Luxemburgi Zsigmond
Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei
2024. április 3. 15:00
A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.
Régészeti feltárás a Várban: újabb leletek mesélnek a középkori Budáról
2023. április 5. 16:00
Szerencsénk van, hogy a középkorban a Várhegyen lakók a sérült, feleslegessé vált tárgyaikat a pincék üregeibe vagy kiszáradt kutakba dobálták, mert a régészeti feltárások során felszínre lehet hozni ezeket. Ma felbecsülhetetlen értéket képviselnek, mert általuk még több ismeretet kaphatunk arról, milyen volt az élet a régi Budán az 1200-as évek végén vagy a későbbi századokban. A közelmúltban a Szent György tér északi részén kerültek elő a föld alól középkori régészeti leletek, többségük hat-hétszáz éves.
A Budavári Palota Zsigmond kori útját találták meg a régészek
2022. szeptember 2. 18:00
Luxemburgi Zsigmond korából származó, XV. század eleji út nagy felületű részletét tárták fel a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai a Budavári Palotánál, a Savoyai-terasz alatti területen. Középkori és a kora újkori rétegek is megfigyelhetők a feltárt útrészleten.
Séta a történelemben – Hogyan lett Budán várból királyi palota?
2020. június 13. 11:00
A Budavári Palotát mindenki ismeri, de azt már talán kevesebben tudják, hogy Nagy Lajostól Luxemburgi Zsigmondon, Mátyáson és Mária Terézián át Ferenc Józsefig számtalan uralkodó palotájának fennmaradt részeit megtekinthetjük a falai között. Hogyan pusztult el a fényes középkori palota, és hogyan bukkantak rá elfeledett Atlantiszként a XX. században? Bemutatjuk!
Nagy név, nagy lomb (I. rész)
2019. november 21. 10:00
A fa túléli az embert. Valószínűleg ez a banális igazság az alapja annak, hogy kialakult az emlékfák ültetésének gyakorlata – és nem is gondolnánk, milyen régi és szerteágazó gyakorlat ez! A budapesti fák nyomában most az emlékfákat próbáltuk sorba szedni.
További cikkeink
Február közepén indul a Flórián téri felüljárók felújítása
A Flórián téri felüljárók felújítása február 14-én veszi kezdetét, a 2026 tavaszáig tartó munka pedig jelentős forgalomkorlátozással jár majd. A két felüljárón nem párhuzamosan dolgoznak majd, így egyet végig használhatnak majd az arra közlekedők.
A pest-budai állóhíd vámmentessége
A budapesti hidakon 1918-ig fizetendő díj nem a híd használatának díja volt, hanem egy középkori eredetű útvámfajta, és mint ilyen, beletartozott a magyar nemesség évszázados adómentességi kiváltságába. Azonban 1835. január 24-én az országgyűlés főrendi háza is elfogadta, hogy legalábbis ebben az esetben kivételt tesznek.
A pesti mágnásnegyed Janus-arcai
A pesti mágnásnegyednek – más városrészekhez hasonlóan – léteznek olyan ábrázolásai, amelyek a városrész fejlődésének azokról az egyedi pillanatairól szólnak, amikor a múlt és a jövő egy képben, együttesen van jelen. Úgy, mint a rómaiak ősi istene, Janus, aki egyik arcával a múltba, a másikkal viszont a jövőbe tekint. A január hónap névadója kapcsán a városrész kiépülésében megjelenő képi ellentétekről szólunk.