A kis pesti Pompidou hányatott sorsa – Szállodává alakítják az Almássy téri Szabadidőközpont egykori épületét

2021. augusztus 24. 9:00

Közel egy évtizede alussza (második) Csipkerózsika-álmát az Almássy téri Szabadidőközpont. Az egykori népszerű kulturális intézményt 2007-ben értékesítette Erzsébetváros önkormányzata és bár az akkori szállodaépítési tervek nem valósultak meg, a közelmúltban építési engedély iránti kérelmet nyújtottak be a 35 évvel ezelőtt kis pesti Pompidou-ként emlegetett épület bővítésére és szállodává alakítására.

Az évtizedekkel ezelőtt meglehetősen népszerű erzsébetvárosi Szabadidőközpont alapjául szolgáló telek két utcára nyílik, az Almássy tértől a Szövetség utcáig tart, az épület főbejárata az Almássy tér 6. szám alatt, a hátsó bejárata a Szövetség utca 24. szám alatt található. Így volt ez már 140 évvel ezelőtt is, csak akkor még megfordítva: a Szövetség utcára nézett a földszintes lakóház, amelyet folyamatosan lakásokkal és műhelyekkel bővítettek a telek Almássy téri oldala felé, ahol többek között fa- és vaskereskedés működött.

Az Almássy tér az Almássy utca felől nézve 1894 körül Klösz György felvételén (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.042)

Az épületben 1900-ban Rettinger Ferenc kocsmát nyitott, az udvar közepén egy tekepályával, s ez a borozó még az 1940-es években is üzemelt. Az egykor itt álló épületet a 1960-as években bontották le, a foghíjtelekre a köztisztasági hivatal telepe költözött.

Az egykori foghíjtelekre épült fel az Almássy téri Szabadidőközpont (Forrás: Fortepan/Képszám: 205211)

A VII. kerületi tanács 1976-ban határozta el, hogy a területre egy úttörőházat épít, ez volt a VI. ötéves terv egyik legjelentősebb közművelődési beruházása. Az épületet Straub Éva, Jakab Zoltán építészek és Somogyi Pál belsőépítész tervezte: úgynevezett „nyitott házat” alkottak, a bútorokat, berendezési tárgyakat mozgathatónak, a helyiségeket változtathatónak, összekapcsolhatónak tervezték.

Az erzsébetvárosi Almássy tér napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A ház alapkövét 1978 májusában rakták le, és a magyar fejlesztésű lift-form, azaz zsaluemeléses technikával épült, amelynél felülről lefelé készültek el a födémek. Az építkezéssel együtt megújult a környék is: a szomszédos épületeket felújították, az Almássy utcát pedig sétálóutcává alakították. A hatszintes, közel 5000 négyzetméteres épületet végül 1983. május 7–8-án ünnepi műsorral adták át. Az intézmény hivatalos neve Úttörő- és Ifjúsági Ház, Szabadidő Központ volt, de már ekkor is jellemzően Almássy téri Szabadidőközpontként emlegették.

Az Almássy téri Szabadidőközpont 1983-ban nyílt meg, 2007-ben az ingatlant eladta az erzsébetvárosi önkormányzat (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A fölszinten az információs iroda mellett egy üvegfal mögött a 25 méteres, négysávos tanuszoda fogadta a belépőt, az első emeleten 400 fős színházterem és olvasótér, a másodikon a művészeti szakkörök kaptak helyet – itt működött az Erzsébetvárosi Galéria is –, a harmadikon voltak a gyermekfoglalkozások, valamint egy úgynevezett kondicionálóterem, míg a negyediken korszerű oktatótermet és teázót alakítottak ki, a tetőteraszon pedig diszkót is tarthattak. A gépészetet a legfelső szinten helyezték el. A belvárosi hagyományokhoz híven a háznak volt belső udvara, jobban mondva üvegtetővel fedett átriuma is, ahol színházi előadások, hangversenyek megtartására nyílt lehetőség. Az épület befogadóképessége 1000 fő volt.

A szabadidőközpont megnyitásakor az Almássy utcát sétálóutcává alakították (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az első évek az útkereséssel teltek, a központnak meg kellett teremtenie a saját arculatát és vendégkörét, egyszerre próbálta megszólítani az úttörőket, a galerik fiataljait és a nyugdíjasokat. Szerencsés időszakban indult, a Budai Ifjúsági Park (Várkert Bazár) hamarosan bezárt, a Petőfi Csarnok pedig még nem nyílt meg, így a központ nem csak a környék, a kerület, hanem egész Budapest szórakozását szolgálta.

Az intézmény üres nagyterméből közvetítették 1983-ban a népszerű Ki mit tud? című televíziós műsort. Egymást érték a kulturális programok, táncházak, filmvetítések, előadások és kiállítások. Az időseknek gerontológiai előadássorozatot szerveztek, a gyerekeknek 1986-ban elindították a különböző programlehetőségeket kínáló „Kölyökvárat”. Volt balettoktatás, fotószakkör, irodalmi kör, itt mutatkoztak be a 80-as évek kultikus együttesei, és innen indult a Téka táncház is.

Bár a rendszerváltás után a művelődési házak népszerűsége csökkent, az „Almássyban” még tizenöt évig tartott a sikerszéria. Igaz, 1998-tól gyengébb évek következtek, ráadásul már az épület is elavult. Bár ennek már jóval korábban is voltak előzményei: 1983. április 10-én – még az átadás előtt – kivitelezési problémákról írt az Új Tükör című lap, 1986 májusában pedig arról olvashattunk a Népművelés című folyóiratban , hogy az épület nem felel meg a biztonsági követelményeknek, holott átadáskor mindenki azt hitte, „egy kis pesti Pompidou létesült”.

Az ezredforduló környéként felmerült, hogy a költséges felújítás helyett a központot bezárják és privatizálják, azonban erre 2000-ben még nem került sor – viszont a felújításra sem. Ezt követően mind többet lehetett hallani az épület statikai problémáiról, amelyért az építéshez használt zsaluemeléses technológiát és a rossz kivitelezést okolták. Végül 2002 júniusában a statikai gondok és a beázás miatt be kellett zárni a nagytermet, és a tömegeket vonzó rendezvényeket máshová kellett irányítani.

Az egykori Almássy téri Szabadidőközpont Szövetség utca felőli hátsó homlokzata (jobbra) (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A felújítást sem lehetett tovább halogatni, amely három szakaszban, 2005 júniusára készült el. Ismét pezsgő élet jellemezte a központot, visszatértek a színes programok, gyermekrendezvények, koncertek, több száz fős táncházakat tartottak, a nyugdíjasklub és az irodalmi kör is újjáalakult.

Két évvel később azonban az épületnek olyan mértékben megnövekedtek a fenntartás költségei, hogy 2007 áprilisában a képviselő-testület az eladásról döntött. A vásárló egy ingatlanhasznosítással foglalkozó cég volt, amely négycsillagos, 87 szobás szállodát kívánt az egykori szabadidőközpontból faragni. Azonban ezt a tervet a 2008-as gazdasági világválság elsodorta. Helyette 2010-ben egy szórakozóhely nyílt az épületben, majd két évvel később ismét felmerült a szállodává alakítás kérdése.

Az Almássy tér 6. számú ingatlan átalakítása most újból napirendre került: a 2018-ban alapított Almássy Invest Zrt. a közelmúltban Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályához építési engedély iránti kérelmet nyújtott be az épület bővítésére és szállodává alakítására.

Nyitókép: Az egykori szabadidőközpont épülete az Almássy téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Almássy tér, Almássy téri Szabadidőközpont, Budapest, építészet, Erzsébetváros, Örökségünk, PestBuda, pestbuda.hu

¹⁴ ⁶ ³

Kapcsolódó írások

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában

2024. április 24. 12:30

Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban

2024. április 18. 15:00

Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán

2024. április 17. 15:00

A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Zielinski Szilárdra, a hazai vasbetonépítés úttörőjére emlékeztek

2024. április 27. 16:00

Zielinski Szilárd építész, út- és vasúttervező mérnök, egyetemi tanár a vasbetonépítés egyik úttörőjeként számos emblematikus építményt adott a városnak. Halálának 100. évfordulóján megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben, a felújított sírjánál.

Újra jár a zugligeti Libegő

2024. április 27. 14:00

Április 27-től újra jár a Zugligeti Libegő, amelynek befejeződött a karbantartása. A Libegő Zugliget és a János-hegy között szállítja utasait, a két végállomás közötti 262 méter a szintkülönbség.

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es

2024. április 26. 9:00

Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

⁷⁸ ¹ ⁰

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

⁵⁷ ⁰ ⁰

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

¹²⁹ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

¹⁰³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁴⁸ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹⁶² ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁶ ⁷ ³