MTA

150 éve született Cholnoky Jenő, az egyik legnagyobb magyar földrajztudós Nap mint nap elmegyünk épületek mellett, amelyek múltjáról semmit nem tudunk. Valószínűleg ilyen a Rákóczi út 29. – Gyulai Pál utca 1. – Stáhly utca 4. által határolt háztömb is, amelyet azért kerestük most fel, mert 100 évvel ezelőtt, 1920-ban költözött ide a híres földrajztudós, Cholnoky Jenő, aki nem mellesleg ma éppen 150 éve született. Munkássága hatalmas, mégis leginkább Kína és a Balaton tanulmányozását kötik a nevéhez. Cikkünkben budapesti kötődéseit is bemutatjuk.

Naponta elsétálunk az épületei mellett, de nem ismerjük a nevét – 150 éve született Hültl Dezső építész Hültl Dezső budapesti épületei kevéssé ismertek, holott a tervező nem ezt érdemelné. Az elmúlt években a fővárosi építészet iránt érdeklődők mégis többször találkozhattak a nevével, ugyanis a Kossuth tér rekonstrukciója során az eredeti Hültl-féle homlokzati tervek alapján építették fel a parlament új, Szabad Györgyről elnevezett irodaházát. Születésének 150. évfordulóján érdemes körbesétálni a fővárosban, és megtekinteni szép épületeit, az általa tervezett bérházakat, templomot, iskolát, kórházat, szanatóriumot vagy a bevásárlóközponttá alakított buszgarázst: ezeket ma is nap mint nap használjuk, vagy naponta elsétálunk mellettük Pesten és Budán.

Új kötetben mutatják be az Akadémia palotáját Az 1865. december 11-én megnyitott akadémiai palota Budapest várostörténetének és építészettörténeti fejlődésének fordulópontján született, a historizáló reneszánsz építészet egyik első példájaként.

Szobrot kapott Lajtha László zeneszerző Az MTA Zenetudományi Intézetében avatták fel Lajtha László (1892-1963) Kossuth-díjas magyar zeneszerző, népzenekutató szobrát.

Itt a Hidak és Hídépítők napja Hídépítés tésztából és fából, kiállítások, emlékülés és tárlatvezetések is várják az érdeklődőket a Hidak és Hídépítők napja elnevezésű rendezvényen szombaton, a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtti parkolóban.

Trianon körülményeit vizsgálják Akadémiai kutatócsoport vizsgálja az 1920-as trianoni békeszerződés körülményeit, így például az első világháború utáni katonai összeomlást és a haderő leszerelését, a közellátás problémáit és Trianon emlékezetét. Az Ablonczy Balázs történész vezetésével tavaly létrejött MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoportról az Akadémia honlapján olvasható tájékoztató.

Új MTA-intézmény épült Közel 20 ezer négyzetméteres új épületet kap a Magyar Tudományos Akadémia, a humán tudományok kutatóházaként.

Az Akadémia is megnyitja a kapuit A Magyar Tudományos Akadémia épületét és képtárát is bejárhatják a látogatók a június 25-i Múzeumok Éjszakáján.

'56-ról konferenciáztak az Akadémián 1956 után a vazallusállamok elfogadták a tartós szovjet uralmat, de Moszkva is megértette, hogy engednie kell bizonyos kérdésekben – hangzott el az Akadémián.

Bartók Bélát ünnepli az MTA is „A nemzeti hagyományokhoz való hűség nem bezárkózás” – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök az MTA Zenetudományi Intézet Bartók-kiállításának megnyitóján. Az új kiállítások közelebb viszik a látogatót Bartók világához, segítik megismerni és megérteni az életművet.

A pesti mohikán – Akác a Lánchídnál Az illendőség úgy kívánja, hogy a nevezetes fákról szóló sorozatunk második darabjaként Pest legöregebbnek tartott akácfájáról szóljunk. Már csak azért is, mert ez a matuzsálem már mankóra támaszkodva dacol az idővel.