Gróf Széchenyi István és Seilern Crescence másodszülött fia 1839. december 14-én látta meg a napvilágot Pozsonyban. A kis Ödön „rakoncátlan” gyermek volt, nevelői nem voltak könnyű helyzetben. A nehézségek ellenére kitűnően megtanult franciául, németül, angolul, olaszul, később törökül, emellett ismerte a latin és a görög nyelvet.
Széchenyi Ödön 1860-as években (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)
Pestre 1860-ban, 21 éves korában került, és rögtön bekapcsolódott a közéletbe különböző egyesületek és társulatok – mint az Első Magyar Utazási Társaság, a Buda-Pesti Hajós Egylet és az Országos Magyar Kertészeti Társulat – tagjaként, vezetőjeként.
Részt vett 1867-ben a későbbi MÁVAG-gyár alapjául szolgáló Magyar Svájci Gépgyár Rt., 1868-ban az Újpesti Hajógyár alapításában. Kezdeményezésére épült meg 1868 és 1870 között a Budavári Sikló, és az ötlete nyomán valósult meg a budapesti fogaskerekű vasút 1873-ban.
Nem hagyta nyugodni a gondolat, hogyan köthetné össze vízi úton Európát az Atlanti-óceánnal és a Fekete-, illetve a Földközi-tengerrel. Kísérlete sikerrel járt, és 1867 tavaszán a Duna, Majna, Rajna, Marne és Szajna folyókon keresztül érkezett meg Párizsba saját tervezésű gőzösén. Vállalkozásáért III. Napóleon császár becsületrenddel tüntette ki, a Hableány nevű hajója pedig a párizsi világkiállításon aranyérmet szerzett.
A fővárosi tűzoltóság megszervezése
Az első meghatározó élmény, amely a figyelmét a szervezett tűzoltás gondolata felé fordította, 1860-ban érte. Szeptember 2-án Nagycenken és Fertőszentmiklóson is tűz ütött ki, amelyben több ház elpusztult. Széchenyi Ödön mindkét helyszínen jelen volt és segített, ahogy tudott. A másik meghatározó élménye, amely után már a tettek következtek, az 1862-es londoni világkiállítás volt, amelyen Magyarországot kormánybiztosként képviselte.
Itt megismerkedett a szervezett városi tűzoltósággal, a „Fire Brigade”-dal és szolgálatra is jelentkezett a parancsnoknál, Shaw Eyre Massey-nél, hogy gyakorlati tapasztalatokkal gazdagodhasson. Lelkesen figyelt és tanult, minden munkát elvégzett, amivel megbízták, ha kellett takarított is, így kivívta az egész gárda elismerését.
Fölszerelt vízkocsi a tűzoltószerek kiállításáról, 1871 (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1871. szeptember 24./Arcanum)
Hazafelé Németországban és Franciaországban is tanulmányozta a helyi tűzvédelmi sajátosságokat. A külföldi tanulmányút tapasztalatait látva egyértelmű lett számára, hogy Pestnek szüksége van szervezett tűzoltóság felállítására. Tervezetet állított össze, szervezőbiztosságot alakított, támogatókat keresett. Elszánt munkája eredményeként 1863-ban megalakult a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egylet.
A nagyközönség megnyerésére sikeres bemutatókat tartottak kézi tűzoltó készülékekkel. Az 1869. októberi közgyűlésre már egyenruhájuk is volt az önkéntes tűzoltóknak, és megszületett a Nemzeti Torna és Tűzoltó Egylet tűzoltóosztályának alapszabálya is. Kérvényezték Pest városától a tűzőrségi épület helyének kijelölését és a terület átengedését, gyakorlómesteri állást rendszeresítettek, és a Széchenyi Ödön által Londonban vásárolt tűzoltóautóval megkezdték a kiképzést.
Tűzoltó mozdonyfecskendő a tűzoltószerek kiállításáról, 1871 (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1871. szeptember 24./Arcanum)
Bár az önkéntes tűzoltóság megszervezése mellett szállt síkra, hamar be kellett látnia, hogy ez nem lesz fenntartható, az egyedül nem lesz képes ellátni az állandó tűzőri feladatokat. Így már 1869-ben javasolta a fizetett városi tűzoltóság felállítását. A városi tanács egyhangú támogatásával 1870. február 1-jén megalakult a fővárosi hivatásos tűzoltóság 12 fővel. Elhelyezést az Eskü (ma Március 15.) téri épületben kapott, a főparancsnok Széchenyi Ödön lett (az önkéntesnek választott, a hivatásosnak a város által kinevezett vezetője volt).
Borsos József fényképe Széchenyi Ödönről tűzoltó-egyenruhában 1875 előtt (Forrás: FSZEK, Budapest-képarchívum)
A belvárosi plébániaépület, benne a központi tűzőrség az Eskü (ma Március 15.) téren. A háztömb helyén ma az Erzsébet híd pesti hídfője van. Klösz György felvétele (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.025)
A soproni önkéntes tűzoltók kezdeményezésére Pesten 1870. december 5-én megalakult Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökének is megválasztották. Széchenyi az első gőzfecskendőt Angliából hozatta saját költségén, a Shand-Mason-gyári szerkezetet 1872 decemberében mutatták be a pesti Duna-parton, a belvárosi plébániatemplom előtti térségen (a mai Erzsébet híd tövében).
