Trauma és határkő – Az 1838-as pest-budai árvíz története

2023. március 13. 17:00

185 évvel ezelőtt, 1838. március 13. és 18. között pusztított az a dunai árvíz, amelyet a legnagyobbnak tekintünk a mai Budapest területén fekvő, akkoriban önálló közigazgatású települések történetében. A jeges árnak is hívott természeti katasztrófa a legsúlyosabb károkat a reformkori fejlődés hajnalán álló Pesten okozta. Míg a többi településen az árvíz levonulása után visszatért az élet az addigi keretek közé, addig Pesten a pusztulás után időtállóbb anyagok felhasználásával a város új léptékű újjáépítésére nyílt lehetőség.

Ismeretes, hogy egy-egy árvíz kialakulását több tényező határozhatja meg, így például a település fekvése, a kiáradó folyó vízgyűjtő területe, vízhozama; az évszak, az időjárási viszonyok, többek között a hőmérséklet, a csapadék mennyisége és eloszlása.

Budapestet észak-déli irányban kettészeli Európa legnagyobb folyama a Duna, amely lehetővé tette számos település kialakulását, továbbá természeti erőforrásokkal, építőanyaggal szolgált, védelmet nyújtott, ugyanakkor kereskedelmi útvonalakat biztosított. A felsorolt pozitív hatások mellett a Duna mellett kialakult települések lakóinak számolniuk kellett a folyó mint természeti elem, folyamatos változásaival. A Duna rendszeresen kiöntött a szabályozása előtt – erre mutat a mederben a homokos-kavicsos üledékréteg. A vízhozam gyakori ingadozása, a jeges torlódások mind komoly veszélyforrást jelentettek. Immár 200 éve, 1823-tól működött vízmérce Pest városában.

Az 1838-as árvíz szintjét jelző tábla a Nemzeti Múzeum kerítésén, a Bródy Sándor utcai oldalon (Fotó: Wikipédia)

Közép-Európa folyóin, patakjain, így a Dunán is leggyakrabban két árhullámot különböztethetünk meg. A jeges ár a téli hónapok végén, a zöldár jellemzően a nyár első felében következik be. Nem véletlen, hogy a folyószabályozás gondolata először a jelentős mértékű 1775-ös jégzajlást követően merült fel. Mértékként az akkori vízszint magasságát tekintették. Pesten megerősített védőgátat készítettek, azonban a budai oldalon ezt elmulasztották. A neves vízügyi mérnök, Vasvári Pál (1795–1846) 1838 március elején hívta fel egy nagyobb árvíz valószínűségére.

Sajnos a Vasvári által jelzett árvíz még ugyanabban a hónapban valóra vált. Több tényező együttes hatására történt, hogy Pesten, Budán és Óbudán napokra víz alá kerültek az alacsonyabban fekvő part menti területek. Az időjárás jelentős enyhülése következtében a Duna nyugati vízgyűjtő területein a hótakaró gyors olvadásnak indult. Ugyanakkor a Kárpát-medencében megmaradt a fagypont körüli hőmérséklet, ezért az ár nem tudott levonulni a jeges mederben.

Korabeli metszet a mentésről, 1838

A március 13. és 18. közötti nagy dunai árvíz jelentős pusztítást okozott Pest-Budán. Főleg az alacsonyabban fekvő pesti oldalt érte nagyobb károsodás. A víz Pesten nem csupán a belvárosi részt öntötte el, hanem az akkoriban külsőnek számító kerületekben, a Ferencvárosban és a Józsefvárosban is jelentős károkat okozott. Csupán a kissé kiemelkedő területek maradtak szárazon. Az árvíz március 15-én tetőzött; ekkor mindhárom városban rendkívül magasan állt a víz. A legmagasabb vízállást a Dunának egy kiszáradt, alacsonyan fekvő ága mentén mérték (a mai Nagykörút nyomvonalán), a szintén mélyen fekvő Józsefváros, Ferencváros és Terézváros területén a víz mélysége elérte a két métert, a 2,6 méteres maximuma Ferencvárosnál volt.

Harc az árvízzel az Üllői úton Klette Károly kőnyomatán (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A budai oldal magasabban fekvő részeit kevésbé fenyegette az árvíz, azonban a Vízivárosban így is nagy károkat okozott. Mivel a lakosság és a városvezetés a megerősített védőtöltésekben bízva nem számított ilyen mértékű árvízre, a mentési munkálatok csak 1838. március 14-én indultak meg. A töltések magassága az addigi legnagyobb, 1775-ös árvíz szintjét is elérte. A gátak azonban nem bírtak ellenállni a hatalmas víznyomásnak és átszakadtak. A mentés megszervezésére József nádor Lónyay Jánost nevezte ki árvízi királyi biztosnak.

A lakosságot csónakokkal mentették. Arra törekedtek, hogy az embereket az erősebb házak emeleteire, padlásaira vagy a magasabban fekvő külvárosi házakba menekítsék. Az árvíz következtében mintegy ötvenezer lakos veszítette el a hajlékát. Tízezren kaptak ideiglenes szállást a mai Ludovika téren álló Ludoviceum akkoriban újnak számító épületében. Az erősebb szerkezetű belvárosi templomok, rendházak is hamarosan megteltek menekültekkel, mint a Deák téri evangélikus templom vagy a ferences templom a Ferencesek terén.

Az árvízi hajós, Wesselényi Miklós emlékére készült dombormű a belvárosi ferences templom külső homlokzatán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A mentésből sokan bátran kivették a részüket. A legnagyobb hírnévre közülük báró Wesselényi Miklós (1796–1850) tett szert, akit az utókor is az „árvízi hajós” néven tisztel. Az árvíz néhány nap alatt levonult. A jelentős károk az akkoriban használt építőanyagokra (például vályog), a sűrű beépítésre és az alapozás nélküli építési technológiára is visszavezethetők.

