Budapest messze ható vonzereje – Külföldi építészek alkotásai a fővárosban

Írta: Bodó Péter

2022. január 12. 12:00

Budapest a világ egyik legszebb fővárosa, amit elsősorban a páratlan fekvésének köszönhet. A külföldiek ma sem tudnak betelni a látvánnyal, talán ennek is szerepe lehet a nemzetközi építészeti tervpályázatok iránti általános nagy érdeklődésben. A legújabb nemzetközi tendert a Nyugati pályaudvar és környezetének megújítására hirdették meg. Ennek apropóján visszatekintünk az időben, bemutatunk néhány jelentősebb alkotást, amelyeket külföldi építészek terveztek.

A 19. század elején Pest és Buda építészetét is külföldi gyökerű, de már hazánkban született építészek határozták meg: elsősorban Hild József és Pollack Mihály. Gróf Sándor Vince a budai Szent György téren építendő palotáját viszont valószínűleg a bécsi Udvari Építészeti Igazgatóság vezetője, az osztrák Johann Aman tervezte. Bár írott forrás nem bizonyítja, de a kivitelezést feltételezhetően már Pollack Mihály irányította, és a belső terek is az ő tehetségét dicsérik. A klasszicista épület homlokzatát domborművek díszítik, timpanonjában pedig római számokkal olvasható a végleges átadás éve. 1867 után a mindenkori miniszterelnök székhelye volt, 2003 óta pedig a Köztársasági Elnök Hivatala használja.

Valószínűleg a bécsi udvari építész, Johann Aman tervezte a Sándor-palotát (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A reformkorban gróf Széchenyi István meghívására érkezett hazánkba két angol mérnök: Adam Clark és William Tierney Clark. A legnagyobb magyar élete főművének, a Pestet és Budát összekötő hídnak a megtervezésére őket kérte fel. Azonos vezetéknevük ellenére nem voltak rokonok, és más pályát is futottak be. A Lánchíd esetében William volt a tervezőmérnök, Adam pedig a helyetteseként a helyszíni építkezést irányította. Utóbbi később vissza is tért hazánkba, és itt alapított családot. William tervei alapján szintén ő vezette a Várhegy alatti alagút építését 1853–57 között.

A Lánchidat Széchenyi István felkérésére tervezte az angol William Tierney Clark​ (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budapest második állandó hídja, a Margit híd tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek, melyen a francia Ernest Goüin diadalmaskodott. Hatnyílásos ívhidat tervezett, melynek vonala a Margit-sziget déli csúcsánál megtörik, így a pillérek mindkét Duna-ág sodrására merőlegesen állnak. Magukat a pilléreket gránittal burkolták, hiszen ez a legtartósabb, a természet hatásainak leginkább ellenálló anyag. Az 1872–76 között megvalósult építmény 607 méter hosszú lett, de 1900-ban még bővítették a szigetre vezető szárnyhíddal is. Eredetileg 17 méter széles volt, de a növekvő forgalom miatt 1935–37 között, majd a II. világháború utáni újjáépítéskor, 1948-ban is szélesítették. Goüin a díszítésre is odafigyelt, és a pillérek homlokzatára hajóorron álló allegorikus női és férfi alakokat tervezett. A szigetnél lévő középső pilléren pedig az ország címere látható.

A Margit hidat a francia Ernest Goüin​ tervezte (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Magyar Tudományos Akadémia gróf Széchenyi István kezdeményezésére már 1827-ben létrejött, de saját épülettel még évtizedekig nem rendelkezett. 1858-ban báró Sina Simon nagy összegű adományt tett a székház emelésére, amit sokan követtek, és így 1860-ra már elegendő anyagi forrás állt rendelkezésre. A tervek beszerzése elsősorban a megfelelő stílus kiválasztása miatt elhúzódott, végül Friedrich August Stüler berlini építész elképzelését fogadták el, aki a velencei neoreneszánszot választotta. Az építkezés 1862 tavaszán indult meg, és 1865. december 11-én tartották meg az ünnepélyes megnyitót. Stüler az épület egészét kővel burkolta, ami újdonságnak számított, hiszen hazánkban a vakolt homlokzat volt az általános. A homlokzati szobrokat is berlini művészekkel készíttette el.

A Magyar Tudományos Akadémia székháza: Friedrich August Stüler berlini építész nyerte meg az építészeti tervpályázatot​ (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A mai Toldy Ferenc Gimnáziumot Ferenc József alapította 1854-ben Budai Császári és Királyi Főreáliskola néven. Új épületét az abszolutizmus éveiben a budai Építési Igazgatóságnál dolgozó osztrák építész, Hans Petschnig tervezte, és 1857–59 között épült fel. A nyerstégla homlokzatú, gótizáló, romantikus stílusú épületet nem fogadták szívesen, ugyanis a gótika mint német stílus élt a köztudatban, így pedig az abszolutizmus németesítő politikájának megnyilvánulásaként tekintettek rá. Bár a gótika valójában francia eredetű, a nyerstéglával burkolt gótikus épületek tényleg az északnémet területekre jellemzőek. A homlokzat anyaga magában hordozza a monotonitás veszélyét, ezt az építész a vörös és sárga harántsávozással küszöbölte ki. Petschnig ezentúl még az épület nyugatra néző főhomlokzatát úgy is mozgalmasabbá tette, hogy a falsíkot előre-, illetve hátraléptette.

