A Fiumei úti sírkert nemzeti emlékhely, nem csupán az ott eltemetettek, hanem az egész nemzet szimbolikus kegyeleti helye: valamennyi egykori honfitársunké, a ma élőké és a jövő nemzedékeié egyaránt. Ugyanakkor történelmi vagy személyes okokból számos egykori honfitársunknak nincs sírhelye hazánkban. Ezért a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) egy jelképes emlékhelyet kíván állítani a Fiumei úti sírkertben, amely minden olyan egykori honfitársunk szimbolikus kegyeleti tere, akiknek nincs országhatárainkon belüli nyughelye, vagy azért, mert más országok területén található a sírhelyük, vagy pedig azért, mert a XX. század traumatikus eseményei nem tették lehetővé, hogy bárhol is sírhelyük lehessen – olvasható a NÖRI lapunkhoz is eljuttatott sajtóközleményében.

A Fiumei úti sírkert​ (Fotó: Nemzeti Örökség Intézete)

A tájékoztatás szerint a NÖRI a határon túli szókapcsolat alatt nem csupán az anyaországgal szomszédos, Kárpát-medencei országokat érti, hanem minden olyan külföldi helyszínt, ahol magyar származású egykori honfitársunk nyugszik, illetve ahol természetes vagy erőszakos halálát lelte egykor.

Az emlékhely létrehozásával nem szimbolikus sírhely, hanem kegyeleti tér kialakítása a cél – közölte a NÖRI (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Emlékeztetnek rá: az emlékhely műfaja a temetőben nem előzmény nélküli. A Fiumei úti sírkert 30/2-es parcellájában 1931-től jelképes síremlék állt a határon túl elhunyt és ott eltemetett magyarokra emlékezve. Ezt, az elsősorban a trianoni döntésre utaló, arra emlékező emlékművet időközben lebontották, eredeti helyén azóta sírokat telepítettek. A Nemzeti Örökség Intézete nem ennek az emlékműnek a rekonstrukciójára törekszik, hanem annak eszmei kereteit meghaladva az emlékezést mindazon egykori honfitársainkra szeretné kibővíteni, akiknek határainkon belül – történelmi vagy személyes okokból – nem lehet végső nyughelyük – írták a közleményben. 

Azt is hozzátették, hogy az emlékhely létrehozásával ugyanakkor nem szimbolikus sírhely, hanem kegyeleti tér kialakítása a cél. Az emlékhely mindazon személyeknek emléket állít majd, akik Magyarország mai határain kívül nyugszanak, akik a traumatikus történelmi események hatására, személyes tragédiák miatt vagy más okból, akár saját szándékukon kívül vagy éppen azért hagyták el az országot.

„A pályázat eredményeként megszülető emlékhely szolgálhat akár országos szintű rendezvények helyszíneként is, azonban elsődleges célja az, hogy a személyes emlékezésnek biztosítson méltó teret. Éppen ezért nem elsősorban egy síremlék tervezésére, hanem inkább az egyéni és közösségi emlékezés Fiumei úti sírkerthez méltó megfogalmazására várjuk a pályázók javaslatait. Fontos, hogy az emlékhely a közösségi összetartozás kifejezése mellett a személyességet biztosító atmoszféra építészeti-művészi megjelenítésére is törekedjen” – hangsúlyozta Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója a pályázat kiírása kapcsán. 

Arany János síremléke a Fiumei úti sírkertben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Arról is tájékoztattak, hogy a most megvalósuló emlékhely a sírkert 29/3-as parcellájában kap majd helyet. A Nemzeti Örökség Intézete nem kívánja sem az emlékhely formai, sem szimbolikus, sem narratív vagy anyaghasználati programját meghatározni, teljesen szabad kezet ad a pályázók számára a mind teljesebb művészi szabadság elérése érdekében.

A Nemzeti Örökség Intézete a közlemény szerint elsősorban építészhallgatók és a társszakmák (például tájépítész-hallgatók) jelentkezését várja. A díjazott pályaművek összesen 6 millió forint díjazásban részesülnek. A pályázatokról 10 fős szakmai bírálóbizottság – a hazai építészszakma és a társművészeti ágak jelentős képviselői – dönt majd. A pályázat részletei a Nemzeti Örökség Intézete honlapján olvashatók.

Forrás: Nemzeti Örökség Intézete 

Nyitókép: A határainkon túl nyugvó magyarok emlékhelyének tervezésére írt ki pályázatot a Nemzeti Örökség Intézete (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)