Ötven éve nyílt meg a Pest-Buda mozi – A filmszínházból Görögség Háza lett

2023. augusztus 12. 17:00

Budapest kulturális életében 1973. augusztus 18-a jelentős esemény volt. Ezen a napon adták át a József Attila-lakótelepen a Pest-Buda filmszínházat, mely ekkor a legkorszerűbb mozinak számított a fővárosban.

A második világháborút követően a Kőbánya mozi (1964) után ez volt a második, újonnan épült ilyen jellegű szórakozóhely a fővárosban. Pest, Buda és Óbuda egyesítésének százéves évfordulójára épült, és a névválasztás is erre a jeles eseményre utalt. Az épület terveit Lang János (1934–1996) Ybl-díjas építész, illetve a Győri Tervezőiroda készítette. Maga az építkezés másfél esztendeig tartott, és 21 millió forintba került.

Lang János neve – győri lévén – összeforrott a Rába ETO nevű sportegyesülettel, a nagy állami elismerést is a győri stadion építészeti tervéért kapta 1978-ban. A Pest-Buda egy típusterv adaptálásával, a tatabányai Turul mozi mintájára készült, mégpedig azért, hogy a tervezéssel és a kivitelezéssel együtt járó kellemetlenségeket kiküszöböljék, illetve időt és pénzt takarítsanak meg. Ennek megfelelően az 1965-ben átadott bányászvárosi filmszínház sok közös vonást mutatott a József Attila-lakótelepen megvalósult épülettel.

A tatabányai Turul mozi 1965 körül (Fotó: Fortepan/Képszám: 29006)

A főhomlokzat négyötödét üvegpanelek alkották, a bejárathoz lépcsősor vezetett, mely kétoldalt terméskőből rakott falban folytatódott, mintegy kiemelve az épületet a környezetéből. A téglatest alakú előcsarnokban kapott helyet a ruhatár, a büfé és a társalgó. A faborítású falakat a korabeli magyar filmek szereplőiről készült portréfotók díszítették.

Az előtérben egy mozaikfal is helyet kapott, melynek két oldalán, Gere Éva festőművész Pest-Buda című alkotásán a főváros számos nevezetessége, így a Lánchíd, az Erzsébet híd vagy éppen az Országház volt látható. A fővárosban a már említett típustervet felhasználva a XXII. kerületben is önálló filmszínházzal szerették volna a városegyesítés évfordulóját megünnepelni, de az építkezés elhúzódása miatt végül a Budafok mozi csupán 1974 nyarán készült el.

A Pest-Buda főhomlokzata 1974 tavaszán (Fotó: Fortepan/Képszám: 215859)

A mozi közelebbről 1974 tavaszán (Fotó: Fortepan/Képszám: 88343)

A Budafok mozi 1976-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 206646)

A Pest-Buda előtere a mozaikfallal (Fotó: Budapesti Mozitörténeti Alapítvány)

A Pest-Buda mozi nézőtere 1973-ban (Fotó: Budapesti Mozitörténeti Alapítvány)

A Pest-Buda mozi társalgója 1973-ban (Fotó: Budapesti Mozitörténeti Alapítvány)

A Pest-Buda mozi 490 nézőt befogadó impozáns nézőtere, a sztereó hangzás, a 70 milliméteres film lejátszására is alkalmas, csehszlovák gyártmányú MEOPTA vetítőgép, valamint a korszerű szellőzőberendezés minden igény kielégítésére alkalmas volt.

Sokakat meglepett, hogy egy olyan színvonalú mozi, mint a Pest-Buda Várkonyi Zoltán Ártatlan gyilkosok című magyar filmjével kezdte meg vetítéseit, amely bár szórakoztató krimi volt, látványvilágát és technikai színvonalát tekintve azonban jóval elmaradt a kor nagy amerikai vagy éppen szovjet produkcióitól. A magyarázat azonban nagyon egyszerű: azon a héten az Ártatlan gyilkosok volt a premierfilm, az új filmszínház pedig megnyitásakor premiermozinak számított, a forgalomba került filmeket ezeken a helyeken azonnal játszhatták, nem kellett heteket várni a vetítésre.

A nézők az Ártatlan gyilkosok című film vetítésére várnak 1973. augusztus 18-án (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Az intézmény elhelyezkedése kifejezetten sikeresnek bizonyult. Egy sarokkal arrébb, a Napfény utca 7. szám alatt működött az Ezüstsirály vendéglő, a két szórakozóhely remekül kiegészítette egymást. Mindezen túl a mozi a 39-es autóbusz révén közvetlen összeköttetésben volt a Belvárossal, így onnan is sok nézőt tudott átcsábítani.

Az Ezüst Sirály étterem 1973-ban (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A mozi üzemvezetője, Harmaczi József jó kapcsolatot ápolt a lakótelepen működő társadalmi szervezetekkel. Harmaczi, aki eredetileg színész és az Állami Déryné Színház tagja volt, kiváló szervezőnek bizonyult. Rengeteg diákot csalogatott be a moziba, az általa létrehozott Pest-Buda Gyermekszínpad előadásaira tódultak a különböző iskolákból.