Az árvíz szintjét jelző tábla (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Az árvíz során a korabeli feljegyzések tanúsága szerint a pesti oldalon 2281 ház semmisült meg, 827 súlyosan megrongálódott, és 1146 maradt meg épségben. Ugyanakkor Budán összesen 204 ház omlott össze, 262 súlyosan megsérült, míg 2023 épület sértetlenül megmaradt. Pesti volt a nincstelenné vált 22 ezer lakos többsége, ahogy az árvíz 153 halálos áldozatából is 151-en pestiek voltak.

A nagy dunai árvíz nemcsak Pest-Budán, hanem összesen 24 településen pusztított a Duna magyarországi szakaszán Esztergomtól Szabadszállásig. Összesen 10 ezer ház semmisült meg, további 4 ezer megrongálódott. Az árvízkár mértéke – becslések szerint – 14 és 70 millió forint között mozgott.

A károk összeírása, felmérése nyomban megkezdődött az árvíz elvonulása után. Az akkori Pest-Pilis-Solt vármegyei Közgyűlés 1838. április 10-én döntött az összeírás módszertanáról, amelynek javaslata a József nádor által 1808-ban életre hívott Szépítő Bizottmány szakmai ajánlásain alapult. Széles körű adakozás indult meg határainkon innen és túl; Liszt Ferenc például nyolc koncertet adott Bécsben, amelynek bevételéből támogatta a helyreállítást. A munkálatok során az építési szabályokat szigorították. Több helyen emléktáblákat helyeztek ki, amelyek az adott helyen az árvízi vízszintre emlékeztettek.

A budai Fő utca víz alatt az 1876-os árvíz idején (Forrás: Tarr László: Délibábok országa, Magyar Helikon, Budapest, 1976)

Az 1838-as árvíz tanulságai nagy lökést adtak a Duna szabályozását célzó terveknek. A reformkori vitákat csak a kiegyezés után követte a megvalósulás. Reitter Ferenc ismételten felvetette a Duna szabályozásának gondolatát. A szabályozási tervek1870-re készültek el, a munkálatok pedig 1872-ben ténylegesen megkezdődtek. Az új árvízvédelmi rendszer hamarosan, 1876-ban „vizsgázott”: bár a jeges ár kisebb károkat okozott Budán és Óbudán, a pesti oldalt lényegében sértetlenül sikerült megőrizni.

Nyitókép: Johann Hürlimann: Árvíz a pesti Színház téren, 1838 (színezett akvatinta)

1838-as árvíz, Budapest, Millisits Máté, Múltidéző, PestBuda, pestbuda.hu, reformkor

¹²⁷ ¹ ⁰

Kapcsolódó írások

Madách és Petőfi ifjúkori szerelmei

2023. február 19. 11:00

Madách Imre a felhőtlen boldogság hangján számolt be testvérének arról a bálról, amelyen ifjúkori szerelmével, Lónyay Menyhért húgával, Lónyay Etelkával táncolt, de a viszonzatlan szerelemből nem lett leánykérés. Petőfinek volt bátorsága megkérni egy gazdag bankár leányának a kezét, ő viszont Lónyay Menyhértnek nyújtotta azt. Az idei Madách- és Petőfi-évfordulóhoz kapcsolódóan idézzük fel az ifjúkori szerelmeket, bepillantást nyújtva a reformkori bálok világába is.

Zivataros évszázadok: a 200 éves Himnusz sorai ma is aktuálisak

2023. január 22. 14:00

Amikor Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én véglegesítette a Hymnus kéziratát, még senki nem gondolta volna, hogy a költemény egyszer nemzeti jelképeink közé emelkedik majd. Most, 200 évvel később, az egymást kergető válságok idején ismét úgy érezhetjük: nemcsak a múltat, de a jövendőt is megbűnhődtük már. A Himnusz sorai ma is ugyanannyira aktuálisak, mint a reformkor hajnalán.

Reformkori játszótér épült a XII. kerületben – A város múltját ismerhetik meg a gyerekek

2022. október 26. 12:30

A Lánchíd, az Alagút, a fogaskerekű és a Kisfaludy-gőzhajó alapján tervezett játékok is megjelennek a teljesen megújult XII. kerületi Hollósy Simon utcai játszótéren. A Hegyvidék és a főváros XIX. századi, főleg reformkori múltját idézik fel a különleges játékok, valamint azok a tablók, amelyeken a korszakot bemutató képeket, leírásokat, illetve QR-kódokat elhelyeztek.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon

2024. december 20. 14:00

Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Építési engedélyt kapott a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutató Központ kialakítása

2024. december 19. 15:00

A IX. kerületi Hőgyes Endre 5. szám alatti Gyógyszerészeti Intézet és a Bakáts téren lévő egykori Schöpf-Merei Kórház épületének felújításával és bővítésével létrejön egy intézmény, mely az oktatást, a kutatást, valamint a gyógyszergyártást szolgálja majd. A munkálatok során helyreállítják a történelmi épületek homlokzatait is.

Idén is karácsonyi díszkivilágítást kap a Megyeri híd

2024. december 18. 19:00

December 20–26. között esténként a Megyeri híd 100 méter magas karácsonyfává változik. Mindkét pilonra, annak budai és pesti oldalára is csillagcsúcsdísz kerül, továbbá a pilonok középső, üveges részén speciális díszfényeket is kihelyeznek.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ¹

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴⁰ ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰⁹ ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁸ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