A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) az idén is csatlakozik a Zsidó Kultúra Európai Napjai rendezvénysorozathoz – közölte lapunkhoz is eljuttatott sajtóközleményében a NÖRI. Szeptember 4-én vezetett sétákon mutatják be Magyarország különleges sírkertjét, a budapesti Salgótarjáni utcai zsidó temetőt.  

A műemléki védettségű temető 2016-ban került a Nemzeti Örökség Intézetének kezelésébe (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A NÖRI felhívta a figyelmet arra, hogy a pesti zsidóság elitjének végső nyughelyéül szolgáló mauzóleumok közül a legtöbbet Fellner Sándor és Quittner Zsigmond tervezte. Közölték: a temetőben a zsidó szimbólumok és a magyar népi motívumkincs elemeit egyesítő számos síremlék található.

A Salgótarjáni utcai zsidó temető bejárata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

„A Salgótarjáni utcai zsidó temető Magyarország egyik legkülönlegesebb temetője, amely a szomszédos Fiumei úti sírkerttel együtt teljes képet ad a polgárosodó és gazdasági aranykorát élő Magyarországról” – fogalmazott a közleményben Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója. Hozzátette: „magyarságunk, történelmünk egy nagyon különleges lenyomatát találjuk meg a temető falai mögött”.

A NÖRI kiemelte: a temető a magyarországi szecesszió olyan gyűjtőhelye, ahol Lajta Béla és Maróti Géza alkotásaival is találkozhatnak a látogatók. Felhívták a figyelmet a sírkert szertartási épületére és kapuépítményére, amelyet Lajta Béla tervezett, „a szecesszió korának hazai géniusza” – ahogy a fogalmaztak. A közleményben az is olvasható, hogy a Salgótarjáni utcai zsidó temető ismertsége korántsem akkora, mint megérdemelné, ezért a NÖRI fontosnak tartja az olyan alkalmakat, amikor ráirányíthatjuk a figyelmet Budapest egyik gyöngyszemére.

A szertartási épület megmaradt része (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Lajta Henrik síremléke 1921-ben készült (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

A VIII. kerületben található sírkert 1874-ben nyílt meg, és 1892-ig ez volt Pest egyetlen működő izraelita temetője. Ám a kicsi, 4,8 hektáros terület a századfordulóra meg is telt. Budapest 1945-ös ostroma után ide temették át a budapesti gettó halottainak többségét. Az 1950-es évektől a temetőt már alig használták, az utolsó temetkezés az ezredfordulót követő években történt.

A temető az 1960-as években pusztulásnak indult, a sírokat szinte teljesen benőtte a növényzet, a mauzóleumokat megrongálták és kifosztották, a szertartási épület kupolája az 1980-as években omlott be. A 2002-ben teljes egészében műemlékké nyilvánított temető 2016-ban került a Nemzeti Örökség Intézetének kezelésébe.

Forrás: Nemzeti Örökség Intézete 

Nyitókép: A Salgótarjáni utcai zsidó temető (Fotó: Nemzeti Örökség Intézete)