Immár húsz éve nem indít és nem fogad buszokat az Erzsébet téri buszpályaudvar. A XX. század nagy részében még természetes volt, hogy a mindenki által könnyen megközelíthető központi terekről induljanak az autóbuszok, azonban a városfejlesztési szempontok változása miatt a buszpályaudvarok szép lassan kiszorultak a belső városmagból. Felszámolták az V. kerületi, Erzsébet téri buszpályaudvart is.
Immár húsz éve áll a Filozófiai kert című szoborkompozíció a Gellért-hegyen. Az alkotást, amely a világ meghatározó gondolkodóit és világvallások alapítóit ábrázolja, Wagner Nándor magyar származású, Japánban élt szobrászművész ajándékozta Budapestnek.
4
16
Az 1950-es évek végére a meglévő budapesti villamosok egyre inkább kicsinek bizonyultak, így egy új, nagyobb befogadóképességű, csuklós villamost készítettek a hazai mérnökök, ez lett a Bengáli. A recept egyszerű volt, a típus tágas és formás, az első Budapesten megjelent csuklós villamosok mégsem voltak egyértelműen sikeresek.
18
Az október 18-i Magyar Festészet Napja alkalmából Budapest festőszobrainak nyomába eredtünk: bemutatjuk, hogyan élnek a főváros emlékezetében a jeles alkotók, mely festőknek, miért és hogyan tartották fontosnak az emlékét megőrizni.
1
18
A II. világháború utáni újjáépítés a közlekedési hálózatokra is kiterjedt. Egyrészt a vasút is megszenvedte a háborút, másrészt a meglévő kapacitásokat lekötötte az újjáépítés, ezért a személyszállítás egy részét repülőgépekkel oldották meg. A belföldi repülőjáratokat 1946. október 15-én indította útjára a Malév elődje, a Maszovlet vállalat, az első két géppel Budapestről Debrecenbe és Szombathelyre lehetett utazni.
9
Kevés olyan művész volt Magyarország történelmében, aki két művészeti ágban is jelentőset alkotott. Schickedanz Albert közéjük tartozott, hiszen festőként és építészként is remekműveket hozott létre. Benne az is különleges, hogy munkásságának nagy része egyetlen tér megformálásában, a mai Hősök terében összpontosult, nevéhez kötődik a Millenniumi emlékmű mellett a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum megtervezése is.
26
A Batthyány tér közelében található Gyorskocsi utca annak a közlekedési eszköznek a történetét őrzi, amellyel a XVIII. - XIX. században, a vasút elterjedése előtt a legkevesebb idő alatt lehetett eljutni Budáról Bécsbe és vissza. De milyenek is voltak azok a bizonyos gyorskocsik, kik utaztak vele, és mennyi ideig tartott az út? Elmeséljük!
23
A kiegyezést követő évtizedek jelentős építésze, a neoreneszánsz paloták mestere volt Feszty Adolf. A korabeli lapok szerint legalább harminc épületet tervezett a mai Andrássy útra, ám jelenleg tizenegyről tudjuk biztosan, hogy az ő munkája. Így is joggal nevezhető a hivatalosan 1876-ban átadott, reprezentatív Sugárút egyik meghatározó építészének.
19
A szüleiket elveszítő fiatal gyerekek támogatását, nevelését, napi szükségleteik kielégítését Magyarországon egészen a XVIII. század közepéig az egyházak vállalták magukra. Az első városi árvaház Kőszegen nyílt 1741-ben, majd a következő évtizedekben sorra épültek Selmecbányán, Sopronban, Nagyszombatban, Veszprémben a települések által fenntartott és működtetett hasonló intézmények. Pesten, bár jeles polgárok adományoztak jelentős összegeket erre a célra az 1790-es években, csupán 100 évvel a kőszegi megnyitása után rakták le a József nádorról elnevezett első ilyen típusú nevelőintézet alapkövét.
11
Nehéz helyzetbe került pénzügyileg Budapest 115 évvel ezelőtt. Pedig már a kerékpárosokat és a kutyatartást is megadóztatták, emelték a vízdíjat és a tandíjakat, ám 1906-ban kiderült: ez sem elég a hatalmas költségvetési hiány leküzdéséhez. A tervezett újabb adóterhek (így a pezsgőadó és a kártyaadó) kivetéséhez és az újabb adóemelésekhez nem járult hozzá a kormány, ellenben költségvetési támogatást nyújtott a fővárosi adósság rendezéséhez.
8
Az 1931. október 8-án felszentelt Rezső téri Magyarok Nagyasszonya-templom a Szent István-bazilika után a főváros második legnagyobb temploma lett. Noha erről az előkelő helyéről azóta letaszították, mai napig az élmezőnyben található. Nemcsak mérete tekintélyt parancsoló azonban, hanem építésének hosszú és kacifántos története is.
2
41
A józsefvárosi Teleki téren nőtt fel, Budapesten végezte iskoláit, önkéntesként harcolt az első világháborúban, és később az egyetemes fotótörténet egyik legnagyobb alakja lett. André Kertész néven vált világhírűvé. Fotográfiái most New Yorkból tértek haza: a magyar állam 1163 darab képét vásárolta meg, többségük 1925-ös Párizsba költözése előtt készült Magyarországon, a képek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerültek.
1
22
Már az 1870-es években elhatározták, hogy az 1849-ben kivégzett Batthyány Lajosnak emléket fognak állítani, de amíg más államférfiak szobrot kaptak, addig a miniszterelnök mártírhalálára örökmécsessel emlékeztek. Az emlékmű megvalósítására 1926-ban került sor, a ma is álló örökmécses felavatása a kivégzés napján, október 6-án történt, Horthy Miklós kormányzó és számos közjogi méltóság részvételével.
25
A Nemzeti Színház nagyasszonya volt, aki 1872-től egészen 1926-os haláláig, egy év kihagyással összesen 53 éven át volt tagja a legfontosabb hazai teátrumnak. A Kerepesi úton (a mai Rákóczi úton) lett a társulat tagja, velük együtt költözött a Népszínház épületébe, amikor az addigi játszóhelyet bontásra ítélték. A Blaha Lujza tér végül igazi otthona lett a Nemzetinek és Jászai Marinak is, itt ravatalozták fel, innen kísérték utolsó útjára 95 évvel ezelőtti halálakor.
15
A Szabadság híd 125 éves. Budapest legrövidebb Duna-hídja sok érdekességet rejt. Átadásakor, a millennium évében Ferenc József verte be az utolsó, ezüst szegecset, a színe a zöld mellett volt már kék és szürke is, egy időben le akarták bontani, a rendszerváltás előtti felújításakor pedig fondorlattal helyezték rá vissza a történelmi magyar címert.
2
29
Buda egyik híres épülete volt a Teremtés-ház, amely később Alkotás-ház néven az utca nevét is adta. A ház homlokzatán volt a Teremtés című dombormű, amit egész Buda egyik legszebb alkotásának tartottak. A mű valószínűleg Haydn 1800-ban, a Budavári Palotában bemutatott Teremtés című oratóriumnak köszönheti a létét. Az épületet 85 évvel ezelőtt bontották le, helyére egy hatemeletes ház került. Az évforduló alkalmából bemutatjuk az egykori híres épület történetét.
37
Budapest gazdag villamosparkjában hosszú idő után az első Nyugat-Európában gyártott járművek a jellegzetesen lenyíló lépcsős hannoveri villamosok voltak, amelyek 20 éve, 2001. október 3-án álltak első alkalommal forgalomba.
9
34
Amikor 1965. március 15-én felrobbantották a Nemzeti Színház régi épületét a Blaha Lujza téren, senki sem gondolta volna, hogy az intézmény három és fél évtizedig átmeneti helyen fog működni. A Nemzeti Színház 1966. október 1-jén tartotta nyitóelőadását a Hevesi Sándor téren, az egykori Magyar Színház épületében, és egészen 2000-ig ez volt a társulat otthona.
14
10
Szeptember 29-e Szent Mihály arkangyal ünnepe, a legnépszerűbb, leggyakrabban ábrázolt angyalé. Budapest több temploma is őt választotta patrónusául, melyek közül a legfiatalabb az 1941-ben felszentelt albertfalvi plébániatemplom. A modern, mégis magyaros épületet a közelmúltban új közösségi házzal is bővítették.
14
Ritkán szoktunk szerkesztőségünkről kulisszatitkokat elárulni, most kivételt teszünk: amikor Budapest múltjában kutakodunk, sokszor keresünk információkat vagy fotókat a Tolnai Világlapjában is. Az újság első száma 120 évvel ezelőtt, 1901. szeptember 28-án jelent meg. Alapítója, Tolnai Simon a semmiből építette ki hatalmas sajtóbirodalmát, amelynek központja előbb a Károly körúti, lebontott Orczy-házban, majd a Dohány utcában volt. Utóbbi épület ma is áll, irodaházként üzemel.
1
10
Kispesten található a különleges hangulatú Wekerletelep. Kisebb-nagyobb házai egységes stílusban, egy kívülálló számára kibogozhatatlan, de szabályos rendben kialakított utcákba rendezve alkotják ezt a mesébe illő városrészt. Létrehozását a száz éve elhunyt Wekerle Sándor, az egyik legkiemelkedőbb magyar miniszterelnök kezdeményezte.
1
31
A növekvő gépjárműforgalom már évtizedekkel ezelőtt is problémát jelentett a fővárosban. Még az is felmerült az 1970-es évek elején, hogy egy hatalmas autópályahidat építenek a Dunán, Lágymányos térségében. Ha az a tervezett híd megvalósult volna, ma egész más Budapesten élnénk.
8
14
Szent Gellért nevét, legendáját nemcsak a magyarok ismerik, de minden bizonnyal az ide látogató turisták is hallanak róla. Ha másért nem, azért, mert a keresztény Magyarország első vértanújának Gellért-hegyi szobra a budapesti városkép szerves része; a püspök több mint száztíz éve tartja magasba a keresztet a főváros felett. A 975 éve mártírhalált halt Gellért püspök emlékét nem pusztán a hegy, de számos más alkotás is őrzi a fővárosban.
27
Budapesten az első világháború után csak 1921-ben indult el ismét az autóbusz-közlekedés. Száz évvel ezelőtt az elektromos járművek először az Aréna, azaz a mai Dózsa György út és az Apponyi tér, a mai Ferenciek tere között szállították az utasokat. Bár sokan luxusnak tartottak a száguldozó járműveket, de végül az autóbusz-közlekedés létjogosultságot nyert a fővárosban.
13
Ma már nehéz elképzelni, de egykor a Lipótvárosban, a mai Balassi Bálint – Stollár Béla – Falk Miksa és Balaton utca által határolt területen épült fel és működött Pest első gőzmalma, amely 1841. szeptember 22-én kezdte meg a működését. A József Hengermalom azonban több volt, mint egy egyszerű malom. A Széchenyi István kezdeményezésére létrejött modern üzem pénzügyileg nem volt sikeres, de hatására a malomipar és a gépipar is jelentős fejlődésnek indult. Pest a XIX. század második felében malomipari nagyhatalom lett.
11
A 2021-es esztendő Széchenyi-évnek is nevezhető, hiszen idén szeptember 21-én ünnepeljük a gróf születésének 230. évfordulóját. Emellett van Pesten egy olyan tér is, amely éppen 10 éve viseli a legnagyobb magyar nevét, s jórészt minden szeglete a gróf életének egy-egy szakaszához vagy hazafias tetteihez kapcsolódik. A Lánchíd pesti hídfőjénél található térről van szó, amelyet maga Széchenyi István még Kirakodó térnek ismerhetett.
16
Közép-Európa egyik legnagyobb és legmodernebb kongresszusi és konferencia-központja jött létre Budapesten, a Hungexpo területén. A meglévő épületeket felújították és teljesen újakat is építettek, amelyek nemcsak felszereltségükkel, de megjelenésükkel is lenyűgözik a látogatót.
2
49
A kerek évforduló alkalmat ad arra, hogy a tanácsköztársaságot követően bebörtönzött, majd az 1930-as években a római iskolához csatlakozó, a szocializmus évtizedeiben pedig a pártvezéreket ábrázoló szobrai révén szélesebb körben megismert alkotót objektíven közelítsük meg. Szobraival ugyanis városszerte több helyen is találkozhatunk: Balassi Bálinttal a Kodály köröndön, a széllel dacoló női alakkal a Dunakorzón, vagy a Raoul Wallenberg-emlékművel a Szent István parkban.
1
14
Budapest adott otthont 1930-ban a XII. Nemzetközi Építészeti Kongresszusnak, melyre a világ minden tájáról érkeztek építészek. A háromévente megrendezésre kerülő eseményhez Budapesten kísérő rendezvényként egy nagyszabású építészeti tervkiállítást is tartottak, melyet 1930. szeptember 6. és 16. között láthatott a közönség.
24
Valaha Andrássy Gyula miniszterelnök fia lakott családjával abban a háromemeletes Duna-parti palotában, amelynek helyén ma a Francia Intézet modern épületét láthatjuk. A Bem rakparti elegáns neoreneszánsz épületet a második világháború után bontották el, helyén évtizedeken át egy üres telek volt.
4
36
