Brezina Rezső

Nincs találat "Brezina Rezső" címkével

Szabadszavas keresési találatok
Az Astoria építésze – 150 éve született Hikisch Rezső Hikisch Rezső nem tartozik az igazán ismert építészeink közé, de a főváros egyik legfontosabb kereszteződésében álló művéről mindenki hallott már, aki valaha is járt Budapesten. Az viszont talán még a helyieknek sem feltétlenül egyértelmű, hogy a közlekedési csomópont az Astoria Szállóról kapta a nevét, mely egyébként remekül tanúskodik tervezőjének munkásságáról.
Mauzóleum, víztorony, telefonközpont – Ray Rezső Vilmos építészeti munkássága Kevésbé ismert építőművészünk a 150 évvel ezelőtt született Ray Rezső Vilmos, aki mintegy harminc saját tervezésű, illetve átalakított épülettel gazdagította Budapestet. A kerek évforduló alkalmából összegezzük tevékenységét, felidézve legegyedibb munkáit, köztük a főváros egyik legkülönlegesebb síremlékét, egyik legszebb víztornyát, illetve legnagyobb telefonközpontját is.
A Golgota tértől a Rezső térig – Egy keresztút XX. századi kálváriája A húsvéti ünnepkör hagyományos eleme a nagypénteki keresztút, amivel Krisztus kínszenvedésére emlékezünk. A keresztutakat, vagyis kálváriákat magaslatokra szokás építeni, hiszen Jézusnak is a Koponyák hegyére, a Golgotára kellett felmennie. Pesten jobb híján Józsefváros külső részére került a kálvária, amely Budapest ostromakor súlyos sérüléseket szenvedett és később az épen maradt darabjait a Rezső térre szállították.
Erőteljes díszítettség szecessziós elemekkel – A 100 éve elhunyt Schütz Rezső bérpalotái Idén 100 éve, 1925. június 29-én hunyt el Schütz Rezső, a korai szecessziós építészet egyik hazai képviselője, aki a dualizmus korában Budapest bérházainak sorát tervezte. Házai, noha legtöbbjük kissé megváltozott, ma is meghatározzák a főváros arculatát. Az egyik legismertebb munkája a Mátyás pincének otthont adó palota a Március 15. téren. Cikkünk Schütz Rezső életművét tekinti át.
A szecessziós építészet mestere volt, de elhagyta a tervezőasztalt – Száz éve hunyt el Waczula Rezső A XX. század elejének hazai építésztársadalma számos különleges személyiséggel büszkélkedhetett. Sokan nemzetközi hírnevet szereztek maguknak, még többen voltak olyanok, akik városképünket máig meghatározó életművet hagytak az utókorra. Olyanok is akadtak, akik néhány különlegesen szép alkotás után pályát változtattak, nevük pedig a feledés homályába merült. Közéjük tartozik a 100 évvel ezelőtt elhunyt Waczula Rezső is.
Száznegyven éve nyitotta meg kapuit az Országos Erdészeti Egyesület székháza A történelmi Magyarország területén hatalmas erdőségek terültek el, így nem meglepő, hogy már a kiegyezés előtt megalakult Pesten az Országos Erdészeti Egyesület, amely a legelső nagy országos szakmai civil szervezetek közé tartozott. A hazai egyesületi élet XIX. század végi szárnyalását mutatja, hogy sorra épültek fel a szervezetek elegáns székházai. Az erdészeti egyesület az épülő Országház közelében talált telket.
Amikor az állam beszállt a bérházépítésbe – Lakásgondok a XX. század elején Az otthonteremtés régen a mainál is nagyobb kihívást jelentett elődeink számára, a budapesti lakáshelyzet a főváros robbanásszerű népességnövekedése miatt a XX. század elejére kritikussá vált. A probléma megoldását a székesfőváros és az állam bérházak építésével is segítette.
A Regent-ház építése és felrobbanása Budapest ostromakor Máig nem derült ki, hogyan robbant fel Budapest ostromakor, 1945 januárjában az alig tíz évvel korábban épült Margit körúti Regent-ház, amely Budapest egyik híres, magas presztízsű, modern bérháza volt. A nyolcvan évvel ezelőtti pusztító detonáció idején, amelynek során a földszinti lőszerraktár megsemmisült, közel háromszáz ember tartózkodott az épület alatti óvóhelyiségekben.
A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.
Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

További cikkeink