Budapest

Amikor az állam beszállt a bérházépítésbe – Lakásgondok a XX. század elején Az otthonteremtés régen a mainál is nagyobb kihívást jelentett elődeink számára, a budapesti lakáshelyzet a főváros robbanásszerű népességnövekedése miatt a XX. század elejére kritikussá vált. A probléma megoldását a székesfőváros és az állam bérházak építésével is segítette.

A metróberuházások gyorsításáról döntöttek 50 éve Ötven éve az akkori kormány nagyszabású metrófejlesztési terveket fogadott el. A szocilaista gazdasági modell még nem fulladt ki teljesen, ezért azt gondolták, hogy a következő évtizedben nagyon sok pénzt tudnak metrófejlesztésre szánni. Az élet azonban felülírta a terveket.

Sétálóutcákat alakítanak ki Terézvárosban Zöld területek és közösségi terek veszik át több VI. kerületi utcában a parkoló autók helyét. Fákat ültetnek, dézsákban bokrokat és padokat helyeznek el, kiszélesítik a járdákat, zsebparkot is kialakítanak.

Elkészültek az Igazságügyi Palota dísztermének színes üvegablakai A Hauszmann Alajos által tervezett és az 1896-os millenniumi ünnepségek keretében átadott Kossuth téri Igazságügyi Palota folyamatban lévő felújításának keretében elkészültek az épület dísztermének színes üvegablakai. Archív fotók alapján rekonstruálták őket, nagy részük már a helyére került.

Petőfi sógora, a magyar irodalomtörténet csillaga – A 200 éve született Gyulai Pál pesti lakóháza A reformkor írói és költői a mai napig meghatározzák nemzeti kultúránkat, fontosságukat nem lehet eléggé hangsúlyozni. Petőfi vagy Vörösmarty munkásságát már a kortársaik elkezdték feldolgozni, közülük kiemelkedik Gyulai Pál. Petőfi feleségének, Szendrey Júliának a testvérét vette feleségül, igaz, csak a költő halála után. Együtt költöztek Pestre, a mai Bródy Sándor utcába, ahol a neves irodalomtörténész közel fél évszázadig lakott.

Árral szemben – Gőzhajó vitte Pestről a magyar gabonát A gőzhajózás a Dunán nemcsak azt jelentette, hogy kényelmesebben lehetett eljutni Bécsből Pestre vagy vissza, de nagyon jelentős gazdasági érdekek fűződtek ahhoz, hogy a Dunán az árral szemben is megbízható, olcsó szállítás épüljön ki, ezért is támogatta szinte mindenki a dunai gőzhajózást 195 évvel ezelőtt. A menetrendszerű közlekedés 1831 februárjában indult el.

Egy özvegyasszony végakaratából született a most értékesített Árpád Kórház Bár az egykori Árpád Kórház épületegyüttese vevőre talált a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elektronikus árverésen – ráadásul rekordáron, 1,74 milliárd forintért –, az Árpád úti bejáratnál még mindig az „Eladó” tábla fogadja az arra járót. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az 1920-as évek végén épült, Jendrassik Alfréd által tervezett épület sorsa. Azt viszont ismerjük, miként lett egy özvegyasszony végakaratából előbb húszágyas Újpesti Szegény Gyermekkórház, majd városrészeket ellátó egészségügyi intézmény.

A jégpálya kapta a vizet a vári lakosok helyett Budapesten a XIX. század második felében nagyon népszerű volt a korcsolyázás. Annyira, hogy a jégpálya kialakítása miatt több ezer embert hagytak három napra víz nélkül.

Már a tetőt építik a budavári palotán Az újjáépítés alatt álló Budavári Palota északi szárnyán megkezdődött a manzárdkupola acélszerkezetének építése. Ennek látványos eleme a manzárdtető és a kupolák tartószerkezeteinek beemelése. A kivitelezés utolsó fázisában kerülnek fel a tetőablakok, a padlásbevilágítók, a trófeumok, valamint a csúcsdíszek.

Ybl Miklós Duna-parti Vámházából 75 éve lett pesti egyetem Az egykori Fővámház, az Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz palota a II. világháborúban súlyosan megsérült. Szerencsére nem bontották el, hanem 1951-re átépítve helyreállították, és új funkciót kapott: ide költözött az önállóvá vált Közgazdaságtudományi Egyetem. Az egyetemisták 1951. január 25-től vehették birtokba az új épületüket.

