Amikor egy-egy városrész megújul vagy új negyedek születnek, új utcát vagy épületet adnak át korábbi korokban is szokás volt az éppen regnáló uralkodóról vagy esetleg egy elhunyt korábbi fontos uralkodói személyről elnevezni ezeket.

Ha Budapest történetére visszatekintünk, láthatjuk, hogy a Habsburgok minden politikai ellentét ellenére az elnevezésekben meghatározóan jelen vannak, ez Mária Terézia esetén sem volt másképp. Utcák, terek, intézmények viselték a nevét, szobrok emlékeztek meg a királynőről.

 Mária Terézia királynő az 1740-es években (Forrás: Martin van Meytens festménye, Magyar Nemzeti Múzeum, Festménygyűjtemény)

Akik gyakran utaznak a 4-es és 6-os villamos vonalán mindennap találkozhatnak Mária Teréziára emlékeztető budapesti emlékekkel. Az egyik legkorábban kialakított, belső pesti kerület is Mária Terézia, magyar királynő után kapta a nevét. A korabeli pesti Felső Külváros 1777. november 4-én vette fel a Terézváros nevet, ami mind a mai napig használatban van, a kerület utcanévtábláin is megjelenik.

Budapesti Nagykörút egyik Teréz körúti utcatáblája (Fotó: Lengyel Mária/pestbuda.hu)

A Nagykörút terézvárosi szakaszát is, amely Nyugati pályaudvartól a Király utcáig tart Teréz körútnak nevezték el, utalva a negyven évig trónon lévő királynő emlékére. A Nagykörúton tovább haladva régebben az emberek még egy helyen találkozhattak a Habsburg királynő nevével, ugyanis a Nagykörút és az Üllői út találkozásánál 1845-ben Hild József tervei szerint épült laktanya is Mária Terézia nevét viselte. Még a két világháború között is ezen a néven ismerték, a Rákosi-korszakban lett belőle az 1943-ban meghalt kommunista partizán után Kilián-laktanya, és ez az 1956-os események miatt ma már ebben a formában csenghet ismerősen.

A Ferenc körút és az Üllői út találkozása egy 1904-es képeslapon. Bal oldalon a Mária Terézia laktanya, amely később Kilián laktanya néven vált ismertté (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A nyolcadik kerületi Horváth Mihály tér is egészen 1951-ig szintén Mária Terézia nevét viselte. A téren állt többek között a Gyermektanulmányi Múzeum épülete, melynek fő feladata a magyar gyerekek fejlődésének és kulturális fejlettségének bemutatása volt. A téren volt a Mária Terézia-téri elemi iskola is, amely a korábbi szabályozásoknak megfelelően leány és fiúiskolai részleggel is rendelkezett. Az utóbbi két iskolaépületben épületében működik most a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium.

A Mária-Terézia-téri elemi iskola és óvoda, Erdélyi Mór felvétele, 1913-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A közelben található még egy kisebb tér, amely bár nem közvetlenül az uralkodónő nevét viseli, mégis hozzá köthető. A Harminckettesek tere ugyanis a Mária Terézia császári és királyi 32. gyalogezrednek állít emléket, amelyet az osztrák örökösödési háború elején állítottak fel. A királynő halála után a gyalogezred Pest városában állomásozott, így Pest, majd 1873 után Budapest házi ezrede lett.

A Harminckettesek szobra a Harminckettesek terén (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

A fővárosban nemcsak a Nagykörút mentén találhatunk több Mária Terézia emléket, hanem például Budapest XXII. kerületében, Budafokon is. A budafoki Leányka utca 1. szám alatt álló ház falán található egy vörösmárvány emléktábla a következő szöveggel: „Promontor település kegyura a Szent Lipót templom építtetője Mária Terézia 1717-1780 magyar királynő emlékére” „Állította a Savoyai Jenő Asztaltársaság és a Helytörténeti Kör 2000-ben”.

Mária Terézia emléktábla a budafoki Leányka utcai házon (Fotó: Lengyel Mária/pestbuda.hu)

A táblán szereplő Promotor (vagy más helyen Promontorium) Budafok elődje volt, a községet ugyanis a XIX. század végén keresztelték át Budafokra. A zsellérközség lakói évekig az ott található Savoyai-kastély kápolnájába jártak szentmisére, az évek során azonban a település olyan gyors fejlődésnek indult, hogy kinőtte a kápolnát. A területen Mária Terézia gyakorolta a kegyúri jogokat, azaz közvetlenül bele tudott szólni az egyház életébe, fejlődésébe, építkezéseinek lefolytatásába. Így az ő jelentős anyagi támogatásával 1753-ban tették le a Szent Lipót templom alapkövét, amely 1755-re készült el.

