Ahol Jókai Mór és ifj. Johann Strauss találkozott – Tűzvész pusztította el a lipótvárosi Német Színházat

2021. augusztus 27. 12:30

Az V. kerületi Báthory utca 24. szám alatt már csak egy emléktábláról tudhatjuk meg, hogy itt állt egykor a Pesti Német Színház. Ez már a harmadik helyszíne volt a pesti német színjátszásnak, de a teátrum itt sem működhetett sokáig. A megnyitás után húsz évvel, 1889. december 20-án tűzvész pusztította el az épületet, amelyben Jókai Mór is megfordult, sőt a művéből írt operettet is előadták itt.

A mai Vörösmarty téren álló egykori Pesti Városi Német Színház 1847-ben leégett, ezt követően a hazai német nyelvű színjátszás nem talált igazi otthonra. A mai Erzsébet téren 1852 és 1870 között működött a teátrum, ám ezt az épületet az elavult infrastruktúra miatt le kellett bontani. Ezután a mai Báthory utca 24. szám alá költözött a színház, ez a közterület akkor még a Wollgasse, azaz a Gyapjú utca nevet viselte, a gyapjúkereskedők itteni raktárairól nevezték el. A nagy riválissal, a nemzeti színjátszás centrumává vált Nemzeti Színházzal folytatott „versenyben” a kiegyezést követően a Német Színház szükségszerűen elveszítette vezető szerepét.

A keskeny Gyapjú utcában, a 10. szám alatt, két ház közé szorosan beékelt egyszerű, belülről is szűk színházépület csak nagy nehezen készült el az 1869. december 21-i megnyitásra, Adolf Müller An der blauen Donau című operettjének előadására. A Pesti Hírlap 1889. december 21-én a színház történetét bemutató cikkében így emlékezett vissza:

„Az építkezési és berendezési munkálatokkal annyira hátramaradtak, hogy délután három órakor (hét órakor kellett volna az előadásnak kezdődnie) a falak vakolatlanok voltak, a székek még nem voltak vörös posztóval bevonva, a gáz még nem volt bevezetve [...].”

A Gyapjú utcai Német Színház leírása (Forrás: Pesti Hírlap 1889. december 21.)

Az előcsarnokból nyíló, 32 méter hosszú, legkiterjedtebb részén 21 méter széles nézőtéren 1500-2000 fő fért el (412 szék a földszinten, 70 páholy és az olcsó karzat). A belső térnek a vörös falak és páholykorlátok, az arany és fehér díszítések, a vörösbársony udvari páholy, a központi nagy csillár és a páholykorlátoknál lévő egy- és kétkaros gyertyatartók adtak jellegzetességet.

A viszonylag kicsi, 10 méter szélességű színpadot tűzfal zárta le, mögötte az igazgatósági szobák kaptak helyet. A kulisszák hiánya a belső berendezés tervezője, a Nemzeti Színházban és a bécsi Carltheaterben is dolgozó Moritz Lehmann díszletfestő tudatos koncepciója lehetett: ő tervezte az első hazai zárt, nem kulisszás szobadíszletet 1856-ban, az egykori Erzsébet téri Német Színház számára is.

A Gyapjú utcai Német Színház a mai Báthory utca 24. szám alatti ház helyén állt (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

A teátrum repertoárján nagyrészt operettek szerepeltek, amelyek közül sokat közvetlenül az osztrák ősbemutatót követően itt adtak elő. Így ifj. Johann Strauss és Franz von Suppé is háziszerzőknek számítottak, gyakran ők maguk dirigálták az általuk komponált darabokat. A magyarországi publikumnak itt mutatták be először 1874-ben A denevér, 1883-ban pedig az Egy éj Velencében című darabokat.

A keringőkirály, ifj. Johann Strauss 1882-ben vezényelte A vidám háború című művét a Gyapjú utcai Német Színházban, ennek alkalmából találkozott az általa tisztelt Jókai Mórral. Az író a Monarchia népeinek békés egymás mellett élését megjelenítő, A cigánybáró című készülő kisregényét ajánlotta megzenésítésre. A novella és a Schnitzer Ignác librettójára írt operett 1885-ben szinte egyszerre került a nyilvánosság elé. A Gyapjú utcai Német Színház egy hónappal a bécsi világpremier után 1885. november 27-én mutatta be elsöprő közönségsikerrel.

Az egykori színház helyén álló épületen ifj. Johann Strauss portréját ábrázoló mozaik Zámbó Kornél festőművész alkotása (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

A keringőkirály többször maga vezényelte az általa írt operetteket a Gyapjú utcai Német Színházban (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

A látványos színre vitel fontos eleme volt a népes statisztéria. A Fővárosi Lapok 1885. december 13-i száma a következőképpen tudósított:

„A német színház igazgatója tanácsi engedélyt kapott, hogy statisztái számára a színházzal szomszédosépületben bérelhessen öltözőt, mert például a »Cigánybáró« sok statisztája öltözködni a pincébe szorult.”

