95 éve nyílt meg a Puskin mozi elődje, a Fórum filmszínház

2021. november 25. 10:00

A Puskin mozinak otthont adó, 1895-ben Czigler Győző tervei szerint emelt épületben 1926 óta filmszínház működik, előtte a Magyar Világ kávéház volt az épület földszintjén. Az egykori Fórum filmszínházban vetítettek először hangosfilmet Magyarországon 1929-ben, igaz, ezt majdnem meghiúsította egy szabadalmi per.

A mozi a XX. század elején Magyarországon is népszerű volt. A Kossuth Lajos utcában a Tudományegyetemi Alap számára 1895-ben Czigler Győző tervei szerint épült négyemeletes ház földszintjén egy egykori kávézó, majd a helyén rövid ideig működő bank helyén 1926-ban nyílt meg Budapest akkori legelegánsabb mozija, a Fórum Filmszínház. A megnyitó hatalmas társadalmi esemény volt, azon mindenki részt vett, aki „számított”. Az Uj Nemzedék című lap ezt írta 1926. november 25-én:

„Néhány hónappal ezelőtt lázas építkezés indult meg Budapest egyik legforgalmasabb és legszebb helyén, a Kossuth Lajos-utcában. A régi Magyar Világ kávéház helyén hónapokig tartó munka után most elkészült a filmszínház, amelynek a Fórum nevet adták. Tegnapeste fél 8 órakor nyitották meg a filmszínházat a nagyközönség számlára. Már jóval hét óra előtt nagy tömeg állott a Fórum filmszínház tölgyfakapuja előtt. A színház transparensei vérvörösen világi tolták bele a. Fórum nevet a ködös téli estébe. A legelegánsabb autók simán gördültek a bejárathoz s egymásután szálltak ki belőlük az estélyi ruhás hölgyek és frakkos urak.”

A mozi épülete 1895 körül Klösz György fotóján (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.079)

A kíváncsi tömeget rendőröknek kellett felügyelniük. Az előkelő vendégeket a mozi engedélyese, azaz üzemeltetői jogának tulajdonosa, Pantl Kálmán nyugalmazott államtitkár fogadta.

A Fórum mozi a nyüzsgő városi térben (Fotó: Fortepan/Képszám: 32584)

A mozit magát Deák Jenő alapította, aki már 1912 óta dolgozott a filmiparban. A mozi terveit Jánszky Béla és Szivessy Tibor készítette el. A filmszínház fényűző volt, Kristián Sándor és Varga Oszkár szobrai és Grünberger Jenő csillárjai díszítették.

A Fórum filmszínház nézőtere 1927-ben a Pesti Napló 1927. szeptember 11-i számában megjelent fotón (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az elegáns emeleti váróterem (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A földszinti váróterem a szobrokkal (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A mozi kialakítása nem volt egyszerű feladat, hiszen az egy bérház földszintjén volt. A hatalmas, 650 fős nézőtér kialakításához vastraverzekkel kellett kiváltani az addigi tartófalakat. Ebből a közönség természetesen nem vett semmit észre, hisz a végeredmény csupa márvány- és aranydíszítésű belső tér lett. A páholyokról a már idézett cikk megjegyezte, hogy „a legnagyobb kényelemmel vannak elkészítve.” A megnyitó is nagyszabású volt, annak programját a cikk így mutatta be:

„A nemzeti Hiszekegy hangjai magasztosan szálltak fel s majd a Himnuszt intonálta Szikla Adolf ny. operaházi karnagy vezetésével a Fórum filmszínház elsőrendű művészi zenekara. A magyar és külföldi hiradók után bemutatásra került Josette kisasszony, a feleségem cimű vígjáték, amelyben Eszterházy Ágnes, Livio Pavarelli és Dolly Davies játsszák a főszerepet. Ezután mutatták be a várva-várt Bagdadi tolvajt.”

A Bagdadi tolvaj nem volt már új film, hiszen 1924-ben mutatták be Amerikában, de a budapesti közönséget 1926-ban is elvarázsolta a Douglas Fairbanks főszereplésével készült némafilm.

Még kávézóként egy XX. század eleji képeslapon (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Mivel a filmek ekkor még némák voltak – a hangot és a képet együttesen, precízen időzítetten nem tudták még lejátszani –, alattuk zenei kíséret ment. Nem holmi gépzene, nem is egyszerű zongora, hanem rendes zenekar játszott. A Fórum vezetése már napokkal a megnyitó előtt tudatta a nagyközönséggel, hogy sikerült megállapodniuk Szikla Adolffal, az Operaház nyugalmazott karnagyával. Szikla azzal a feltétellel vállalta el a zenekar vezetését, hogy abba elsőrangú zenészeket szerződtetnek.

A mozit azonban a szezon végén bezárták, mert az üzemeltetés során számos kisebb hiányosság merült föl. Áttépítettek, megnagyobbították a ruhatárat, javítottak a nézők közlekedésén, és a bejárathoz szélfogókat építettek. A nyári átépítés után az egy évvel korábbi megnyitóhoz hasonló nagy hírveréssel nyitotta meg kapuit a kényelmesebbé tett mozi.

A Puskin mozinak otthont adó, 1895-ben Czigler Győző tervei szerint épült ház ma (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Két évvel később még nagyobb szenzációnak adott helyet a Fórum, mégpedig a hangosfilmnek. Ez volt ugyanis az első olyan mozi itthon, ahol a mozi megszólalt. Igaz ezt egy kisebb jogi hercehurca előzte meg. A Fórum egy amerikai Western Electric berendezést vásárolt, de a gyártót nemzetközi szinten perelte a német Siemens-Halske, mert állításuk szerint az amerikai vállalat a német cég által szabadalmaztatott alkatrészeket használt fel, a Siemens-Halske engedélye nélkül. A pert itthon is megindította a Siemens-Halske, ezért a 80 ezer pengőért vásárolt amerikai berendezést 1929. szeptember 10-én a magyar hatóságok lefoglalták, így veszélybe került az első hangosfilmvetítés, ahol is a Singing fool című filmet kívánták bemutatni.

Az ügyben gyors döntés született, ahogy azt a Magyarország című lap 1929. szeptember 18-án (szerdán) megírta:

„A hetek óta tartó beszélőfilm harcban ma délben szenzációs döntés történt, A budapesti központi járásbíróságon, ahová fellebbezés folytán az ügy került, ma délben Cukor járásbíró föloldotta Singing foolt a zárlat alól. A Fórum színház a filmet már pénteken be fogta mutatni. A bíróság a feloldó végzésben 10.000 pengő biztosíték fizetésére kötelezte a Western budapesti képviseletét a First National, amely természetesen ezt az ítéletet tudomásul vette. A Fórum és a First most nagyban készülődnek a pénteki premierre, amely nemcsak nagy filmtechnikai, hanem igen érdekes társadalmi esemény is lesz, mert a főpróbára a magyar társadalom szinejavát hívták meg.”

A mozi az 1930-as években több tulajdonosváltáson is átesett, a tulajdonosi kört a zsidótörvények korlátozásai is érintették, így 1941 után olasz érdekeltségbe került, és 1944-ig olasz filmeket mutattak be a moziban.

A mozi épülete 1973-ban (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.c.11)

A háború után a budapesti mozikat a pártok között felosztották, a Fórum a Kisgazdapárt érdekeltségébe került, egészen az államosításig, amikor is a Fővárosi Tanács vette kezelésbe, ekkor változtatták meg a nevét Puskinra.

Puskin mozi 1970-ben (Fotó: Fortepan/ Főfotó)

Mint Puskin mozi egy lett a budapesti mozik között. Szerencsére a mozi túlélte azt a folyamatot, amikor az 1990-es évek végén a plázák megjelenésével a budapesti mozik piaca drasztikusan átalakult. A mozit 1998-ban teljesen átalakították, az addig egytermes, 623 férőhelyes páholyos nézőtér helyett három nézőteret alakítottak ki, míg a központi csarnok visszakapta régi fényét, sőt idén tavasszal a Time Out magazin a világ 10. legszebb mozijának választotta. Azóta két újabb, kisebb termet kapotti, amely tehát ma öt teremmel várja a nézőit.

A mozi épülete ma (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: A Puskin mozi 1970-ben (Fotó: Fortepan/Főfotó)

Budapest, Domonkos Csaba, film, Fórum, hangosfilm, Múltidéző, némafilm, PestBuda, pestbuda.hu, Puskin

¹⁶ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Csoda Budapesten – Kitörő taps fogadta az első beszélő filmet kilencvenöt évvel ezelőtt

2023. február 9. 10:00

A hangosfilm elterjedésében kulcsszerepet játszott Budapesten az egykori Fórum mozi, amely 1928. február 9-én egy olyan alkotást mutatott be, amelyben az emberek hallhatták a repülőgépet berregni, a libát gágogni és a teheneket bőgni.

Rövid életű volt az első fővárosi mozi – Az 1910-es évektől már filmszínházakba is jártak a budapestiek

2021. június 23. 9:00

Ha az első budapesti mozi történetét megfilmesítenék, az biztosan nem dokumentumfilm lenne, hiszen már az alapító-tulajdonos testvérpár is sokszor egymásnak ellentmondóan emlékszik vissza az Ikonográfra. Igazából azt sem lehet pontosan megállapítani, hogy mikor volt az első vetítés az Andrássy út 41. szám alatt. Az engedélyt 1896. június 22-én adták ki, és ebben jóváhagyták a június 13-i előadást is. A tulajdonosok viszont májusi indulásról írnak. Annyi bizonyos, hogy a mozi, ahogy később Heltai Jenő elnevezte, 125 évvel ezelőtt indult el Budapesten, és bár sokszor „temették”, a mai multiplex mozik mellett a klasszikus filmszínházak is jelen vannak még a fővárosban.

Az első magyarországi filmvetítést 125 éve rendezték a nagykörúti Royal szállóban

2021. május 11. 9:00

Nagy szerencse, hogy a honfoglalás időpontját a Magyar Tudományos Akadémia 896-ban állapította meg az eredetileg tervezett 895-höz képest. Ugyanis 1896-ban a hivatalos ezeréves évfordulót már olyan csodákkal is lehetett ünnepelni, mint az első hazai filmvetítések. Két helyen is láthatott a nagyközönség vetítéseket: a Lumière fivérek a Royal szállóban, az Edison-féle vetítések Lágymányoson zajlottak.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Zielinski Szilárdra, a hazai vasbetonépítés úttörőjére emlékeztek

2024. április 27. 16:00

Zielinski Szilárd építész, út- és vasúttervező mérnök, egyetemi tanár a vasbetonépítés egyik úttörőjeként számos emblematikus építményt adott a városnak. Halálának 100. évfordulóján megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben, a felújított sírjánál.

Újra jár a zugligeti Libegő

2024. április 27. 14:00

Április 27-től újra jár a Zugligeti Libegő, amelynek befejeződött a karbantartása. A Libegő Zugliget és a János-hegy között szállítja utasait, a két végállomás közötti 262 méter a szintkülönbség.

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es

2024. április 26. 9:00

Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

⁷² ⁰ ⁰

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

⁵⁷ ⁰ ⁰

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

¹²⁹ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

¹⁰³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁴⁸ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹⁶² ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁶ ⁷ ³