Széchenyi István

2021. október 22. 11:00
Az első Óbudán készített gőzhajót, az Árpádot 1836. október 18-án bocsátották vízre. Megépítéséhez nagyon sok dolognak kellett összetalálkoznia a Duna óbudai szakaszán.
2021. szeptember 22. 09:00
Ma már nehéz elképzelni, de egykor a Lipótvárosban, a mai Balassi Bálint – Stollár Béla – Falk Miksa és Balaton utca által határolt területen épült fel és működött Pest első gőzmalma, amely 1841. szeptember 22-én kezdte meg a működését. A József Hengermalom azonban több volt, mint egy egyszerű malom. A Széchenyi István kezdeményezésére létrejött modern üzem pénzügyileg nem volt sikeres, de hatására a malomipar és a gépipar is jelentős fejlődésnek indult. Pest a XIX. század második felében malomipari nagyhatalom lett.
2021. szeptember 21. 09:00
A 2021-es esztendő Széchenyi-évnek is nevezhető, hiszen idén szeptember 21-én ünnepeljük a gróf születésének 230. évfordulóját. Emellett van Pesten egy olyan tér is, amely éppen 10 éve viseli a legnagyobb magyar nevét, s jórészt minden szeglete a gróf életének egy-egy szakaszához vagy hazafias tetteihez kapcsolódik. A Lánchíd pesti hídfőjénél található térről van szó, amelyet maga Széchenyi István még Kirakodó térnek ismerhetett.
2021. augusztus 7. 10:00
A tokiói olimpiai játékokon a magyarok a vízi sportokban a hagyományokhoz híven ismét nagyon jól szerepeltek. Az evezés Széchenyi Istvánnak köszönhetően honosodott meg hazánkban, aki Angliában ismerkedett meg ezzel a sportággal. A XIX. század végén már rendszeresen tartottak versenyeket a budapesti Duna-szakaszon is. Sőt, 1925-től minden évben egyetemi sportklubok mérték össze tudásukat a Margitsziget és a Műszaki Egyetem főbejárata közötti Duna-szakaszon, ennek köszönhetően maradt fenn számtalan olyan fotó, amelyen az evezősök mögött a háború előtti régi várost láthatjuk.
2021. július 16. 09:00
A sors különös fintora, hogy Teleki Blanka annak a katonai kaszárnyaként működő lipótvárosi Újépületnek a szomszédságában nyitotta meg az első pesti nőnevelő intézetet, amely 1851-ben a börtöne lett, mert a császári hatóságok szerint éppen az ő nevelőintézetéből indult el az 1848-as forradalom. Az egykori Sétatéren ma is álló épületben később bank, majd a Belügyminisztérium gazdasági rendőrsége működött, ma pedig a Katolikus Tábori Püspökség székháza.
2021. július 7. 11:00
Hamarosan megkezdődik a Magyar Tudományos Akadémia székházának felújítása. A neoreneszánsz palota 1862 és 1865 között készült el, Friedrich August Stüler berlini építész tervei szerint, a kivitelezést olyan neves építészek irányították, mint Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal. Az önálló székházra negyven esztendőt várt a tudósok társasága. Az 1825-ben alapított intézmény a város neves épületeiben bérelt termeket a Lánchíd melletti palota elkészültéig.
2021. június 16. 11:30
A Lánchidat a mai napon teljesen lezárták a forgalom elől, megkezdődött a felújítása. Az idén 172 éves hidat fennállása óta többször is átalakították, először 1914-1915-ben, majd a második világháború után újjáépítették, legutóbb pedig az 1980-as évek második felében végeztek rajta jelentős felújításokat. Most újra megújítják a főváros ikonikus építményét. De milyen munkálatokat végeznek a Lánchídon az elkövetkező két évben, egészen 2023-ig?
2021. június 3. 09:00
Már a XVIII. században sok fejtörést okozott a pesti városatyáknak, hogy miképp lehetne biztosítani az éjszakai világítást a város utcáin, ezért 1715-ben elrendelték, hogy napnyugta után tilos gyertya vagy lámpás nélkül az utcán tartózkodni. Megjelentek a lámpahordozók, akik mécseseket, olajlámpákat vittek a gyalogosok előtt. A század végén kezdték felállítani a közterületen az olajlámpásokat, amelyek még mindig csekély fényt adtak. A megoldást a gázlámpa jelentette, amelyből az elsőt Pesten egy tudós kísérletező orvos, Tehel Lajos állította fel 1816. június 5-én. A lámpa a mai Egyetem téren, a Nemzeti Múzeum gyűjteményének helyet adó egyetemi épület homlokzatán gyulladt fel.
2021. május 4. 09:00
Egy 185 évvel ezelőtt kihirdetett törvényt tette lehetővé, hogy megépüljön az első, Budát és Pestet összekötő állandó Duna-híd. A hídtörvény elfogadását hosszas vita előzte meg, mert sem Pest, sem Buda nem támogatta, hogy magántársaság építse a hidat, és még vámjogaikról is lemondjanak.
2021. április 23. 09:00
Nagy feltűnést keltettek az 1860-as évek végén Pest-Buda utcáin az első velocipedek. Az 1880-as évekre a kerékpár már meghódította Budapestet: egyesületek, kerékpáros iskolák alakultak, társas kirándulásokat, felvonulásokat, versenyeket rendeztek. Velocipéddel közlekedtek a fővárosi postaszolgák, és a hadseregben is használták a járműveket. Kerékpáros világbajnokságot is rendeztek a fővárosban, 1928-ban a Millenáris Velodrom Európa legkorszerűbb és leggyorsabb kerékpáros pályája volt.
2021. április 21. 09:00
Mint oly sok minden a XIX. századi Pest-Budán, a Nemzeti Kaszinó alapítása is Széchenyi István nevéhez fűződik. Ez a klub az ország sorsán javítani akaró főurak, politikusok találkozóhelye volt már a reformkortól kezdve. Éppen 150 éve, 1871-ben sikerült saját székházat vásárolnia, az addig csak bérelt Cziráky-palotát a mai Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarkán. A Hild József tervezte, majd Ybl Miklós által átalakított belvárosi épületben nem csak a főúri elit tagjai cseréltek eszmét, de megfordult itt Rudolf trónörökös és VII. Edward angol király is. Sajnos, ezt az épületet sem láthatjuk ma, a második világháború után lebontották.
2021. március 13. 09:00
Volt egy épület Budapesten, amelynek a falai között születtek meg a XIX. század utolsó harmadában az ország sorsát meghatározó döntések. Miniszterelnökök, főrendiházi tagok, főispánok gyűltek itt össze rendre, hogy a haza jövőjét megvitassák, a tanácstermekben éppen úgy, mint a kártyaasztalnál. A kiegyezést támogató Deák Párt, majd új nevén a Szabadelvű Párt székhelye volt ez, a Lloyd-palota. Az épületet, amely a Lánchíd pesti oldalán, a mai Széchenyi téren állt, sajnos már csak régi fényképekről ismerhetjük, mert a második világháború után elbontották. Ám mivel harminc esztendőn keresztül itt döntöttek az ország sorsáról, megérdemli, hogy emléket állítsunk neki.
2021. február 4. 08:30
Krisztinavárosban áll egy szinte átlagosnak mondható XVIII. századi templom, amelynek története azonban sokkal izgalmasabb, mint amit a sárga falak sejtetni engednének. Az csak az egyik érdekessége, hogy egyszer keresztben szétvágták, széthúzták és így bővítették ki, de ami miatt most írunk róla, az egy esküvő, amit 185 évvel ezelőtt kötöttek itt. Nem is akármilyen személyek: a menyasszony özvegy Zichy Károlyné volt, a vőlegény pedig Széchenyi István.
2021. január 7. 09:00
Kétszáz évvel ezelőtt egy már nem annyira fiatal magyar huszártiszt eléggé meggondolatlan kijelentést tett egy barátjának. E kijelentés számos következménnyel járt, nagyon sok ember életét változtatta meg örökre. Pedig a fiatal tiszt csak apja temetésére sietett.
2020. december 20. 09:00
Sötét év volt 1850 Magyarország számára, hiszen az elveszett szabadságharccal együtt a szabadság is oda lett. Haynau rémuralma, ezrek börtönökben. Ám ebben az évben megvalósult egy régi álom is, elért a vasút Pesttől Bécsig.
2020. december 4. 15:00
Százötven évvel ezelőtt építettek Budapesten egy tornacsarnokot, s ez az építmény ma is áll a Szentkirályi utcában. Ne úgy képzeljük el, mint a mai sportcsarnokokat: az épület kívülről úgy néz ki, mint bármelyik pesti palota: csak az emléktáblájáról tudhatja meg a járókelő, hogy ez bizony Nemzeti Tornacsarnoknak épült, 1870-ben, a kiegyezés után, gróf Andrássy Gyula miniszterelnöksége alatt. Akkoriban ilyen volt egy tornacsarnok: palotára hasonlított, s nem csupán három tornateremből és öltözőkből állt, hanem a közösségi élet egyéb színtereinek is termeket alakítottak ki benne. Ma ezekben a helyiségekben egyetemi oktatás folyik, de az épület tornatermei most is az eredeti funkciót töltik be.
2020. november 3. 17:30
A Lánchíd pesti oldalán, a Széchenyi téren áll a Magyar Tudományos Akadémia impozáns székháza. Az intézmény megalakulását közel száz év vitái, javaslatai, tervei után egy 34 éves huszárkapitány pénzadománya tette lehetővé 195 évvel ezelőtt.
2020. október 7. 11:00
A Lánchídnak egészen 1915-ig nem volt neve, annak ellenére, hogy a nagy politikai rivális, Kossuth Lajos már az alapkő letétele után, 1842-ben javasolta, hogy Széchenyiről kellene elnevezni. Budapest első állandó dunai átkelőjét mások különböző főhercegekről és főhercegnőkről nevezték volna el, ám egyik javaslatot sem fogadta el a híd tulajdonosa, a Pénzügyimisztérium. Végül az első világháború alatt, a szerkezet újraépítésének befejezésekor vésték fel a hídfőkre a legnagyobb magyar nevét, ezzel tisztelegve az építést kezdeményező Széchenyi István emléke előtt.
2020. július 27. 12:00
A Lánchíd felújításánál a napokban szóba került, hogy az 1914-es tervekhez kell visszanyúlni. De miért az 1914-es változat a követendő, amikor a híd 1839-1849 között épült?
2020. június 1. 14:00
Széchenyi István szobrát a Lánchíddal szemben, az Akadémia épülete előtt 1880. május 23-án állították fel, kicsit több, mint 20 évvel a legnagyobb magyar halála után. Az évfordulóhoz kapcsolódva néhány kevésbé ismert epizódot mutatunk be a reformkori átalakulás szellemi vezetőjének életéből.
2020. május 29. 11:00
A magyar nemzeti szobrászatot európai szintre emelő Izsó Miklós művészetét és munkásságát ugyan elismerték és méltatták már életében is, de igazán nagyszabású megbízást nem kapott. Karrierje éppen felívelésnek indult, elkészítette a debreceni Csokonai-emlékművet, a Mintarajztanodában szobrászatot tanított, elkezdte a szegedi Dugonics-emlékművet és elkészítette a pesti Petőfi-szobor vázlatait, amikor váratlanul elhunyt. Halálának évfordulóján emlékezzünk a romantika korának meghatározó szobrász egyéniségére, aki elsőként fordult a népi motívumok felé, megteremtve ezzel a zsánerszobrászatot.
2020. május 20. 09:00
Budapest első állandó Duna-hídja, a Lánchíd magánvállalkozásban épült meg a XIX. század közepére. A fővállalkozóval, báró Sina Györggyel az állam különös szerződést kötött, csaknem egy évszázadra átengedve a hasznosítás jogait. A megállapodásban az is szerepelt, hogy a Lánchidat építő társaság engedélye nélkül senki nem szállíthat utasokat Pest és Buda között, sem hajón, sem kompon, sem csónakon.
2020. április 19. 11:00
Széchenyi István városfejlesztési elképzelései között vannak olyanok, amelyek elbuktak. Ez a tény azért meglepő, mert a legnagyobb magyar hihetetlen szívóssággal állt ki ötletei mellett, és több esetben sikerült keresztülvinnie azokat akkor is, ha az egész kormányzat és a magyar Országgyűlés jelentős része ellene volt. Ám minden elgondolása neki sem vált valóra. Így nem jár sikerrel a pesti kikötő megépítésére vonatkozó 1837-es tervével sem, holott tudta: arra égetően szüksége lenne a városnak.
2020. április 11. 22:00
Az idei költészet napján, április 11-én – József Attila születésnapján – elmaradtak a már hagyománnyá vált nyilvános közösségi versmondások, és most azt sem tehettük meg, hogy tiszteletünk, köszönetünk és hálánk jeléül felkeressük a legnagyobb magyar költők szobrait. Így mi is csak egy virtuális sétát ajánlunk a nemzeti nagyjainkat ábrázoló budapesti művek között.
2020. március 24. 10:00
A Budavári Sikló is bezárt március 23-tól, igaz, a közlemény szerint egyelőre csak karbantartás miatt. Ez az egyedi hangulatú közlekedési eszköz az idén 150 éves, ebből az alkalomból virtuális sétára hívjuk Olvasóinkat, hogy így is köszöntsük születésnapján a főváros egyik különlegességét. Újságírónk még azt megelőzően indult ünnepi utazásra, hogy megjelentek volna a felhívások, miszerint az otthon maradással korlátozhatjuk a koronavírus terjedését. Margit és Gellért tehát pár napig zárt térben tartózkodik, mint remélhetőleg Budapest és az ország minden lakosa.
2020. február 26. 14:00
Európában a párizsi felvonó után ez volt a második ilyen szerkezet. A Budavári Siklót 1870. március 2-án avatták fel, nagy sikert aratott. „A rajta való járás igen kellemes, éppen semmit sem ráz, a le vagy felmenetel egy perc műve" – írták róla a lapok.
2020. január 12. 09:00
Nehéz elképzelni ma a világot bankok nélkül. Magyarországon azonban az elmaradott gazdasági viszonyok miatt a XIX. század közepéig hazai bank nem működött. Az első pénzintézetet 180 évvel ezelőtt nem gazdasági érdek, hanem honjobbító gondolat hozta létre. Sokan kételkedtek abban, hogy Magyarország elég érett-e egy ilyen intézményre, de az az ötlet életképességét igazolta, hogy a megalakult Pesti Hazai Első Takarékpénztárból nagyon sikeres gazdasági vállalkozás lett.
2019. december 20. 09:00
A tűz és a víz volt az élete. Tengerész akart lenni, a hajózás érdekelte. A tervei alapján készült Hableány nevű kis gőzösön elsőként jutott el hajóval Párizsba, regattaversenyeket szervezett a Dunán, hajókapitányi vizsgát tett, majd a tűz lett az élete, pontosabban annak megfékezése. Megszervezte nem csak a magyar főváros tűzoltóságát, hanem Isztambulét is. Munkája elismeréseként pedig megkapta a szultántól a pasa címet.
2019. november 17. 10:00
170, illetve 70 éves a Lánchíd. Egyszerre mindkettő, de ha szigorúan nézzük, 104 éves is lehet! 1849-ben adták át elsőként, 1915-ben építették át, és 1949-ben adták át az újjáépített hidat. Azaz három „születésnapja” van. Ebből kettő esik egy napra, november 20-ra.
2019. október 7. 08:00
A vasút alapjaiban változtatta meg mindennapjainkat. Nemcsak gyorsabban lehetett utazni a vasúton, hanem olcsóbban is. Magyarországon e nagy munka 175 éve kezdődött el, az első magyar gőzvontatású vasutak építésével.

összesen: 49 db | 30 db/oldal

első vissza 1 2 következő utolsó