hidak

fortepan_171709.jpg Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.
A hídvámok vége Hídpénzt 105 éve, 1918. december elsejétől nem szednek a budapesti hidakon. Ennek a sarcnak a megszüntetését ekkor már évtizedek óta kérték a budapestiek. De mi is volt az a hídpénz? Miért kellett fizetni?
Negyvenöt éve lett sárga színű a Margit híd – Az 1978-as felújítás története Szürkéről sárgára váltott a Margit híd, de nem ez volt a leglényegesebb változás az 1978 őszén befejezett felújítása során. A Margit híd volt az első, amely egy átfogó felújítási program keretében megújult az 1970-es években. A budapesti Duna-hidak állapotának felülvizsgálatát egy bécsi baleset indította el.
Bejártuk a felújított Lánchidat, és több apró változást tapasztaltunk A napokban bejártuk a nemrég felújított Lánchidat, és számos kisebb-nagyobb változást találtunk a korábbi állapothoz képest. Több régi díszítőelem is visszakerült az átkelőre, amelyek azelőtt hiányoztak, és ismét láthatjuk a pesti hídfők oroszlánjainak talapzatán az újonnan elkészült Széchenyi-címert és Sina-címert.
Így dőlt el Budapest jövője – Új hidakról döntöttek Hosszú évek vitáit zárta le az a 130 évvel ezelőtti döntés, amely kimondta, hogy milyen hidak épüljenek Budapesten, meghatározva a magyar főváros további fejlesztésének lehetőségeit. Hatására teljesen megváltozott, átalakult a belváros, és egy teljesen új városrész jött létre.
Hidak helyett alagutak? – Egy meg nem valósult terv a XIX. századból Pest és Buda összekötésére Budapesten már 130 évvel ezelőtt is komolyan felmerült az a terv, hogy hidak helyett közúti alagutak épüljenek a Duna alatt. A javaslattevők azzal érveltek, hogy az alagutak olcsóbbak, jobban fenntarthatók és hadászatilag kevésbé sebezhetők. Évekig napirenden volt ez az elképzelés, de az alagutak végül nem épültek meg.
Hídroncsok a Dunában: a világháború pusztításának nyomai máig a víz alatt rejtőznek A napokban volt olvasható itt a PestBudán is, hogy elkezdődött a Duna medrének kutatása a Lánchíd környékén: a híd alatt régi hídroncsok, lőszerek után kutatnak. Bár a budapesti Duna-hidak felrobbantása óta eltelt több mint 75 év során a hídmaradványok nagy részét kiemelték, sok darab máig ott hever a folyó fenekén, így a következő hetekben gyakorlatilag bármi előkerülhet a mélyből.
Megváltoztatták a budapesti hidak színeit Az első budapesti autóbuszokról szóló cikkünkhöz kapcsolódva merült fel nemrég, hogy milyen színűek is voltak a járművek az induláskor. Azonban nemcsak a fővárosi buszok színe változott az idők folyamán, hanem a budapesti Duna-hidaké is.
A Duna királynője volt, Európa koldusa lett az ostrom után Budapest Budapest ostroma 1945. február 13-án véget ért. A város romokban hevert, az infrastruktúra összeomlott. Az életben maradt lakók elkeseredett küzdelmet vívtak azért, hogy valamennyire újra lakható legyen a város.
Száz éve törölték el a hídvámokat Budapesten Most száz éve, az I. világháború utáni zűrzavaros időkben olyan intézkedést hoztak Magyarországon, amelyet már több évtizede vártak a lakosok. Itt nem a politikai változásokra gondolunk, hanem a budapesti hídvám eltörlésére.

További cikkeink