A Lánchidat 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Helyreállítása nem szerepelt a legsürgősebb feladatok között, de végül politikai okból előre sorolták. A híd újjáépítésére ugyanis a külföldi magyarság körében gyűjtés indult, és ezt meglovagolva, az ötletet átvéve, saját propagandacéljaira átalakítva a kommunista párt erőltette 1946–1947-ben a munkálatok megkezdését.

Az anyagi lehetőségek szűkösek voltak, lakossági gyűjtéssel volt csak meg a szükséges pénz, és az idő is rövid volt, hiszen 1949. november 20-ra kellett befejezni a munkát. A hidat, amennyire lehetett, alapjaiban az 1915-ös állapotában állították helyre, de voltak kis részletek, amelyeket akkor elhagytak, másokat pedig a későbbi felújítások során sem megfelelő minőségben tartottak karban.

A hídfő modern korlátja a Széchenyi István téren, háttérben az MTA székháza (Fotó: Domonkos Csaba/pestbuda.hu) 

A Lánchíd mostani megújítása két évig tartott. Hogy milyen állapotban volt a 2021-es lezárásakor Budapest első állandó hídja, és milyen munkálatokat kellett elvégezni rajta, már több cikkünkben is megírtuk a Pestbudán. A napokban tett lánchídi sétánk során pedig a változásokat kívántuk szemrevételezni. Ami elsőként szembeötlik, az a hídfők korlátja. A hídfőknél a felvezető korlát ugyan jellemzően modern vonalú, de nagyon jól harmonizál a híd saját korlátjával.

A pesti oldalon a hídfőknél két régi-új címerrel találkozhatunk. Az 1945-ös robbantásnál ugyanis csak a pesti hídfők robbantak fel, itt az oroszlánok talpazatai elpusztultak, és ennek helyreállításakor nem kerültek vissza az 1852-ben a hídra kihelyezett Sina- és Széchenyi-címerek, azok csak a budai oldalon maradtak meg. Most már a pesti oldalon is láthatók a fényes, szép rézcímerek.

Sina György bárói címere (Fotó: Domonkos Csaba/pestbuda.hu) 

Mint már korábban is megírtuk, a Lánchídon a mostani felújítás során változott a világítás rendje. Jelenleg háromféle lámpa található a hídon, és nagyon könnyű őket megkülönböztetni. A hídfőknél összesen négy bronzszínű kandeláber áll, ezek eredetiek, azaz 1849-ben kerültek fel a hídra.

Láthatunk olyan kandelábereket, amelyeket 1949-ben helyeztek el, most felújítás után kerültek vissza, ezeknek nincs oldalsó karjuk, a lámpafejben üveg van, és a kandeláber talapzatán a „Vasöntöde és Gépgyár NV” felirat látható. Az új háromágú kandeláberekben nincs üveg, a karokon lévő búra ismétlődik meg a középső lámpatestben, és itt a mostani gyártóra, a Kandeláber Manufaktúra Kft.-re utal a felirat. Természetesen minden lámpában LED-világítás található.

A híd 1949-es kandelábere (Fotó: Domonkos Csaba/pestbuda.hu) 

A díszkivilágítás is egyedi, ide tervezett kis lámpákban kapott helyet (korábban volt, hogy sima, bolti hajólámpákkal oldották meg), és minden kis lámpán ott egy pici logó.

A díszkivilágítás egyedi lámpái (Fotó: Domonkos Csaba/pestbuda.hu) 

Ez az új logó sok új elemen visszaköszön – és kizárólag újakon –, például azon a kis rácsajtón, ami a láncokon található, és azt jelzi, hogy a híd láncaira nem szabad felmászni.

A láncokat elzáró kis ajtó a logóval (Fotó: Domonkos Csaba/pestbuda.hu) 

Ugyanígy bevágták abba a kis korláttoldalékba is, amely a kő hídfő és a korlát közti 15 centiméteres rést, amely korábban szabadon állt, hivatott lefedni.

A korlát és a hídfő találkozása (Fotó: Domonkos Csaba) 

Ha már korlátról van szó, nem biztos, hogy sokaknak feltűnt, hogy a korlátok a hídfőknél nemcsak véget érnek, hanem nagyon szép lezárást kaptak. A korlátok vélhetően a mai szabályoknak nem felelnek meg, hiszen ma már sokkal sűrűbb korlátokat látunk hidakon.

A Lánchídnál viszont nem lehetett megváltoztatni a korlátokat, hiszen azzal a híd képe nagyon durván sérült volna. A hídon közlekedőket egy kis – természetesen a Lánchídon minden új elemen látható kis logóval ellátott – tábla figyelmezteti arra, hogy a korláton a másutt megszokottnál nagyobb rések találhatók.

A nagyobb nyílásokra figyelmeztető tábla (Fotó: Domonkos Csaba/pestbuda.hu) 

A hídra több díszítőelem is visszakerült, a hídfőknél lévő kandelábertalapzatra a babérkoszorús mintás fedőelem, és pótoltak egy fontos, de eddig hiányzó elemet is, azt a fedőelemet, amely a láncokat takarja azon a ponton, ahol irányt váltva eltűnnek a föld alatti lánccsatornában.

Az új díszítőelem (Fotó: Domonkos Csaba/pestbuda.hu) 

A mostani kiegészítésekkel felújított Lánchíd csak akkor marad meg sokáig jelenlegi állapotában, ha a használók is tiszteletben tartanak néhány dolgot. Szándékos rongálás sajnos már előfordult az átadás óta, de számos dologgal akaratlanul is  híd gyorsabb tönkremenetelét okozhatjuk. Ilyenek a ráragasztott matricák, a szerelemlakatok, de az sem jó, ha olyan helyre mászik fel valaki, amely nem a gyalogosoknak lett kitalálva. A graffitiról természetesen nem is beszélve.

Mint ahogy egyetlen híd sem örök életű, a Lánchíd sem az. Ma egyik XXI. század előtt épült hidunk sem olyan, mint amilyen az átadásakor volt. De az élettartamot meghosszabbíthatja, ha a használók is vigyáznak rá.

Nyitókép: A Lánchíd a felújítás után (Fotó: Domonkos Csaba/pestbuda.hu)