január 19-én tartották, február 4-én az első tanácsülésen elfogadták a kiírandó, tavaszi-őszi rendszerű bajnokság szabályzatát. Az első bajnokságra csak budapesti csapatok neveztek.

A versenykiírás megengedte, hogy egy játékos egy első és egy másodosztályú csapatban egy időben szerepeljen, így előfordult, hogy egy sportember délelőtt az első, délután a másodosztályban is játszott.

Az első bajnoki összecsapáson a BTC és a BSC (Budapest Sport Club) csapata mérkőzött meg egymással 1901. február 17-én a Millenárison.

Az összecsapás a BTC fölényes, 4-0 arányú győzelmével végződött. A bajnokságot a BTC csapata nyerte, Magyar Úszó Egylet (MÚE) és az FTC együttese előtt. A MÚE tizenegyéből Halmay Zoltán nevét érdemes kiemelni, aki három évvel később mint úszó, a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) sportolójaként szerzett a Los Angeles-i, 1904-ben rendezett olimpián két számban is bajnoki címet.

BTC–FTC, meccsjelenet 1908-ban (Forrás: mlsz.hu)

Az első hivatalos válogatott-találkozót 1902. október 12-én Bécsben vívta a magyar a csapat az „osztrákok nemzeti tizenegyével”. A Monarchia két tagállama közötti összecsapáson a hazaiak játéktudásbeli fölényüket mutató, 5-0-ás győzelmet értek el.

Az 1901-es és a 1902-es bajnokság gólkirálya Manno Miltiades lett, az elsőben 17, a másodikban 10 gólt rúgott, ő a labdarúgás mellett a gyorskorcsolyában és evezésben is bajnokságot nyert. A bajnokcsapat tagjainak 1908-ig nem érmet, hanem bajnoki sapkát adtak. Hajós Alfréd szerepe a magyar labdarúgás történetének első évtizedében kiemelkedő. A magyar labdarúgó-válogatott első mérkőzésén nemcsak támadójátékosként szerepelt, hanem a Sport Világ című hetilapban tudósítást is közölt a találkozóról. A sportpályafutását 1903 végén fejezte be.

Visszavonulása után, 1906-ban a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányi feladatát vállalta el, majd egy mérkőzés erejéig mint játékvezető tevékenykedett. Később a Magyar Labdarúgó Szövetség alelnöki tisztét is betöltötte 1920 és 1924 között. Hajós Alfréd utolsó aktív sportolói évében második helyezést ért el BTC csapatával, a képzeletbeli dobogó „legmagasabb fokára” a FTC labdarúgói állhattak, míg a harmadik helyezést az MTK csapata szerezte meg. Ez utóbbi két csapat a XX. század első felének legmeghatározóbb együttese volt, összecsapásaik örökrangadó néven híresültek el.

A hetvenezer nézőt befogadni képes Népstadiont 1953. augusztus 20-án valódi sportünnepély keretében avatták fel (Fotó: Fortepan/Képszám: 22947)

Puskás Ferenc 1954-ben (Forrás: A magyar labdarúgás, 1955)

Az Aranycsapat 1953-ban: Lóránt Gyula, Buzánszky Jenő, Hidegkúti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József, Czibor Zoltán, Bozsik József, Budai II László, guggol: Lantos Mihály, Puskás Ferenc, Grosics Gyula (Fotó: Fortepan/Képszám: 13743)

Emléktábla Lantos Mihályról a zuglói sportközpontnál

A Lantos Mihály Sportközpont a XIV. kerületben (Fotó: mtkbudapest.hu)

Napjainkig az FTC 31, míg az MTK 23 bajnoki címet szerzett. A magyar labdarúgás későbbi története sok sikert, de legalább annyi kudarcot is hozott. A 21. század második évtizedére, minden legalább százéves múlttal rendelkező sportegyesület új, korszerű stadionban játszhatja mérkőzéseit. A labdarúgó-arénák névadói, a magyar sporttörténet álló csillagai: Puskás Ferenc, Hidegkuti Nándor, Bozsik József, Szusza Ferenc, Illoszky Rudolf. Az aranycsapat és az MTK kiváló hátvédjének, Lantos Mihálynak a nevét viseli 2008 óta a zuglói sportcentrum, amely az atléták és a vívók otthona.

Nyitókép: BTC–FTC, meccsjelenet 1908-ban (Forrás: mlsz.hu)

BTC, Budapest, Ferencvárosi Torna Club, foci, futball, Hajós Alfréd, labdarúgás, Magyar Labdarúgó Szövetség, Múltidéző, PestBuda, pestbuda.hu

¹⁵ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Az első magyar olimpiai bajnokból neves építész lett – 145 éve született Hajós Alfréd

2023. február 1. 11:00

Hazánk nagyhatalomnak számít a vizes sportokban, amit már első olimpiai bajnokunk dicsősége is előre vetített: Hajós Alfréd ugyanis úszásban nyerte meg Magyarország első ötkarikás aranyát. Az athéni versenyen még mindössze tizennyolc éves volt, tehát a diadal után kellett pályát választania, a magyar delfinnek becézett úszó pedig építészmérnökké vált. A XX. század első felében ezen a területen is szép eredményeket ért el a ma 145 éve született Hajós Alfréd, alkotásai a korszak magas színvonalán álltak.

Megújul a Fradi Népligeti Sportközpontja

2022. március 17. 13:00

Megkezdődhet az FTC új Népligeti Sportközpontjának tervezése. A beruházás keretében több új sportlétesítmény is épülhet a meglévő területen: egy 5000 négyzetméteres futballcsarnok és egy szintén ekkora kézilabda-aréna, de vízilabda- és jégkorongarénát is terveznek.

Szoborral tisztelegnek Hajós Alfréd öröksége előtt

2021. november 28. 15:00

Méltó módon egy szoborral szeretne megemlékezni Hajós Alfrédról, az újkori olimpiai játékok első bajnokáról, építészi és közéleti tevékenységéről a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) és a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A 100 éves Magyar Nemzeti Bankról kiállítás nyílt a Pénzmúzeumban

2024. április 30. 18:30

Kiállítással tiszteleg a Pénzmúzeum a Magyar Nemzeti Bank centenáriuma előtt. Tárgyi emlékek, archív felvételek, numizmatikai kincsek, az utcán sepregetett hiperinflációs bankjegyek másolata, soha ki nem adott emlékéremtervek láthatók a tárlaton. Ízelítőt kapunk az Aranyvonat krimibe illő vagyonmenekítéséből, megelevenednek hősök, tanúi lehetünk történelmi pillanatoknak.

Aki elsők között javasolt metróhálózatot: 100 éve hunyt el Zielinski Szilárd

2024. április 30. 16:30

Száz éve hunyt el az a mérnök, aki az első műszaki doktor volt Magyarországon, aki az elsők között javasolt metróhálózatot, és aki egyike volt a hazai betonépítés meghonosításának. Zielinski Szilárdról különleges terveivel emlékezünk meg.

Ahol jó lenni: átalakították a Szabadság téri játszóteret

2024. április 29. 19:00

A belvárosi Szabadság téren, a volt Tőzsdepalota déli szárnya előtt található az a most átépített játszótér, amelyen a sokak által kedvelt kisvonat mellett immár csúszdával egybeépített kockavár is várja a gyerekeket. A felújítás során a klímatudatosság és az akadálymentesítés is a főbb szempontok között szerepelt.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Aki elsők között javasolt metróhálózatot: 100 éve hunyt el Zielinski Szilárd Száz éve hunyt el az a mérnök, aki az első műszaki doktor volt Magyarországon, aki az elsők között javasolt metróhálózatot, és aki egyike volt a hazai betonépítés meghonosításának. Zielinski Szilárdról különleges terveivel emlékezünk meg.

⁵⁵ ⁰ ⁰

Már 1848-ban is követelték, de csak 100 éve született meg az önálló Magyar Nemzeti Bank A XIX. század folyamán többször megfogalmazódott az az elképzelés, hogy Magyarország gazdasági önállóságának megteremtése érdekében egy önálló magyar bankot kellene létrehozni és működtetni. Hazánk történelmi eseményei során ennek a megvalósítása nem sikerült sem 1848-ban, sem a kiegyezést követő időszakban. Az önálló Magyar Nemzeti Bank 100 éve, április 26-án született meg.

⁹⁷ ⁰ ¹

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

¹⁷⁴ ⁴ ⁰

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

⁵⁸ ⁰ ⁰

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

¹²⁹ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

¹⁰³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁴⁸ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹⁶² ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁸ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²⁴ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ² ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸⁴ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²⁴ ⁸¹ ⁰