A Gyapjú utcai színház gyakran adott helyet jótékonysági előadásoknak, és befogadószínházként is működött, nemzetközi társulatok előadásait mutatták be. Többek között fellépett a Richard Wagner Theater, amely először játszotta magyar színpadon Wagner A nibelung gyűrűje című tetralógiáját 1883 májusában. A négyestés, az előadókat rendkívüli követelmények elő állító ciklus igazi szakmai és közönségsikert aratott. A walkűrt még ismételni is kellett.

A Nibelung-ének egy másik érdekes feldolgozását is előadta a teátrum, Emanuel Geibel Brunhild című tragédiáját. A színművet a kiművelt beszédtechnikájával és kifejező arcjátékával, gesztusaival méltán jeles német tragika, Klara Ziegler varázsolta élővé mindhárom vendégszereplése során, 1872-ben, 1873-ban és 1887-ben.

Korabeli színházi kritika Emanuel Geibel Brunhild című drámájának pesti bemutatójáról és Klara Zieglerről, az ünnepelt német színésznőről, aki a címszerepet játszotta (Forrás: Pesti Hírlap, 1887. novembner 17.)

Klara Ziegler mellett Jászai Mari példaképe, a kölni születésű Charlotte Wolter is fellépett a Gyapjú utcai színházban. Érdekesség, hogy a magyar színjátszást Jászai Mari művészetére gyakorolt hatásával is gazdagító színésznő 1857-ben a budai Várszínházban kezdte a pályafutását, majd a bécsi Burgtheater tagjaként vált a viktoriánus kor emblematikus színésznőjévé. A Gyapjú utcában 1880-ban és 1886-ban lépett fel és a közönség lelkesedéssel fogadta. A két, egymással is rivalizáló díva – Wolter és Ziegler – mellett olyan világkarriert befutott magyar színésznőknek is tapsoltak a német teátrumban, mint Bulyovszkyné Szilágyi Lilla, Bognár Friderika és Bárkány Mária.

A népszerű színház szinte napra pontosan húsz évvel a megnyitása után kiégett. Az 1889. december 20-i tűzeset délután 3 órakor a nézőtéren, az előcsarnok felett keletkezett. A belső tér teljesen elpusztult, a homlokzat és az előcsarnok épen maradt, de biztonsági okokból hamarosan le kellett bontani.

Biczó Géza: A Gyapjú utcai Német Színház az égés után – Ellinger Ede fényképe után rajzolva (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1890. január 5.)

Biczó Géza: A Gyapjú utcai Német Színház nézőtere az égés után – Ellinger Ede fényképe után rajzolva (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1890. január 5.)

Az egykori színház helyén épült ház 1945 után a Magyar Parasztszövetség székháza lett; emléktábla őrzi a szervezet 1947-ben letartóztatott, majd 1956-ban Amerikába emigrált igazgatója, Kiss Sándor kisgazdapárti politikus emlékét.

Az egykori színház helyén épült házban a Magyar Parasztszövetség székháza volt 1945 után (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

A Gyapjú utcai Német Színház helyén álló Báthory utca 24. szám alatti ház homlokzata (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

Nyitókép: A belvárosi Báthory utca 24. számú ház, az épület helyén állt 1869-től 1889-ig a Gyapjú utcai Német Színház (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

Báthory utca, Belváros, Budapest, Gyapjú utca, Johann Strauss, Jókai Mór, Múltidéző, művészet, Nagy László Bálint, Német Színház, PestBuda, pestbuda.hu, V. kerület

¹² ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Átadták az ELTE Kecskeméti utcai felújított épületét

2024. március 18. 19:00

Felújították az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának B épületét a Kecskeméti utca 10–12. szám alatt, illetve a hozzá csatlakozó Magyar utca 31–33. szám alatti épületszárnyat is. A műemlék épületegyüttest korszerűsítették, a teljes utcai és udvari homlokzatát felújították.

Megújult a Váci utca déli része és környéke

2024. március 16. 18:00

A Váci utca déli részén fákat ültettek, utcabútorokat, padokat, kerékpártámaszokat állítottak ki, és üzembe helyezték a Lajtha-kutat. A sétálóutcába torkolló kis utcákat is felújították.

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben

2024. március 15. 11:00

Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Zielinski Szilárdra, a hazai vasbetonépítés úttörőjére emlékeztek

2024. április 27. 16:00

Zielinski Szilárd építész, út- és vasúttervező mérnök, egyetemi tanár a vasbetonépítés egyik úttörőjeként számos emblematikus építményt adott a városnak. Halálának 100. évfordulóján megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben, a felújított sírjánál.

Újra jár a zugligeti Libegő

2024. április 27. 14:00

Április 27-től újra jár a Zugligeti Libegő, amelynek befejeződött a karbantartása. A Libegő Zugliget és a János-hegy között szállítja utasait, a két végállomás közötti 262 méter a szintkülönbség.

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es

2024. április 26. 9:00

Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

⁷⁹ ¹ ⁰

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

⁵⁷ ⁰ ⁰

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

¹²⁹ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

¹⁰³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁴⁸ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹⁶² ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁶ ⁷ ³