„Már Buda-Pesten a város nagyságához és népességéhez képest, amely napról napra nő, s amelynél fogva kilábalt már a kisvárosok sorából, egyáltalán nincs elég különlegesség, és így aránylag szűk a lehetőségek köre. Ennek következtében nemcsak a most érintett unalom ivadékok, ti. az egymás tetteinek kémlése, bírálgatása és az ebből folyó rágalom és ellenségeskedések akadályozzák a két város legtöbb lakosának olyan egyesülését, amelyből előbb-utóbb tiszta rendezett Duna-partnak, állóhídnak, kies sétahelyeknek stb. okvetetlenül születniük kellene, hanem az ország külön részeiben tartózkodó hazafiak és idegenek sem csábíttatnak a haza szívébe olyan sikerrel, mint amennyi az annyira szétszabdalt honra, mint a Magyar, a lehető legnagyobb áldás volna. Mert az egyesülés erő; és ez az erő a nemzetek legnagyobb kincse, amely az egész hazát kiemelné a posványból, porból, s a kultúra és civilizáció magasabb lépcsőire iktatná. (...)
Pest, Buda, Budapest – Széchenyi álma
2016. február 3. 21:10
„Fővárosotok nevét Budapestre kellene változtatni... Milyen haszon áradna ebből az egyesülésből, milyen virágzó fővárosa lenne Magyarországnak rövid idő múlva!” És a legnagyobb magyar álma valósággá lett.
Buda s Pest népességét minden lehető módon gyarapítani kellene. Ha a Nemesek a mostani város körül többen telepednének meg, az új várost építenék és szebbítenék. Jószáguk, egy emberöltő leforgása alatt, még egyszer annyit érne. Ez nem csupa eszmélkedés, hanem valóságosan megtörtént és így megtapasztalt dolog. Egy számos, értelmes, iparkodó s így gazdag nép kétszerezi s háromszorozza a telkek értékét. Íme ismét egy bánya, a magyar Nemesek előtt ismeretlen bánya, amely többet ér az Angliába kimenő minden gyapjúnál.
Fővárosotok nevét Budapestre kellene változtatni, amely kevés év, sőt hónap múlva olyan megszokottan s könnyen hangoznék, mint Bukarest, s így a két város egyesülne, amely most nem a legjobb szemmel nézi egymást. Milyen haszon áradna ebből az egyesülésből, milyen virágzó fővárosa lenne Magyarországnak rövid idő múlva!”
Széchenyi István: Világ (Töredékek egy angol leveleiből)
Kapcsolódó írások
Aki megpróbálta megragadni a lehetetlent – 150 éve hunyt el Izsó Miklós
2025. május 28. 9:00
Bár rövid életpálya adatott neki, Izsó Miklós a magyar szobrászat egyik legnagyobb mestere. Alig két évtized alatt olyan remekműveket hozott létre, mint a Furulyázó pásztor vagy a Búsuló juhász, melyeket a magyar nemzeti szobrászat első darabjainak tekinthetünk. Széchenyitől Arany Jánoson át Petőfiig pátosz nélkül, tömören és erőteljesen sikerült ábrázolnia a nemzet nagyjainak talentumát, szellemi karakterét. Az 1875. május 28-án elhunyt szobrászra emlékezünk – jóllehet néhány forrás tévesen egy nappal későbbre datálja halálát.
Szegényházak Pesten és Budán – Vagyontalanok és munkaképtelenek otthona
2025. május 18. 10:00
A szegényházak fontos szerepet töltöttek be a XVIII–XX. század szociális ellátórendszerében, hiszen lakhelyet és ellátást nyújtottak a rászorulók, az idősek és a munkaképtelenek számára. A múlt század elején Budapest legnagyobb szegényháza az Erzsébet, a Dunajobbparti és a Kamarerdei Szegényház volt, amelyek az 1920-as évekre a túlterheltség miatt már alig tudták befogadni és ellátni a temérdek jelentkezőt.
Ahol világhódító zene született – 35 éves a Kodály Zoltán Emlékmúzeum
2025. május 14. 9:00
Kodály Zoltán nevét valószínűleg minden magyar ismeri, és a budapestiek azt is tudják, hogy az Andrássy út köröndje az ő nevét viseli. Az viszont talán már kevésbé közismert, hogy a kör alakú kis teret azért nevezték el 1971-ben a híres zeneszerzőről, mert ő közel fél évszázadon keresztül a körönd egyik házában élt. Egykori lakásában 1990 tavaszán, vagyis 35 évvel ezelőtt nyílt meg a Kodály Zoltán Emlékmúzeum.
Ezek a cikkek is érdekelhetik
Trianon-emlékművek Budapesten
2025. június 4. 20:00
Az 1920-as trianoni tragédia után Budapesten, a Szabadság téren épült fel a magyarság fájdalmára és veszteségeire emlékeztető központi emlékmű. A nagyszabású szoborkompozíciót 1945-ben elbontották, és évtizedekig nem is lehetett a trianoni traumáról beszélni. Összeállításunkban olyan közterületi alkotásokat mutatunk, amelyek napjainkban emlékeztetnek az ország 105 évvel ezelőtti feldarabolására, Magyarország kétharmadának elcsatolására.
Gyorsvasúttal Ferihegyre – A Nyugati pályaudvarról indul majd a repülőtéri járat
2025. június 4. 15:00
Közvetlen vasúti összeköttetés lesz a Nyugati pályaudvar és a Ferihegyi repülőtér között. A gyorsvasút a Nyugatitól Kőbányáig a meglévő vasúti hálózaton közlekedik majd, új nyomvonal csak innen épül a repülőtérig. Az 1 milliárd eurós – mintegy 400 milliárd forintos – beruházás a magántőke bevonásával valósul meg, a pályázatot várhatóan még ebben az évben kiírják.
Az Újpesti vasúti hid megnyitása
2025. június 2. 11:00
Nem annyira ismert híd, pedig Budapest számára nagyon fontos szerepe volt, ezen keresztül érkezett a szén a házak fűtéséhez, valamint az erőművekhez. Az Újpesti vasúti hidat is felrobbantották a II. világháború végén, és ugyan tervezték a végleges helyreállítást, 1954-1955-ben csak egy ideiglenes szerkezetre futotta. Ugyan egy, maximum két évtizedre szánták, de végül több, mint fél évszázadig szolgált az 1955 májusában átadott szerkezet.
További cikkeink






























Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció