V. Ferdinánd Habsburg uralkodó és magyar király 1848. április 11-én írta alá azt a ma már áprilisi törvényeknek nevezett törvénycsomagot, mely Magyarország alkotmányos alapjainak a lerakásával együtt lehetővé tette a Batthyány Lajos gróf vezette első felelős magyar kormány és minisztériumok megalakulását. Az országgyűlés ekkor még Pozsonyban ülésezett. A miniszterek szintén itt s ezen a napon, április 11-én tették le az esküt, az első minisztertanácsi ülést pedig már másnap itt, Pozsonyban meg is tartották.

De a törvény úgy rendelkezett, hogy a minisztériumoknak Pozsony helyett Pesten, az ország új politikai és közigazgatási központjában kell székhelyet biztosítani. A feladat nem volt könnyű, de megoldhatatlannak sem tűnt, hiszen II. József 1780-as évekbeli közigazgatási reformjainak köszönhetően 1848-at megelőzően a magyarországi irányítást érintő egyes kormányszervek Budán működtek, és ez lehetővé tette, hogy az újonnan megalakult minisztériumokat vagy azoknak egy részét ezeknek a megszűnő hatóságoknak az épületeiben helyezzék el.

A felállott minisztériumok májusban–júniusban kezdték meg a folyamatos munkát, ami vezetőik rendszeres pesti tartózkodását is maga után vonta.

A Szép utca és a Szabad sajtó (ma Kossuth Lajos) utca sarkán állt a Cziráky-palota, Batthyány Lajos lakhelye 1848-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A miniszterelnök Batthyány Lajos kényelmes helyzetben volt, hiszen miniszterelnöki hivatala számára a mai Kossuth Lajos utca 3. szám alatt, a Szép utca sarkán álló egykori Horváth-házban béreltek helyiségeket, míg ő maga a szomszédos épületben, a Szép utca másik sarkán, a mai Kossuth Lajos utca 5. szám alatti – ma már nem álló – Cziráky-palotában lakott már az 1840-es évek elejétől fogva. A palota nemcsak arról volt nevezetes, hogy míg Batthyány itt lakott, nagy társasági élet folyt benne a ’40-es években, hanem arról is, hogy a pesti polgárok 1848. április 15-én este a palota előtt köszöntötték fáklyás menettel a Pestre megérkezett magyar minisztereket.

Hasonlóan szerencsésnek mondhatta magát a közlekedési tárcát irányító Széchenyi István gróf is, már ami a pesti lakása és az általa vezetett minisztérium közötti távolságot illeti. Persze ez a szerencse éppen a gróf nagyvonalú gesztusának a következménye. Széchenyi ugyanis 1836 óta a Lánchíd pesti hídfőjénél épült Ullmann-házban lakott, és 1848-ban ugyanitt ő maga bérelt, a saját költségén a minisztériuma számára hivatali helyiségeket (az épület már nem áll).

Széchenyi március közepén még korántsem bízott abban, hogy Batthyány Lajos kormányában helyet kap, hat nappal később viszont már az öröm hangján szólt minderről a titkárának, Tasner Antalnak szóló levelében: „Én is ki vagyok nevezve a »közlekedési ministernek«! Lehetetlen volt el nem fogadni!”

Alighanem ez a lelkesedés is hozzájárult ahhoz, hogy a minisztérium felállítása és kezdeti működésének biztosítása érdekében a gróf anyagi áldozatot is vállalt, mint ahogy mindig is gálánsan viselkedett, ha a haza és a haladás ügyét kellett szolgálnia.

Széchenyi István lakása 1848-ban az Ullmann-házban volt, a mai V. kerületi Széchenyi István téren. Carl Vasquez grafikája 1837-ben készült (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Széchenyi politikai ellenfelének, Kossuth Lajosnak a szállása Pesten, a Lipótvárosban, a Nádor utcai Döring-házban volt (ma Nádor utca 12. szám, az épület ma is áll), a ház első emeletén, ahol puritánnak mondható, szerény méretű lakásban lakott. Volt benne egy hálószoba és egy nappali, valamint egy cselédszoba és egy konyha, illetve egy mindenes helyiség.

Miniszteri irodáját a lakása melletti helyiségben rendezte be, de a Döring-ház nemcsak ebből a szempontból volt kiemelkedő helyszín Kossuth életében. Köztudott, hogy a reformkor meghatározó politikusa – megteremtve a politikai sajtót – bátran élt a sajtónyilvánossággal, hogy nézeteit és elképzeléseit a társadalom szélesebb köreivel is megismertesse. 1848 májusában fizetési felhívást tett közzé a Kossuth Hírlapja címet viselő saját hírlapjára, melynek kiadóhivatala – a felhívás szerint – ugyancsak a Döring-házban működött. A lap 1848. július 1-jén jelent meg először, a házat pedig Döring József nagykereskedő emeltette még 1834-ben Hild József tervei szerint.

Kossuth lakása 1848-ban: az egykori Döring-ház napjainkban, a mai V. kerület, Nádor utca 12. szám alatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Döring-ház falán emléktábla hirdeti, hogy Kossuth Lajos itt élt és dolgozott (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Kossuth Lajos felhívása saját lapjának megindításáról 1848. május 5-én (Forrás: Digitália)

Deák Ferenc kihagyhatatlan volt a kormányból, minden politikai irányzat becsülte higgadtságát, mérsékelt nézeteit és azt a jogi szakértelmet, mellyel tekintélyt és tiszteletet vívott ki a kortársai körében. S maga Batthyány is számított rá a politikai életben és a kormányában is. Ez utóbbit Deák nem szívesen vállalta, Batthyánynak csak hosszas rábeszéléssel sikerült elérnie, hogy elvállalja a miniszteri megbízatást.

Igazságügyminisztériuma Budán volt, ő maga viszont Pesten lakott, s miként majd a kiegyezést követően, úgy most is szállodában rendezkedett be a haza bölcse. Jórészt Széchenyi szomszédságában, az Ullmann-háztól alig pár lépésnyire, az István Főherceg Szállóban (ma Akadémia utca 1. szám, az épület ma is áll) bérelt szállást, ahol részben a hivatali teendőit is ellátta. Minisztériuma, az igazságügyi tárca volt az egyik leggyorsabban felálló kormányszerv, amely nemcsak igazságügyi kérdésekkel foglalkozott, de panaszirodaként is működött. Ha valaki az igazságügyminiszterrel, azaz Deákkal akart személyesen beszélni, az itt a szállóban tehette meg, mindennap délelőtt 9 és 10 óra között.

Az akkori Pest egyik legelegánsabb fogadójának számító István Főherceg Szállóban azonban Deákon kívül egy másik miniszter is lakott. A kormányban a földművelés-, ipar- és kereskedelmi ügyekért felelős miniszteri tárcát betöltő Klauzál Gábor szintén itt bérelt magának szállást.

A mai V. kerület, Akadémia utca 1. szám alatt álló, egykori István Főherceg Szállóban Deák Ferenc és Klauzál Gábor lakott 1848-ban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az akkor még a Dunára néző Feldunasoron a klasszicista Pest legszebb épületei álltak. Nemcsak Széchenyi, Deák és Klauzál lakott itt, a már említett épületekben, hanem a kulturális tárca élén álló Eötvös József is, aki 1842 szeptemberétől az István Főherceg Szálló mellett, a Feldunasor 12. (ma Akadémia utca 3.) szám alatti Wodianer-házban élt. Az előkelő palota nem sokkal korábban épült, 1836-ban készült el, a korabeli Pest építészeti arculatát meghatározó Hild József tervei szerint, de ekkor még Tänzer József megbízásából.

Az épület néhány év múlva gazdát cserélt, s új tulajdonosa a gyapjúszállításból vagyonra szert tevő Wodianer Rudolf lett. Eötvös a budai Várból költözött ide a könyveivel és néhány bútordarabbal együtt, majd 1842-es házasságkötését követően a feleségével élt itt, ahol egyszerű háztartást vittek. Az Eötvös által vezetett Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium elhelyezése nehézségekbe ütközött a budai Várban, s rövid fennállása alatt költözni is kényszerült. Így – mint ahogy ez jórészt minden miniszternél tapasztalható volt – Eötvös a pesti szállásán, ahol titkárával, Berecz Károllyal is egy fedél alatt lakott, a minisztériumot is működtetni kényszerült (az épület ma is áll).

A mai Akadémia utca 3. szám alatt álló Wodianer-házban lakott Eötvös József 1848-ban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A hadügyi tárca élén álló Mészáros Lázár az egyetlen olyan személy volt a Batthyány-kormányban, aki, miközben huszárezredével Lombardiában tartózkodott, a sajtóból értesült miniszteri megbízatásáról, amit április 24-én elfogadott. Itáliai tartózkodása miatt azonban csak május 23-án érkezett meg Pest-Budára, addig a hadügyi tárcát a miniszterelnök Batthyány Lajos, illetve Franz Ottinger vezérőrnagy, budai dandárparancsnok vezette. Hazaérkezésekor Mészáros a belvárosban, az akkori Úri utcában, a 451. szám alatti Pyrker-házban bérelt szállást, mely építtetőjéről, Pyrker László János egri érsekről kapta a nevét.  Ez az épület a mai Petőfi Sándor utca 6. szám alatt volt, ma már nem áll.

A mai Petőfi Sándor utca 6. számú ház: ennek az épületnek a helyén állt a Pyrker-ház, amelyben Mészáros Lázár lakott 1848-ban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Batthyány-kormány tagjai közül Szemere Bertalan volt az egyedüli, aki 1848-ban nem Pesten, hanem Budán lakott. Az általa vezetett Belügyminisztérium a Várban lévő, korábbi helytartótanácsi épületet kapta meg, míg ő maga a mai Dísz tér 3. szám alatti, ma is álló Batthyány-palotában lakott. Abban az épületben, melyet a Batthyány család a XVIII. században vásárolt meg s alakíttatott át elegáns, barokk palotává.

A Batthyány-palota a mai Dísz tér 3. szám alatt, ahol Szemere Bertalan lakott 1848-ban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A király személye körüli miniszteri tárcát betöltő, évtizedes diplomata tapasztalatokkal rendelkező Esterházy Pál herceg, miként a tárcájának neve is jelzi, nem Pest-Budán, hanem a király környezetében, Bécsben tartózkodott. Az Esterházyaknak Bécsben a Wallnerstrassén volt évszázados palotájuk, valószínűleg a Bécsben tartózkodó Esterházy Pál is ebben lakhatott.

Az Esterházy-palota Bécs belvárosában, a Wallnerstrassén

Az egykori miniszteri lakásokat magukba foglaló épületek egy része Pesten és Budán ma is áll: ezek közé tartozik a mai Akadémia utcában az egykori István Főherceg Szálló és a Wodianer-palota, a Nádor utcai Döring-ház, valamint a Várban a Batthyány-palota.

Nyitókép: Az egykori István Főherceg Szálló épülete az Akadémia utca 1. szám alatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)