Harmaczi József a mozi bejáratánál 1980 körül (Forrás: Harmaczi Éva)

A mozi kihelyezett vetítéseket is szervezett, a gépészek kis méretű vetítőikkel igény szerint bárhová elmentek, a mozik számára meghirdetett munkaversenybe ezek az előadások is beleszámítottak. A Gyermekszínpad műsorai vidéki városokba is eljutottak, a társulatban olyan színművészek szerepeltek, mint Bajor Imre, Beregi Péter, Somfai Éva, Hollósy Pál.

A Pest-Buda mozi valamennyi közönségréteg és valamennyi filmtípus kedvelőinek igényeit igyekezett kielégíteni. A korábbi nézőszámok az 1980-as évek elejétől mégis csökkenni kezdtek, a hanyatláshoz pedig az is hozzájárult, hogy az igazi filmcsemegéket az érdeklődők már előbb megnézhették egy belvárosi moziban, így a Pest-Budában a legjobb filmek is csak 30-40 százalékos kihasználtsággal mentek. Az utolsó üzemvezetőnek szembesülnie kellett azzal a ténnyel, hogy a Pest-Buda veszteségesen működik, bezárása pedig csupán idő kérdése. A búcsúelőadásokra 1990. április 18-án került sor: a Coctail című amerikai és A fehér féreg búvóhelye című angol filmet vetítették.

A mozi üresen, félig bedeszkázva 2000 körül (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Az elhagyatott moziépület 2002-ben (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Néhány alkalommal politikai rendezvényeknek még helyet adott az épület, de a tulajdonosi jogokkal rendelkező Fővárosi Önkormányzat már nem kívánta kulturális intézményként megtartani az ingatlant. A IX. kerület vezetése az 1990-es évek elején foglalkozott a felújítás és újrahasznosítás gondolatával, de anyagi források híján nem történt előrelépés.

Az épületet 2003-ban egy ingatlanhasznosító cég vásárolta meg. Először nyugdíjasotthonná, majd irodaházzá kívánták a mozit átalakítani, de ez sem sikerült, sőt a cég is csődbe ment. A volt mozi pedig egyre rosszabb és rosszabb állapotba került. 2004-ben már csupán Gere Éva mozaikfala emlékeztetett az egykori filmszínházra, minden más tárgy, így a vetítőgépek vagy éppen a nézőtéri székek is eltűntek. Egy hatalmas nyári vihar azután a mozaikfalat is kidöntötte a helyéről, egyik oldala megsemmisült, a másiknak a darabjai a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteménybe kerültek. Egyre valószínűbbnek tűnt, hogy a Turul és a Budafok sorsa jut a Pest-Budának is, egyszerűen elbontják, hogy valami rentábilisabb építmény vegye át a helyet.

A Pest-Buda című mozaikfal egyik oldala 2006-ban (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A Pest-Buda című mozaikfal másik oldala 2006-ban (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Mégsem ez történt. 2008-ban az Országos Görög Nemzetiségi Önkormányzat egy, a Hitelintézeti Felszámoló Zrt. által kiírt nyílt pályázaton elnyerte az épület megvásárlásának jogát. Az ezer négyzetméteres alapterületű épület és az azt körülvevő 5000 négyzetméternyi terület eladási ára 80 millió forint volt. A Görögség Háza nevű kulturális központ kialakítása hosszabb szünetekkel, de a mai napig folyik.

A Görögség Háza 2023 júniusában (Fotó: Simon Tímea)

Az épület udvarán többször rendeztek már ünnepséget a helyi görögök számára, az épület kapui pedig hamarosan mindenki előtt nyitva állnak majd. Aki emlékszik még a Pest-Buda mozira, az biztos lehet benne, hogy a különböző programok közötti filmvetítésekért is érdemes lesz felkeresni a József Attila-lakótelep központjában elhelyezkedő új kulturális központot.

Nyitókép: A Pest-Buda főhomlokzata 1974 tavaszán (Fotó: Fortepan/Képszám: 215859)

Budapest, Ferencváros, Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény, Gönczi Ambrus, Görögség Háza, IX. kerület, József Attila-lakótelep, mozi, Múltidéző, Pest-Buda Mozi, PestBuda, pestbuda.hu

⁷³ ² ⁰

Kapcsolódó írások

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban

2024. április 18. 15:00

Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában

2024. április 11. 10:00

József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem

2024. március 22. 12:30

A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Zielinski Szilárdra, a hazai vasbetonépítés úttörőjére emlékeztek

2024. április 27. 16:00

Zielinski Szilárd építész, út- és vasúttervező mérnök, egyetemi tanár a vasbetonépítés egyik úttörőjeként számos emblematikus építményt adott a városnak. Halálának 100. évfordulóján megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben, a felújított sírjánál.

Újra jár a zugligeti Libegő

2024. április 27. 14:00

Április 27-től újra jár a Zugligeti Libegő, amelynek befejeződött a karbantartása. A Libegő Zugliget és a János-hegy között szállítja utasait, a két végállomás közötti 262 méter a szintkülönbség.

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es

2024. április 26. 9:00

Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

³⁷ ⁰ ⁰

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

⁵⁷ ⁰ ⁰

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

⁹⁶ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

¹⁰³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁴⁸ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹⁵⁸ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁶ ⁷ ³