Pozsonyból Pestre – Országház-tervek a reformkorban
Az 1825-ben Pozsonyba egybehívott országgyűlés a reformkornak és Magyarország polgári átalakulásának a nyitányát jelentette. Az ezt követő reformkori országgyűléseken merült fel, hogy az országgyűlést Pozsonyból Pestre kellene helyezni és ott új Országházat építeni. Többféle elgondolás látott napvilágot, amelyek végül nem valósultak meg. Az országgyűlés Pesten tartását viszont 1848 áprilisában törvény mondta ki, és júliusban ott is nyílt meg.
Széchenyi István
175 évvel ezelőtt énekelték először ünnepségen a Himnuszt
2019. augusztus 30. 12:00
Az Óbudai Hajógyárban, a Széchenyi nevű hajó keresztelési és vízrebocsátási szertartásán énekelték először nyilvános ünnepségen a Himnuszt, a főváros minden pontjától érkezett sokaság előtt, 175 évvel ezelőtt. Az Erkel Ferenc által megzenésített Kölcsey-vers hatásáról lelkesedve írtak a korabeli lapok 1844-ben. Az „Isten, áldd meg a magyart” kezdetű művet nagyszerűnek, felségesnek, magasztosnak nevezték, amely a szívet és a lelket felemeli.
200 éves hídterv a Dunára – Állandó fahíd kötötte volna össze Pestet és Budát
2019. július 23. 10:00
Egy szakemberekből álló bizottság 1811-ben megállapította, hogy Buda és Pest közé állandó hidat építeni műszakilag nem lehet. Ez a korszak technikai és műszaki ismeretei alapján megalapozott megállapítás volt. Ám alig nyolc évvel később, 1819-ben jelentkezett egy tervező, aki a hatóságok véleményét is megváltoztatta.
Városligeti fasor: egy igazi klasszikus
2019. július 20. 10:00
Viszonylag fiatal vadgesztenyék az út két oldalán, évszázados platánok a kertekben: ilyen most a Városligeti fasor. Egy fasor, amelyen több mint kétszáz éve járnak a fővárosiak.
Így alakultak ki Budapest kikötői
2019. február 4. 11:22
A pestbuda.hu-n is megírtuk, hogy kikötőfejlesztési program indul a Dunán. Ismerje most meg velünk ennek kapcsán a Duna-parton épült kikötők történetét.
„Fővárostok nevét Budapestre kellene változtatni” – Tudta, ki Budapest keresztapja?
2018. november 21. 11:56
„Fővárostok nevét Budapestre kellene változtatni, melly kevés év, sőt hónap mulva olly megszokottan ’s könnyen hangzanék mint Bukarest, ’s igy két város egyesülne, melly most nem legjobb szemmel nézi egymást.” Nem csak a Lánchidat, az Akadémiát, az Óbudai Hajógyárat, a pesti terek fásítását, a lóversenyt, a budapesti malomipart köszönheti Budapest Széchenyi Istvánnak, hanem magát a főváros nevét is.
Két évszázada fejlesztik bizottságok Pestet és Budát
2018. október 20. 19:54
1808 októberében alakult meg az első bizottság Pest fejlesztésére. A bizottságok tevékenységükkel máig meghatározták a főváros fejlődési irányait és klasszikus városképét.
Pest első platánja és sétatere
2018. október 19. 12:26
Egy emlékmű áll az V. kerületi Szabadság tér sarkán: talán nincs a világon párja. Azt a pillanatot örökíti meg, hogy egy dúsgazdag gróf felesége fát ültet. Ide invitáljuk most fákról szóló sorozatunkban a pestbuda.hu olvasóit, hogy Széchenyi István platánjainak nyomába eredjünk.
A Gellért-hegy kistesója: kilátszik az Ínség-szikla a Dunában
2018. augusztus 15. 8:13
Ha tartós hőség és aszály van, a folyók is apadni kezdenek. És ha a Duna eléri a nagyjából egyméteres vízszinthatárt Budapestnél, a híradásokban rendre megjelenik egy kis zátony. Ez az Ínség-szikla, ami a Szabadság hídtól északra, a Gellért-hegy lábánál áll a mederben.
Ki mászott fel Will Smith előtt a Lánchídra?
2018. július 20. 7:05
A Lánchíd láncai pár napja Will Smith akciója miatt a világ figyelmének középpontjába kerültek. Azonban 170 évvel ezelőtt más miatt kerültek a figyelem középpontjába a láncok.
Hajót a hídon át? – a Lánchíd titkai
2018. június 4. 10:58
Tudta, hogy a Lánchídon tilos volt hajót átvontatni? Így szabályozták a Lánchíd működését az építkezés kezdetén a hídvámtól a befagyott Duna használatáig.
Száznyolcvan éve tarolta le Pest-Budát a nagy árvíz
2018. március 13. 12:01
Pest történetének egyik legsötétebb napja 1838. március 13-a. Az ekkor kezdődő áradás március 15-ig egyszerűen letarolta Pestet és Buda alsóbb részeit.
Az angliai kis Lánchíd és a kétkedő mérnökök: így született meg a Lánchíd terve
2018. március 2. 8:45
Széchenyi István a társaival végiglátogatta Anglia legnevesebb mérnökeit, hogy megtalálják a pest-budai Duna-híd legjobb tervét és tervezőjét. Így formálódott a Lánchíd terve 1832 őszén a ködös Albionban.
Így tervezett Duna-hidat a Lánchíd előtt egy magyar gróf és egy angol mérnök
2018. február 19. 9:45
A tervek szerint idén elindul a Lánchíd és az Alagút felújítása. A Lánchíd, Budapest jelképe, talán legfontosabb épülete a külsejében nem, de néhány fontos elemében megváltozik, megújul. Most induló sorozatunk a Lánchídhoz kapcsolódó érdekes történeteket mutatja be.
225 éve született Széchenyi István
2016. szeptember 23. 16:50
1791. szeptember 21-én született meg Bécsben Széchenyi István, akit Kossuth Lajos a „legnagyobb magyar” kitüntető címmel illetett, és ő volt az első magyar személyiség, aki Pest és Buda egyesítését szorgalmazta.
Új állandó kiállítás nyílik Nagycenken
2016. szeptember 23. 16:16
Széchenyi István születésének 225. évfordulóján új állandó kiállítással tiszteleg a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum „a legnagyobb magyar” életműve előtt.
Széchenyi-emlékérmét ad ki az MNB
2016. szeptember 20. 15:25
Széchenyi István születésének évfordulójáról ezüst érmékkel emlékezik meg a Nemzeti Bank.
Mai magyarra ültették át Széchenyit
2016. szeptember 14. 13:58
Széchenyi István Hitel című művét újra kiadják, a mai magyar nyelvre átültetve.
Megújulhat végre a Citadella?
2016. február 8. 14:13
Már jó száz éve le-le akarják bontani, de továbbra is velünk van, és se kiköpni, se lenyelni nem tudjuk a Citadella épületét. A Gellért-hegy tetején álló erődítménybe vagy annak helyére már sokan sok mindent megálmodtak Széchenyitől Makoveczig, de most csak egy a biztos: egy megkopott turistacsapda hangulatát árasztja a hely. De most talán tényleg felújítják. Vagy sem.
Pest, Buda, Budapest – Széchenyi álma
2016. február 3. 21:10
„Fővárosotok nevét Budapestre kellene változtatni... Milyen haszon áradna ebből az egyesülésből, milyen virágzó fővárosa lenne Magyarországnak rövid idő múlva!” És a legnagyobb magyar álma valósággá lett.
További cikkeink
Pozsonyból Pestre – Országház-tervek a reformkorban
Az 1825-ben Pozsonyba egybehívott országgyűlés a reformkornak és Magyarország polgári átalakulásának a nyitányát jelentette. Az ezt követő reformkori országgyűléseken merült fel, hogy az országgyűlést Pozsonyból Pestre kellene helyezni és ott új Országházat építeni. Többféle elgondolás látott napvilágot, amelyek végül nem valósultak meg. Az országgyűlés Pesten tartását viszont 1848 áprilisában törvény mondta ki, és júliusban ott is nyílt meg.
Így indult újra a második világháború után a budapesti autóbusz-közlekedés
Nyolcvan évvel ezelőtt, a második világháborús pusztításból ocsúdó Budapestnek égető szüksége volt autóbuszokra, hiszen az ideiglenes hidakon villamosok nem közlekedhettek. A két városrész, Pest és Buda között a tömegközlekedést csak autóbuszokkal lehetett megszervezni, de használható járművek alig maradtak. Ezért volt jelentős, hogy 1945. július 2-án megindult Pest és Buda között az autóbusz-közlekedés.
A Citadella szerepe a második világháborúban
Bár erődként épült a Gellért-hegy sziklacsúcsára 1851–54 között Emmanuel Zitta és Ignaz Weiss tervei szerint a Citadella, fennállásának bő 170 éve alatt legkevesebb ideig ezt a szerepet töltötte be. Soha nem volt a harcok középpontja, sosem ostromolták meg úgy, mint egy igazi, középkori várat, háborúk és forradalmak idején azonban időről időre szerepet kapott a harcokban. Ez a II. világháborúban sem volt másként.