Sósborszeszgyárból épült Budafokon a Kós Károly stílusát idéző városháza A budafoki városháza falai között egykor a híres Brázay-gyár működött, a múlt század első évtizedeiben itt állították elő a világhírű sósborszeszt, amelyért a kor írói és közéleti hírességei is rajongtak. Az egykori gyárépületből két budafoki szakember elképzelései által született meg az a középület, amely hármas árkádíves bejáratával, a homlokzat középső részének magas, keskeny ablakaival, boglyaíves nyílásaival, tornyaival leginkább Kós Károly népies ihletésű építészeti stílusát idézi. A ma már műemléki védettségű épület elődje száz évvel ezelőtt került Budafok tulajdonába. Akkor, amikor a frissen városi rangot kapott településnek új városházára volt szüksége.

Átadták az Esterházy Péter otthonából kialakított alkotóházat A magyar kultúra napján adták át az Esterházy Péter egykori rómaifürdői otthonából kialakított alkotóházat. A 2016-ban elhunyt Kossuth-díjas író Emőd utcai villája mostantól az irodalom szolgálatában áll: külföldi írókat, műfordítókat fogad, és kulturális rendezvényeknek biztosít teret.

Peronkapuk helyett villamosjegy Negyven éve változott meg a fizetési rend a metróban. Az addigi peronkapuk helyett, amelyekbe pénzérmét kellett dobni, megjelentek a jegykezelő automaták. A változtatás egyik célja a zsúfoltság enyhítése volt, de a mélyebb ok a viteldíjak emelkedésében volt kereshető.

Buda új vízműve, ami drága volt, de rossz A régi, elavult vízrendszert kívánta Buda városa megújítani, amikor 1855-ben új vízmű építéséről határozott. 1856. január 16-ra el is készült, és valóban növelte a vízellátás mennyiségét, de igazi megoldást, azaz megfelelő mennyiségű és tiszta vizet nem tudott adni. Az akkor új kútról már korábban írtunk itt a PestBudán, most arra térünk ki, mi volt a baj ezzel a rendszerrel.

Az első női autóbusz-vezető Budapesten Az első női autóbusz-vezető Budapesten 75 éve állt munkába. Az 1950-es években egyre több, korábban férfiaknak „fenntartott" munkakört töltöttek be nőkkel, akkor is, amikor esetleg a feltételek erre alig voltak alkalmasak. Az első autóbusz-vezető hölgyet pár társa követte, utána negyedszázadig megint nem voltak női buszsofőrök Budapesten.

Verseny a jéggel 80 évvel ezelőtt A Kossuth híd építői halálos versenyt folytattak az idővel és az időjárással 80 évvel ezelőtt. A tét az volt, hogy előbb lesz-e kész a híd, mint ahogy az ideiglenes hidakat elviszi a zajló jég. A jég 1946. január 11–12-én valóban pusztított, de az új híd átadása napokra volt.

Citadella, Vár, múzeumok, egyetem: ezek a legfontosabb építkezések Budapesten 2026-ban Év eleje lévén idén is összegyűjtöttük azokat a fontosabb budapesti építkezéseket, épületeket, amelyek már a befejezésükhöz közelednek, és nemsokára átadhatják őket, amelyek 2026-ban is folytatódnak, és olyanokat is, amelyek hosszú ideje húzódnak – az új évben talán ezek is újrakezdődhetnek.

Új tanösvényt adtak át a Budakeszi Vadaskertben Elkészült a Budakeszi Vadaskert új tanösvénye, amely a városközeli erdők világába enged betekintést. Az öt kilométer hosszú, tíz állomásból álló útvonalon kilátóterasz, változatos élőhelyek és erdei élménypontok várják a kirándulókat.

Ilyen volt egy hordógyáros villája az előző századfordulón Egy gazdag hordógyáros építtette a XIX. század végén, majd a mindenkori budafoki polgármester lakása lett a XXII. kerületi Városház téren álló Fáber-villa. A helyi védettség alatt álló, önkormányzati tulajdonú épületet kívül-belül teljesen rendbe hozzák, felújítják a homlokzatot, a tetőt, kicserélik a nyílászárókat, a kőelemeket is rekonstruálják.

Akik elsőként akarták a Várhegyet átfúrni – A Budai Alagút Társaság megalapítása A Budai Alagút Társaság első ülésére 1846. január 4-én került sor. A társaság elnöke Széchenyi István lett, és a cél nem volt más, mint átfúrni a Várhegyet, hogy a Lánchidat könnyebben el lehessen érni. De miért nem építették a hidat olyan helyre, ahol nem kellett volna alagút hozzá?

Egykor a városképet is meghatározták, mára a forgalomból is kivonták az utolsó Ikarusokat A BKV az év végével kivonja a forgalomból az Ikarus 412-es autóbuszait. Ehhez kapcsolódva azt idézzük fel, hogyan uralták, majd tűntek el lassan a budapesti városképből az Ikarus buszok.

Az első karácsony a háború után – Így ünnepelt Budapest 80 éve Megkönnyebbülten, de nem felhőtlenül élték meg az emberek 1945 karácsonyát: végre eljött a béke, de a város romos volt, a gazdasági helyzet nehéz, a pénz kevés, a veszteség elviselhetetlenül nagy. Díszes külsőségek híján ugyan, de az ünnep mégis felcsillantotta a reményt, hogy az új világ jobb lesz annál, mint ami az elmúlt években volt. Az aggasztó jelek azonban már ekkor megmutatkoztak.

A kerékpárok kitiltása a belvárosból Kilencven évvel ezelőtt gyakorlatilag kitiltották a kerékpárokat Budapest belvárosából, sőt a hidakon való közlekedésüket is megnehezítették. A szabályszegőkre akár 200 pengős büntetés is várhatott.

A Szabadság tér vonzásában – Árverezik a székesfőváros egykori közlekedési társaságának székházát A Szabadság tér szélén, az ikonikus óriások árnyékában megbúvik egy kisebb, de nem kevésbé takaros épület. Sorsa a szomszédaihoz hasonlóan igen fordulatos, eredetileg ugyanis a mai BKV elődje, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság építtette, az utóbbi másfél évtizedben viszont a Nemzeti Adó- és Vámhivatal használta. A közelmúltban több belvárosi középülethez hasonlóan ezt is árverésre jelölték ki.

Átadták az állami építészeti díjakat a Pesti Vigadóban Kós Károly születésnapján, december 16-án a Magyar Építészet Napja alkalmából rangos díjakat adtak át a Pesti Vigadóban. A csak egyszer elnyerhető Kós Károly-életműdíjat Balázs Mihály vehette át, az Ybl Miklós-díjat három építész kapta meg.

A szántóföld közepén épült a cinkotai buszgarázs Ötven évvel ezelőtt, 1975. december 15-én vette birtokba Cinkotán az új buszgarázst s benne az új buszokat a BKV. A korszerű járművek és a korszerű telephely hozzájárult ahhoz, hogy a BKV jobban ki tudja szolgálni a budapesti közlekedési igényeket.

Már készül a Honvéd Főparancsnokság díszes homlokzati oszlopsora Süttői mészkőből készültek azok a monumentális, díszes faloszlopok, amelyek hamarosan a Honvéd Főparancsnokság külső homlokzatának két emeletet átfogó látványos elemeiként jelennek meg. Több darabban érkeztek a helyszínre, beépítésük megkezdődött. Ezek a háromnegyed oszlopok tartják majd az épület legfőbb ékességét, a már elkészült timpanont az abban lévő szoborcsoporttal.

Átadták a megújult Bethesda Gyermekkórházat A Bethesda Gyermekkórház főépületének homlokzatát és belső tereit felújították, a főbejárat és a váróterek is megszépültek. Ezenkívül komplex informatikai fejlesztést hajtottak végre, és létrehoztak egy új betegirányító központot.

Az első gőzvasút első próbamenete Ünnepélyes keretek közt tartották meg az első magyar gőzvasút első egy mérföldjén a próbameneteket 1845. november 10-én. A próbán József nádor is részt vett, aki több száz más kiválasztottal együtt 14 perc alatt elvonatozhatott Pestről Rákospalotára.