A Toldy Ferenc Gimnázium: a budai Építési Igazgatóságnál dolgozó osztrák építész, Hans Petschnig tervezte  (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Vörös és sárga téglákból áll a Dohány utcai zsinagóga is, mely szintén az 1850-es évek második felében épült. Tervezője a szintén osztrák Ludwig Förster volt, aki a zsidóság keleti eredetére utalva az épületet mór stílusban alkotta meg. A Bécsi Képzőművészeti Akadémián tanító építész egyébként pályázaton nyerte el az építkezést. Győzelmében talán annak is szerepe lehetett, hogy korábban ő tervezte a bécsi nagyzsinagógát is. Pesten viszont még azt is túlszárnyalhatta, és végül Európa legnagyobb zsidó imaházát építette fel. Úgynevezett neológ zsinagógáról van szó, ami azt jelenti, hogy szerkezetében a keresztény templomokra hasonlít: belső tere háromhajós, főhomlokzata két szélén pedig tornyok állnak (bár ezeket Salamon király templomának tornyaira történő utalásként is lehet értelmezni). Díszes hagymasisakban záródnak, ami szintén a mór stílust képviseli. A főbejárat fölött nagy méretű rózsaablakon árad be a fény, a mellette nyíló két ablak formái pedig a Tízparancsolat kőtábláit követik.

A Dohány utcai zsinagógát az osztrák Ludwig Förster tervezte (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A belvárosi Rumbach Sebestyén utcában található zsinagógát a szintén osztrák Otto Wagner tervezte 1869–72 között. Az építész később, a századfordulón a bécsi szecesszió legjelentősebb mestere lesz, ezt az épületét azonban még mór stílusban tervezte, hasonlóan a Dohány utcaihoz. Külsejét ugyanúgy a sárga és a vörös sávozás határozza meg – bár anyaga nem tégla, hanem vakolat –, a főhomlokzat szélén pedig tornyok állnak. Közöttük két szintet átfogó, magas fülkékbe ikerablakokat süllyesztett a tervező. A sok hasonlóság mellett számos különbség is megfigyelhető: egyrészt jóval kisebb a mérete, másrészt ez az ortodox irányzathoz tartozik, és belső tere is az ősi elrendezést követi: középpontos elrendezésű, felül pedig nyolcszögletű díszes kupolában záródik, melyet nyolc karcsú vasoszlop tart. A szószék középen helyezkedik el – ez a 2021-es felújítás óta a földbe süllyeszthető – a falakat pedig arany, vörös és kék színű domborművek borítják.

Az osztrák Otto Wagner építész munkája a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Osztrák építész, a kórház- és börtönspecialista Ludwig Zettl tervezte a lipótmezői Országos Tébolyda (később Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet) hatalmas, négyszintes épületegyüttesét is. A komplexumnak nemcsak magassága, de vízszintes kiterjedése is tekintélyt parancsoló, az egyes épületszárnyak több belső udvart is körülfogva terülnek el. Homlokzatát sárga vakolat borítja, az ablakok alatt található növényi díszek, valamint a főpárkány vonalában végigfutó konzolsor is a romantikus stílusról árulkodik. 1868-ban adták át használatra, és ötszáz férőhelyesre alakították ki, de helyet kapott benne a személyzet lakásán túl még színház, úszómedence, kutatólabor és egy kápolna is. Utóbbi színes üvegablakai már a századfordulón készültek annak a Róth Miksának a műhelyében, aki többek között az Országház ablakait is készítette.

Az osztrák Ludwig Zettl tervezte a lipótmezei Országos Tébolyda épületét (később Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet)  2013-ban (Forrás: Wikimedia)

A 19. század második felében egy osztrák építésziroda színházak tervezésére is szakosodott. A Ferdinand Fellner és Hermann Helmer vezette vállalkozás készítette a budapesti Vígszínház terveit is, amely a millenniumra, vagyis 1896-ra épült fel, megnyitóját május 1-jén tartották. A nevéből adódóan elsősorban komédiák játszására szánták, és mivel akkoriban azokat francia eredetűeknek tekintették, az épület stílusát is francia reneszánszban tartotta a tervezőpáros. Ennek megnyilvánulása például a főhomlokzati nagy üvegezett fülke, mely belevág a koronázó timpanonba is. Az épület igen mozgalmas megjelenésű, a főhomlokzat középső traktusa erőteljesen előreugrik, amit felül egy elegáns kupola zár le.

A Vígszínház épülete (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Nyugati pályaudvart – melynek környezete tehát a következő évek során megújul – szintén egy osztrák építész, August de Serres tervezte. A vasútvonal ugyanis ekkor egy osztrák társaság tulajdonában volt, amelyik saját alkalmazottját bízta meg a tervek megszerkesztésével. Az 1874–77 között folyt kivitelezést viszont már nem ő, hanem a francia Eiffel-iroda irányította. Ez lett az ország első vasvázas csarnokú pályaudvar-épülete, melynek szerkezete a tervezőknek köszönhetően nyugati példákat követ. Elől és hátul üvegfalakból áll, két oldalához pedig az indulási, valamint az érkezési részlegek kapcsolódnak. Az indulási részleg – amely a jobb oldalon található – postát és éttermet is magába foglal. Az érkezési részleg kisebb ugyan, de itt helyezték el a díszes királyi várószobát. E kiegészítő építmények nyerstégla homlokzatot kaptak, ami szerencsésen illik a csarnok vázát alkotó vasoszlopokhoz.

A Nyugati pályaudvar napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budapest számos ikonikus épülete tehát külföldi építészekhez kötődik. Hogy a Nyugati pályaudvar és környezetének modernizálását is külföldi vagy pedig hazai stúdió tervezi-e, az még tavasszal ki fog derülni. A pályázat első fordulójára 36 tervezetet neveztek, melyek közül a zsűri a második fordulóba már csak tizenkettőt juttatott tovább. E forduló beadási határideje március 1-jén jár le, a bírálóbizottság pedig egy hónapon belül dönt a nyertesről.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó