2016. április 5. 16:29

A budai Vár újjáépítését célzó Nemzeti Hauszmann Terv első ütemében májusban megkezdődhet a lovarda visszaépítése. Jó ütemben halad a Szent István-terem rekonstrukciójának előkészítése is.

A budai Vár rekonstrukcióját célzó Nemzeti Hauszmann Terv első ütemének részeként már májusban megkezdődhet az egykori lovardaépület újjáépítése, de jó ütemben halad a projekt többi elemének előkészítése is – közölte L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt beruházásokért felelős államtitkára, a projekt miniszteri biztosa a Nemzeti Hauszmann Terv Társadalmi Testületének keddi ülésén.

L. Simon László felidézte, hogy a közelmúltban hárman kiléptek a társadalmi testületből, ami szerinte rendkívül izgalmas polémiát eredményezett a sajtóban és a szakmai fórumokon, új tagokként pedig Visy Zsolt régész, Mártonné Máthé Kinga, a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója és Benyó László műemlékvédelmi szakmérnök csatlakoztak. Beszámolója szerint lezárult a lovarda közbeszerzési eljárása: március 31-ig öt ajánlat érkezett, ezeknek az értékelése várhatóan a hónap végéig tart, majd májusban kezdődhet az építkezés. Megtörtént a Csikós-udvar régészeti feltárása és geodéziai felmérése, a Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső engedélyezési tervei is elkészültek, így rövidesen indulhatnak ezek a közbeszerzési eljárások is.

Hozzátette, hogy jó ütemben halad a Szent István-terem rekonstrukciójának előkészítése is: megkötötték a szerződést a Zsolnay gyárral, valamint zajlik a textiles közbeszerzés előkészítése. Az egykor a palota egyik legszebb enteriőrjével rendelkező termének rekonstrukciója komoly tudományos háttérmunkát igényel, amely kötetek formájában publicitást kap, ahogy a Nemzeti Hauszmann Terv honlapján és kiadványain keresztül a nyilvánosság is nyomon követheti majd az egész projektet. L. Simon László kiemelte a Stöckl-lépcső újjáépítésének fontosságát: elmondása szerint évente 3,5 millióan érkeznek a várba turistabusszal, és noha a barlangrendszer védelme érdekében csak kisebb járművekkel dolgoznak majd, a felújítások miatt teherautók is közlekednek majd ezen a területen, így felértékelődnek a gyalogos megközelítések.

A projekt eddigi elemeit márciusban új kormányhatározat egészítette ki, ez 1 milliárd forintot rendel a lovardát kiszolgáló istállóépületre, valamint 800 milliót a Karakas pasa tornyának rekonstrukciójára. A Palota út-Csikós-udvar-Hunyadi-udvar közötti akadálymentes közlekedési tengely létesítésére, illetve a két udvar közötti, támpilléres várfal újjáépítésére 1,5-1,5 milliárd forintot biztosít a kormány – közölte az államtitkár.

Hozzáfűzte, hogy a Csikós-udvar alatt épített, új mélygarázst várhatóan nyárra birtokba is vehetik az autósok, miközben már a beruházás következő ütemén dolgoznak. A most elkészült rész szolgálja majd ki a turistákat, a bővítést pedig a Miniszterelnökség használhatja majd, így az oda érkezők közül csak a protokollvendégek és a miniszterek hajthatnak autóval a várba. Mint emlékeztetett, a Várkert Bazár alatt már üzemel egy 300 férőhelyes mélygarázs, így a déli összekötő rész felújítása után ebből az irányból is többféle módon megközelíthető lesz a palota.

L. Simon László kitért a 2017-es költségvetés keretében elvégezni kívánt beruházásokra is. Forrást szeretnének többek között az E és az F épület közötti nyaktag, azaz a déli összekötő rekonstrukciójára, az itteni közlekedési útvonal kialakítására, a Budapesti Történeti Múzeum gépészetének felújítására és áthelyezésére, az F épület homlokzati rekonstrukciójára, nyílászáróinak cseréjére és tetőrekonstrukciójára, valamint a déli kert, a gyilokjáró és a Buzogány-torony felújítására és látogathatóvá tételére.

Nincs szó arról, hogy meg nem valósult hauszmanni terveket szeretnének felépíteni, nem is tudni ilyen tervekről – hangsúlyozta az államtitkár, hozzáfűzve: a szocializmus idején épített, ebben a formájában a középkorban sosem létezett Buzogány-tornyot ugyanakkor meghagyják mai formájában, mert a budapestiek mára megkedvelték. Elmondása szerint a palota rekonstrukcióját azért az F épülettel kezdik, mert ott nem valósult meg a 2. világháború után olyan súlyos átépítés, mint az A épület esetében, így gyorsan látványos eredmény érhető el, és nem kell hozzá kiköltöztetni az Országos Széchényi Könyvtárat sem.

Tervbe vették továbbá a 2017-es költségvetési keretből a Szárazárok feltárását és látogathatóvá tételét, itt ugyanis a projekt eredményeképpen földalatti látogatótér jönne létre, ahogy forrást szeretnének a Palota útra néző teljes Ybl-támfal felújítására, később pedig az Öntőház utcai támfalra és lépcsőre is. Ebben az ütemben valósulna meg a Magyar Nemzeti Levéltár épülete melletti teherelosztó lebontása is: itt súlyos környezetvédelmi tehermentesítésre is szükség lesz, mert az épület tele van azbeszttel – számolt be a rekonstrukció egyik polgárvárosi eleméről.

L. Simon László hangsúlyozta: a palotába minisztériumok nem fognak beköltözni, ott palotamúzeumot alakítanak majd ki, így a Budapesti Történeti Múzeum foglalhatja el az épület többi szárnyát is, míg a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár korszerű, új otthont kap.

(MTI)

vissza a teljes nézetre