A Buda-Pesti Önkéntes Tűzoltó Egylet bemutatója az Eskü (ma Március 15.) téri Nagyboldogasszony főplébánia-templom előtt, 1880 körül. Klösz György felvétele (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.018)
De maga is tervezett „őrségi fecskendőt”, amely egy négykerekű, lófogatos kocsira szerelt 500 literes víztartály és mögötte egy szánmozdonyfecskendő volt. Ez utóbbit oltáskor leemelték a kocsiról, és a tömlőket összekötötték a tartállyal. Később módosította a berendezést, és a fecskendő forgatható talpon a kocsin maradt.
Széchenyi Ödön szabadalmazott fecskendője (Forrás: 150 éve született Széchenyi Ödön. BM Tűz- És Polgár Védelmi Intézet, Bp. 1989./Hungaricana)
1871 szeptemberében nagyszabású, négynapos díszgyakorlatot tartottak, az első tűzoltószövetségi ünnepélyt az Újépület udvarán, amelyet az osztrák császár is meglátogatott. A bemutatóra fából építettek egy háromemeletes „mászóházat”, ahol szemléltették a létrahágást, a házmászást és a tűzoltást is. A rendezvényen a pesti és vidéki egyletek mellett külföldi tűzoltógárdák is felvonultak.
Az országos tűzoltóünnepély 1871-ben (Forrás: 150 éve született Széchenyi Ödön. BM Tűz- És Polgár Védelmi Intézet, Bp. 1989./Hungaricana)
Rajz a Vasárnapi Ujságban a magyarországi tűzoltók országos ünnepélyéről, 1871 (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1871. szeptember 24./Arcanum)
A díszbemutatót egy sajnálatos esemény előzte meg, amely bizonyságát adta, milyen nagy szükség is van Pesten a szervezett tűzoltásra. 1871. szeptember 13-án ugyanis kigyulladt a Nemzeti Színház díszletraktára. A legnagyobb erőfeszítések révén – több tűzoltó is megsérült az oltás során – sikerült megmenteni az épületet. A színészek hálaelőadást tartottak, és a bevétel nagy részét átadták a tűzoltóságnak, a császár pedig Széchenyi Ödön grófot elismerésül a Lipót-rend kiskeresztjével tüntette ki.
A Nemzeti Színház díszlettárának égése, 1871. szeptember (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1871. szeptember 24./Arcanum)
A török tűzoltóság megszervezése
II. Abdul Aziz török szultántól 1874-ben kapott hivatalos felkérést a konstantinápolyi (ma Isztambul) tűzoltóság megszervezésére. Széchenyi Ödön hamar megtanult törökül, megismerte a keleti viszonyokat, és aránylag rövid idő alatt megszervezte az első török tűzoltózászlóaljat.
A konstantinápolyi első tűzoltózászlóalj gyakorlata, 1896 (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1896. január 12./Arcanum)
Eredetileg egy évet szánt arra, hogy 1500 emberrel létrehozzon egy tűzoltóezredet, majd vissza akart térni hazájába, de Abdul Hamid szultán 1878-ban ezredessé nevezte ki, és további szervezési feladatokkal bízta meg.
Széchenyi Ödön pasa és a konstantinápolyi tűzoltóezred tisztikara, 1896 (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1896. január 12./Arcanum)
Az elhúzódó munka miatt – amelynek során tűzoltólaktanyát és gyakorlóteret is építtetett – végül Konstantinápolyban maradt. Munkájára szükség is volt, mert többször kellett a városnak komoly tűzvészekkel megküzdenie, és a tűzoltóságot is folyamatosan fejleszteni kellett. A szultán munkája elismeréseként 1880-ban pasává nevezte ki a magyar grófot (anélkül, hogy az iszlám vallásra át kellett volna térnie), 1899-ben pedig, 25 éves konstantinápolyi szolgálatának jutalmául megkapta az Osmaniye-rend nagyszalagját.
Széchenyi Ödön mint pasa (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1892. július 17./Arcanum)
Tűzoltók a légszeszgyárban, háttérben a Fiumei út 12. és 14. számú házak, 1910 (Fotó: Fortepan)
Széchenyi Ödön 1922. március 24-én, nyolcvankét éves korában hunyt el Törökországban. Temetése végrendelkezése szerint katonai és tűzoltó-megemlékezés is volt egyben. A Feriköy temetőben helyezték örök nyugalomra. Az isztambuli Tűzoltó Múzeum 1998 óta viseli nevét.
Nyitókép: Fővárosi tűzoltók gyakorlata 1872-ben (Forrás: 150 éve született Széchenyi Ödön. BM Tűz- És Polgár Védelmi Intézet, Bp. 1989./Hungaricana)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció