Másfél hónappal a határidő előtt befejeződik Magyarország történelmi hídjának, a Lánchídnak a felújítása. Az újjáépített híd megkapta a teljes körű forgalomba helyezéshez szükséges hatósági engedélyeket, így augusztus 4-én, pénteken immár a gyalogosok előtt is megnyílik – olvasható a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) honlapján.

Mint írják: eredményesen zárult a Lánchíd műszaki átadás-átvételi eljárása, ezzel véget ér a dunai átkelő felújítása. A kivitelező A-Híd Zrt. munkatársai a napokban befejezik az utolsó simításokat, kisebb javításokat, a felvonulási területen álló konténerváros bontását, majd a terület helyreállítását követően elbontják az azt határoló palánkkerítést.

A Lánchíd 2023 januárban (Fotó: BKK)

A végleges forgalombahelyezési eljárás is eredményes volt, így a gyalogosok augusztus 4-én, péntek déltől átkelhetnek a felújított Lánchíd két oldalán végigfutó járdákon, és birtokba vehetik a hídfőkben lévő átépített, a korábbinál biztonságosabb gyalogos-, illetve gyalogos-kerékpáros aluljárókat is – teszik hozzá.

A híd mindkét oldalán megnyílnak a járdák és a hídfőkben lévő átépített, gyalogos-kerékpáros aluljárók (Fotó: BKK)

A járdákon 2021. március 17-én szüntették be az átkelés lehetőségét, hogy a kivitelező elvégezze a felújításhoz szükséges előkészítő munkákat, vizsgálatokat és felméréseket. A hidat és környezetét pedig 2021. június 16-án zárták le teljesen.

A híd megújult útpályáján tavaly december 16. óta közlekedhetnek a közösségi közlekedés autóbuszaival, taxival, motorral, kerékpárral, rollerrel, valamint a megkülönböztető jelzést használó járművekkel utazók. A BKK közlése szerint a felújítás befejezése után is marad a jelenlegi forgalmi rend az útpályán (vagyis az autók nem kelhetnek át a hídon – a szerk.).

A kivitelezés idén főként a hídfőkre és a járdákra összpontosult – tették hozzá. Az elmúlt hónapokban folyamatosan kerültek helyükre a gyalogoskorlátok, a konzolok, a mellvédek, illetve befejeződtek az örökségvédelmi munkák és a díszvilágítás kiépítése is.

A BKK honlapján megjelent tájékoztató anyagban úgy fogalmaznak: „a kivitelező gyors ütemben haladt a munkákkal, ennek köszönhetően a felújított Lánchíd műszaki átadás-átvétele és végleges forgalombahelyezési eljárása kevesebb mint két évvel a híd teljes lezárása után – és az eredeti szerződésben vállalt 2023. augusztus 3. előtt másfél hónappal –, már június 15-én elkezdődhetett”.

Mint korábban a Pestbuda is megírta: a Lánchíd felújításáról 2018-ban döntött az akkori Fővárosi Közgyűlés, és ugyanebben az évben a kormány is elkülönített hatmilliárd forintot a támogatására. A következő év tavaszán jelentették be, hogy 2019 októberében megkezdődnek a munkálatok. Ám a 2019. évi őszi önkormányzati választások után a kivitelezés nem indult meg, az új fővárosi vezetés az előkészített programot leállította, és később új közbeszerzési eljárást indított. A Lánchíd felújítása így csak 2021-ben kezdődhetett meg.

Elmaradt több fejlesztés is, amelyet az előző városvezetés a Lánchíd felújításával egyidejűleg tervezett megvalósítani. Így kivették a programból a Váralagút felújítását, és nem került sor a hídfőknél található pesti és budai közterek, a Széchenyi tér és a Clark Ádám tér felújítására sem.

Gróf Széchenyi István Barabás Miklós festményén 1848-ban

A Lánchíd a magyar főváros legrégebbi Duna-hídja, amely Pest és Buda között elsőként teremtette meg az állandó összeköttetést. Megépítését Széchenyi István kezdeményezte, aki nemcsak anyagilag járult hozzá a kivitelezés költségeihez, de a szervezést és az előkészítő munkát is ő végezte, és ezek lebonyolítására, valamint a szükséges pénz összegyűjtésére 1832-ben megalapította a Hídegyletet.

A Lánchíd megépítése előtt hajóhíd biztosította a kapcsolatot Pest és Buda között (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

Meggyőződése volt, hogy a híd felépítésének megszervezésével a hazájának fontos szolgálatot tesz, és ez a gondolat bőségesen kárpótolja őt minden erőfeszítésért és anyagi áldozatért. Másokat is arra ösztönzött, eredményesen, hogy anyagilag járuljanak hozzá a megvalósításhoz.

A híd megépítését az 1836-ban törvény mondta ki, egy évvel később létrejött a Lánchíd Társaság. A terveket William Tierney Clark neves angol mérnök készítette. Az építkezés 1840-ben kezdődött, és már majdnem el is készült az átkelő, amikor kitört az 1848-as forradalom.

A hídon ekkor már korlátozottan át lehetett kelni, főleg a katonák használhatták, de áthajtott rajta az a kocsi is, amely 1848–1849 fordulóján a Szent Koronát szállította Budáról Pestre, a vasútállomásra, hogy onnan vonattal Debrecenbe menekítsék, ahová a kormány is áttette a székhelyét.

Széchenyi István azonban soha nem kelt át a Lánchídon. Ő ekkor már nem tartózkodott Pesten, mert 1848. szeptember 5-én – az elkerülhetetlen bukást látva – beköltözött a Bécs melletti, döblingi elmegyógyintézetbe, önkéntes száműzetésbe vonulásával meg sem várva a Batthyány-kormány 1848. szeptember 11-i lemondását, holott annak közlekedési minisztere volt.

A híd 1850-ben Rudolf Alt grafikáján (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

Széchenyi István hídvázlatai (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

Széchenyi István, aki a hazáját kívánta szolgálni a Pestet és Budát összekötő híd megépíttetésével, Döblingben értesült arról, hogy a Lánchidat 1849. november 20-án megnyitották a forgalom előtt. A legnagyobb magyar álma közel három évtized alatt megvalósult ugyan, de az átadás valószínűleg egy kicsit sem hasonlította arra, mint ahogyan annak idején elképzelte. 

A Lánchidat ugyanis ugyanaz a Haynau táborszernagy, a császári erők főparancsnoka avatta fel, aki hat héttel korábban, 1849. október 6-án kivégeztette az aradi vértanúkat és azt a Batthyány Lajos miniszterelnököt is, akinek a kormányában a hídépítő Széchenyi a közlekedési miniszteri posztot töltötte be.

Forrás: Budapesti Közlekedési Központ, Pestbuda

Nyitókép: Augusztus 4-én megnyitják a Lánchídat a gyalogosok előtt (Fotó: BKK)