Széchenyi István

2022. november 10. 10:00
A belvárosi Károlyi-palota építtetője, gróf Károlyi György Széchenyi István barátja volt, hozzá hasonlóan ő is önzetlenül támogatta a főváros és az ország felemelkedését, az egyik leggazdagabb főnemesi család tagjaként. A Tudományos Akadémia egyik alapítója, a Lánchíd megépítésének támogatója, a Nemzeti Színház megmentője. Az 1802-ben született és 1877-ben elhunyt mecénásra emlékezünk, halálának 145. évfordulóján.
2022. augusztus 25. 10:00
Széchenyi István egyik első alkotása a Pesti Casino volt, amely egyfajta szabadidős, de művelődési és gazdaságfejlesztési célokat felvállaló klub volt. A Pesti Casino 195 éve, 1827. augusztus 20-án nyílt meg.
2022. augusztus 24. 10:00
A Lánchíd alapköve a pesti hídfő alatt található. Azt 180 éve, 1842. augusztus 24-én délután rakták le, és az ünnepségen a teljes akkori „elit” képviselte magát. Az alapkőletételi ünnepség egy gondosan megkomponált ceremónia volt, ahol azt is előírták, hogy melyik vendég viszi a díszes vakolókanalat vagy a jelképes ütésekhez a kalapácsot.
2022. július 28. 09:00
Ma természetes, hogy felülünk a vonatra vagy repülőre, és a világ bármely pontjára eljuthatunk Budapestről. Másfél évszázaddal ezelőtt azonban ez még egész máshogy volt. Nézzük meg, hogy 155 évvel ezelőtt, a kiegyezés évében hova tudott elutazni valaki Pestről vagy Budáról vonattal!
2022. július 21. 13:30
Az első állandó magyar nyelvű színház 1837 augusztusában nyílt meg Pesten, és egy közel 40 éves álmot váltott valóra. A színház építésének nagy lökést adott egy öt évvel korábbi mű, amely részletes és alapos javaslatot tett le az asztalra arról, hogyan lehetne egy magyar játékszínt alapítani, és a működést hosszú távon is biztosítani. Alkotója Széchenyi István volt, aki már ekkor, 1832-ben Buda-pestnek nevezte a magyar fővárost.
2022. július 7. 13:00
Budapesten régi hagyománya van a fagylaltkészítésnek. Már a török uralom idején is készítettek gyümölcslevekből jeges italt a keleti árusok, majd az északolasz bevándorlók kezdtek fagylaltszerű édességet készíteni a XVIII. században Budán és Pesten. Azonban a mai fagylalt igazi diadalútja Fischer Péter cukrász nevéhez köthető Budapesten, aki 180 évvel ezelőtt nyitotta meg híres kioszkját a mai Vörösmarty téren.
2022. június 10. 15:00
Széchenyi István évekig dolgozott azon, hogy itthon is meghonosítsa az Angliában megismert lóversenyeket. Már 1821-ben kidolgozta a lóversenyszabályzatot, és 1822-ben engedélyt kért a lóversenyek megtartására. Ezt elsőként Pozsonyra kapta meg 1826-ban, majd 1827-ben Pesten is megtarthatta a versenyt.
2022. április 21. 09:30
Pest egyik első gépgyára gyakorlatilag a József Hengermalom melléküzemágaként működött, majd gazdasági okok miatt lett önálló gyár, amely így a magyar ipar egyik első gépgyárává tudott válni 175 évvel ezelőtt. Sajnos nem volt hosszú életű, de a hatása jelentős volt.
2022. április 20. 14:00
Egy olyan kiállítást lehet megtekinteni a Gül Baba türbében, amely a XIX. század egyik legnagyobb vállalkozásának, a Duna keleti megnyitásának állít emléket. A tárgyak között láthatjuk annak a csónaknak, a Juliettának a modelljét, amelynek eredetijét Széchenyi István és útitársai használták, amikor egy lakóhajón, az erre a célra épített Desdemonán 1830-ban végigjárták a Dunát, felmérve a hajózás előtti nehézségeket.
2022. március 11. 11:00
A Lánchídon 170 évvel ezelőtt, megnyitása után három évvel két címert helyeztek el. Olyan családi, főnemesi jelképeket, amelyek arra a két emberre utaltak, akik nélkül nem épült volna meg a Pestet és Budát összekötő első állandó Duna-híd. Ők a legnagyobb magyar és a dúsgazdag bankár voltak, Széchenyi István és Sina György, akiknek a Lánchídtársaság közgyűlése így kívánt köszönetet mondani.
2022. február 28. 16:00
Közel ötven évig csak meddő tervek születtek a Pest és Buda közötti állandó híd megépítésére. Az elképzelések nemcsak műszaki okból buktak el, hanem azért is, mert se pénzügyi, se politikai támogatást nem sikerült szerezni a nagyszabású munkára. Ezt a reménytelennek tűnő helyzetet változtatta meg az éppen 190 évvel ezelőtt megalakult civil szervezet, a Hídegylet, amelynek köszönhetően végül felépülhetett a főváros első állandó Duna-hídja, a Lánchíd.
2021. október 22. 11:00
Az első Óbudán készített gőzhajót, az Árpádot 1836. október 18-án bocsátották vízre. Megépítéséhez nagyon sok dolognak kellett összetalálkoznia a Duna óbudai szakaszán.
2021. szeptember 22. 09:00
Ma már nehéz elképzelni, de egykor a Lipótvárosban, a mai Balassi Bálint – Stollár Béla – Falk Miksa és Balaton utca által határolt területen épült fel és működött Pest első gőzmalma, amely 1841. szeptember 22-én kezdte meg a működését. A József Hengermalom azonban több volt, mint egy egyszerű malom. A Széchenyi István kezdeményezésére létrejött modern üzem pénzügyileg nem volt sikeres, de hatására a malomipar és a gépipar is jelentős fejlődésnek indult. Pest a XIX. század második felében malomipari nagyhatalom lett.
2021. szeptember 21. 09:00
A 2021-es esztendő Széchenyi-évnek is nevezhető, hiszen idén szeptember 21-én ünnepeljük a gróf születésének 230. évfordulóját. Emellett van Pesten egy olyan tér is, amely éppen 10 éve viseli a legnagyobb magyar nevét, s jórészt minden szeglete a gróf életének egy-egy szakaszához vagy hazafias tetteihez kapcsolódik. A Lánchíd pesti hídfőjénél található térről van szó, amelyet maga Széchenyi István még Kirakodó térnek ismerhetett.
2021. augusztus 7. 10:00
A tokiói olimpiai játékokon a magyarok a vízi sportokban a hagyományokhoz híven ismét nagyon jól szerepeltek. Az evezés Széchenyi Istvánnak köszönhetően honosodott meg hazánkban, aki Angliában ismerkedett meg ezzel a sportággal. A XIX. század végén már rendszeresen tartottak versenyeket a budapesti Duna-szakaszon is. Sőt, 1925-től minden évben egyetemi sportklubok mérték össze tudásukat a Margit-sziget és a Műszaki Egyetem főbejárata közötti Duna-szakaszon, ennek köszönhetően maradt fenn számtalan olyan fotó, amelyen az evezősök mögött a háború előtti régi várost láthatjuk.
2021. július 16. 09:00
A sors különös fintora, hogy Teleki Blanka annak a katonai kaszárnyaként működő lipótvárosi Újépületnek a szomszédságában nyitotta meg az első pesti nőnevelő intézetet, amely 1851-ben a börtöne lett, mert a császári hatóságok szerint éppen az ő nevelőintézetéből indult el az 1848-as forradalom. Az egykori Sétatéren ma is álló épületben később bank, majd a Belügyminisztérium gazdasági rendőrsége működött, ma pedig a Katolikus Tábori Püspökség székháza.
2021. július 7. 11:00
Hamarosan megkezdődik a Magyar Tudományos Akadémia székházának felújítása. A neoreneszánsz palota 1862 és 1865 között készült el, Friedrich August Stüler berlini építész tervei szerint, a kivitelezést olyan neves építészek irányították, mint Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal. Az önálló székházra negyven esztendőt várt a tudósok társasága. Az 1825-ben alapított intézmény a város neves épületeiben bérelt termeket a Lánchíd melletti palota elkészültéig.
2021. június 16. 11:30
A Lánchidat a mai napon teljesen lezárták a forgalom elől, megkezdődött a felújítása. Az idén 172 éves hidat fennállása óta többször is átalakították, először 1914–1915-ben, majd a II. világháború után újjáépítették, legutóbb pedig az 1980-as évek második felében végeztek rajta jelentős felújításokat. Most újra megújítják a főváros ikonikus építményét. De milyen munkálatokat végeznek a Lánchídon az elkövetkező két évben, egészen 2023-ig?
2021. június 3. 09:00
Már a XVIII. században sok fejtörést okozott a pesti városatyáknak, hogy miképp lehetne biztosítani az éjszakai világítást a város utcáin, ezért 1715-ben elrendelték, hogy napnyugta után tilos gyertya vagy lámpás nélkül az utcán tartózkodni. Megjelentek a lámpahordozók, akik mécseseket, olajlámpákat vittek a gyalogosok előtt. A század végén kezdték felállítani a közterületen az olajlámpásokat, amelyek még mindig csekély fényt adtak. A megoldást a gázlámpa jelentette, amelyből az elsőt Pesten egy tudós kísérletező orvos, Tehel Lajos állította fel 1816. június 5-én. A lámpa a mai Egyetem téren, a Nemzeti Múzeum gyűjteményének helyet adó egyetemi épület homlokzatán gyulladt fel.
2021. május 4. 09:00
Egy 185 évvel ezelőtt kihirdetett törvény tette lehetővé, hogy megépüljön az első, Budát és Pestet összekötő állandó Duna-híd. A hídtörvény elfogadását hosszas vita előzte meg, mert sem Pest, sem Buda nem támogatta, hogy magántársaság építse a hidat, és még vámjogaikról is lemondjanak.
2021. április 23. 09:00
Nagy feltűnést keltettek az 1860-as évek végén Pest-Buda utcáin az első velocipedek. Az 1880-as évekre a kerékpár már meghódította Budapestet: egyesületek, kerékpáros-iskolák alakultak, társas kirándulásokat, felvonulásokat, versenyeket rendeztek. Velocipéddel közlekedtek a fővárosi postaszolgák, és a hadseregben is használták a járműveket. Kerékpáros-világbajnokságot is rendeztek a fővárosban, 1928-ban a Millenáris Velodrom Európa legkorszerűbb és leggyorsabb kerékpárpályája volt.
2021. április 21. 09:00
Mint oly sok minden a XIX. századi Pest-Budán, a Nemzeti Kaszinó alapítása is Széchenyi István nevéhez fűződik. Ez a klub az ország sorsán javítani akaró főurak, politikusok találkozóhelye volt már a reformkortól kezdve. Éppen 150 éve, 1871-ben sikerült saját székházat vásárolnia, az addig csak bérelt Cziráky-palotát a mai Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarkán. A Hild József tervezte, majd Ybl Miklós által átalakított belvárosi épületben nemcsak a főúri elit tagjai cseréltek eszmét, de megfordult itt Rudolf trónörökös és VII. Edward angol király is. Sajnos, ezt az épületet sem láthatjuk ma, a II. világháború után lebontották.
2021. március 13. 09:00
Volt egy épület Budapesten, amelynek a falai között születtek meg a XIX. század utolsó harmadában az ország sorsát meghatározó döntések. Miniszterelnökök, főrendiházi tagok, főispánok gyűltek itt össze rendre, hogy a haza jövőjét megvitassák, a tanácstermekben éppen úgy, mint a kártyaasztalnál. A kiegyezést támogató Deák Párt, majd új nevén a Szabadelvű Párt székhelye volt a Lloyd-palota. Az épületet, amely a Lánchíd pesti oldalán, a mai Széchenyi téren állt, sajnos már csak régi fényképekről ismerhetjük, mert a II. világháború után elbontották. Ám mivel harminc esztendőn keresztül itt döntöttek az ország sorsáról, megérdemli, hogy emléket állítsunk neki.
2021. február 4. 08:30
Krisztinavárosban áll egy szinte átlagosnak mondható XVIII. századi templom, amelynek története azonban sokkal izgalmasabb, mint amit a sárga falak sejtetni engednének. Az csak az egyik érdekessége, hogy egyszer keresztben szétvágták, széthúzták, és így bővítették ki, de ami miatt most írunk róla, az egy esküvő, amelyet 185 évvel ezelőtt itt kötöttek. Nem is akármilyen személyek: a menyasszony özvegy Zichy Károlyné volt, a vőlegény pedig Széchenyi István.
2021. január 7. 09:00
Kétszáz évvel ezelőtt egy már nem annyira fiatal magyar huszártiszt eléggé meggondolatlan kijelentést tett egyik barátjának. E kijelentés számos következménnyel járt, nagyon sok ember életét változtatta meg örökre. Pedig a fiatal tiszt csak apja temetésére sietett.
2020. december 20. 09:00
Sötét év volt 1850 Magyarország számára, hiszen az elveszett szabadságharccal együtt a szabadság is oda lett. Haynau rémuralma, ezrek börtönökben. Ám ebben az évben megvalósult egy régi álom is, elért a vasút Pesttől Bécsig.
2020. december 4. 15:00
Százötven évvel ezelőtt építettek Budapesten egy tornacsarnokot, s ez az építmény ma is áll a Szentkirályi utcában. Ne úgy képzeljük el, mint a mai sportcsarnokokat: az épület kívülről úgy néz ki, mint bármelyik pesti palota: csak az emléktáblájáról tudhatja meg a járókelő, hogy ez bizony Nemzeti Tornacsarnoknak épült, 1870-ben, a kiegyezés után, gróf Andrássy Gyula miniszterelnöksége alatt. Akkoriban ilyen volt egy tornacsarnok: palotára hasonlított, s nem csupán három tornateremből és öltözőkből állt, hanem a közösségi élet egyéb színtereinek is termeket alakítottak ki benne. Ma ezekben a helyiségekben egyetemi oktatás folyik, de az épület tornatermei most is az eredeti funkciót töltik be.
2020. november 3. 17:30
A Lánchíd pesti oldalán, a Széchenyi téren áll a Magyar Tudományos Akadémia impozáns székháza. Az intézmény megalakulását közel száz év vitái, javaslatai, tervei után egy 34 éves huszárkapitány pénzadománya tette lehetővé 195 évvel ezelőtt.
2020. október 7. 11:00
A Lánchídnak egészen 1915-ig nem volt neve annak ellenére, hogy a nagy politikai rivális, Kossuth Lajos már az alapkő letétele után, 1842-ben javasolta, hogy Széchenyiről kellene elnevezni. Budapest első állandó dunai átkelőjét mások különböző főhercegekről és főhercegnőkről nevezték volna el, ám egyik javaslatot sem fogadta el a híd tulajdonosa, a Pénzügyminisztérium. Végül az I. világháború alatt, a szerkezet újraépítésének befejezésekor vésték fel a hídfőkre a legnagyobb magyar nevét, ezzel tisztelegve az építést kezdeményező Széchenyi István emléke előtt.
2020. július 27. 12:00
A Lánchíd felújításánál a napokban szóba került, hogy az 1914-es tervekhez kell visszanyúlni. De miért az 1914-es változat a követendő, amikor a híd 1839–1849 között épült?

összesen: 60 db | 30 db/oldal

első vissza 1 2 következő utolsó