A budafoki Szent Lipót templom, amelynek megépültét Mária Terézia szorgalmazta és támogatta (Fotó: Lengyel Mária/pestbuda.hu)

Az uralkodónő nemcsak a templom épületének felépítését támogatta, hanem a szentély vörösmárványból készült oltárát, illetve a Szent Lipótot ábrázoló oltárképet is ő adományozta a közösségnek. Szent Lipót a Habsburgok számára különös jelentőséggel bírt, Ausztria fő patrónusa, a középkori jámbor uralkodó megtestesítője volt, és a Habsburg-uralom ideje alatt ábrázolásokon  Magyarországon is gyakran megjelenő szent.

Az emléktábla állíttatói a Savoyai Jenő Asztaltársaság tagjai létrehozták a Budafoki Történelmi Emlékfalat a volt Savoyai-kastély gazdasági épületének az egyik falán, és mivel a község templomának megépülte a közösség életében nagyon fontos szerepet töltött be, így az emlékfal létrehozásakor úgy döntöttek, hogy ennek is emléket akarnak állítani. A mai napig is olvasható Mária Terézia emléktábla tehát ebből a célból állíttatott 2000-ben.

Budafokon az emléktáblán kívül van egy utca is, mely Mária Terézia nevét viseli. A Nagytétényi út és a Leányka utca között húzódó hosszú, forgalmas utca is a magyar királynőre, a település volt kegyurára emlékeztet.

Budafoki Mária Terézia utca (Fotó: Lengyel Mária/pestbuda.hu)

Mária Teréziáról nemcsak közterületeket, hanem intézményeket is elneveztek. Ilyen volt például a Budapesti VI. Kerületi Magyar Királyi Állami Mária Terézia Leánygimnázium, amely az Andrássy út 65-ös szám alatt működött. Az iskolát 1875-ben alapították és 1921-ben vette fel az uralkodónő nevét, melyet 1946-os átnevezéséig meg is tartott.

Mária Terézia emlékének ápolását nemcsak közterületek vagy intézmények névadásában lelhetjük fel, hanem szobrok állításának formájában is. 2023-ban Budapesten két Mária Terézia szobor található és mindkettő a Parlament épületét díszíti. Az egyik a dunai főhomlokzaton található, a másik a kupolacsarnokban.

Az Országház 1885 és 1904 között épült, homlokzatán összesen 88 szobor található: a Kossuth téri homlokzaton erdélyi fejedelmek és nagy hadvezérek szobrai sorakoznak, míg a dunai homlokzaton a hét honfoglaló vezértől egészen V. Ferdinándig a magyar uralkodók. Mária Terézia szobra az Országház Duna felőli homlokzatán található egy baldachinos szoborkonzolon. Az uralkodónő jobb kezében egy papírtekercset tart, a szobor alkotója, Singer Antal koronával, palásttal ábrázolja. A szoborról állagmegóvás érdekében egy pontos másolat készült, a baldachin alatt ez a másolat tekinthető ma meg, az eredeti szobor restaurált állapotában az Országház árkádsora alatt áll védett helyen.

A kupolacsarnokban, amelyben a Szentkoronát is őrzik a koronázási jelvényekkel együtt, a kupola pillérkötegein a magyar történelem 16 kiemelkedő személyiségének a szobrát láthatjuk. Így helyet kap itt többek között Árpád vezér, Szent László király, Bocskai István, I. Rákóczi György és Mária Terézia is. A kupolacsarnokban ő az egyedüli nő, Habsburgként azonban nincs egyedül, ugyanis III. Károly, illetve II. Lipót szobrai is ott láthatóak. Arról, hogy mely személyek szobrai kerüljenek a kupolacsarnokba, 1892 márciusában hozott döntést az Állandó Országház Építési Végrehajtó Bizottság.

 Mária Terézia királynő szobra két apród kíséretében az Országház kupolacsarnokában (Forrás: OGYH - Országgyűlési Múzeum)

Minden szobor középre, a kupolacsarnok közepe irányába néz, kivéve Árpád fejedelem szobrát, amely oldalra tekint. A legenda szerint Árpád azért fordítja el a fejét, mert azon gondolkozik, mit keres ott a három Habsburg a nagy uralkodók között. Mária Terézia szobrát, amelynek alkotója Köllő Miklós volt, 2 apród veszi körül. A királynő jobbján egy magyar huszár ruhába öltözött apródot találhatunk, szablyával a kezében, tarsolyán a királynő monogramjával. Mária Terézia bal oldalán pedig egy német ruhába öltözött apród áll, aki a koronázási jelvényeket (az országalmát és a jogart), illetve a Szent Koronát tartja a kezében. A szobor horganyöntvényből készült a Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár Részvénytársaság gyárában, míg a színezését, illetve aranyozását Scholtz Róbert műhelyében végezték el. A szobor 1896 januárja óta díszíti az Országház kupolacsarnokát.

Az Országházban nem csak az előbb említett két szobor található a királynőről, hanem egy festmény is. Jantyik Mátyás 1898-ban két vázlatával is elnyerte a főrendi ülésterem díszítésére kiírt pályázatot. Képei az elnöki széksor jobb és baloldalán kaptak helyet: míg balra „Az Aranybulla kihirdetése” című festménye került, addig jobbra a híres „Vitam et sanguinem”, azaz „Életünket és vérünket!” jelenetet ábrázoló kép.

Jantyik Mátyás Vitam et sanguinem című festménye az Országház főrendi üléstermében (Forrás: Wikipedia)

Budapesten még egy szimbolikus helyen állt Mária Terézia szobor: a Hősök terén. A Zala György és Schickedanz Albert által megálmodott Ezredéves emlékmű oszlopcsarnokát szobrokkal kívánták megtölteni. A személyek kiválasztásakor a magyar történelem kiemelkedő uralkodóit, illetve az akkori Habsburg Birodalomhoz tartozás ideológiáját is figyelembe vették az alkotók, így az Árpád-házi uralkodók után 1911-ben Mária Terézia magyar királynő szobrát is elkészítette Zala György.

Minden szobor alatt egy domborművet helyeztek el, amelyen az adott uralkodó uralkodásának egyik fontos eseményét emelték ki (ahogyan a most látható szobrok alá is elhelyezték egy-egy történelmi pillanat képét). Mária Terézia esetében a híres „Vitam et sanguinem” jelenetet ábrázolta a dombormű, amikor a magyar nemesek felajánlották segítségüket az osztrák örökösödési háborúban a fiatal királynőnek.

Mária Terézia szobra és domborműve a Hősök terén (Forrás: Budapest Galéria, Fotótár)

Az első világháború után, a kommün ideje alatt a nem kívánatos Habsburgokat forradalmi erővel eltávolították, így Mária Terézia szobra is kikerült az oszlopcsarnokból. Néhány évvel később azonban visszaállították a lerombolt szobrokat, így a magyar királynő szobra is visszakerült a helyére.

A II. világháború alatt a harcokban megsérült a szobor, majd 1948 után a kommunista hatalomátvétellel a Habsburg-szobrokat ismét eltávolították, és ekkor egy raktárba kerültek. A hosszú évek pihenője után Mária Terézia szobrának kalandos története azonban még nem ért véget, ugyanis 2002-ben Illyés Antal restaurálta, és felállították a Szépművészeti Múzeum aulájában. 2011-ben a szobor ismét új helyre költözött, a Barokk Év alkalmából, illetve az abban az évben kettős évfordulót ünneplő Gödöllő városa megkapta a királynő szobrát, és ekkor került a Grassalkovich-kastély parkjába, ahol a Királydombi pavilon közelében mind a mai napig megtekinthető. Odakerülésének indoka, hogy 2011-ben volt 260 éve, hogy Mária Terézia meglátogatta a kastélyt és annak építtetőjét Grassalkovich I. Antalt, akinek 2011-ben halálának 240-dik évfordulója volt, és ezeket az ünnepeket összevonva ünnepelték meg a szobor felállításával.

Nyitókép: Mária Terézia szobra két apród kíséretében az Országház kupolacsarnokában (Forrás: OGYH - Országgyűlési Múzeum)